Az elmúlt közel egy évtized gazdasági, társadalmi változásai, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás szándéka az információ térbeli és idõbeli kezelését rendkívüli módon felértékelte, és ez a térinformatikai eszközök robbanásszerû elterjedésével járt a hazai közigazgatásban is. Vizsgálatok kimutatták, hogy a különféle célokra felhasznált adatoknak legalább 80 százaléka földrajzi helyhez kapcsolható. A térkép így erõs integráló eszköze lehet az egyazon térbeli helyhez tartozó ismereteknek.
Miután a '80-as években nyugaton óriási fejlõdésen ment keresztül az informatikának ez az ága, és a '90-es évek elejére hazánkban is megteremtõdtek a szükséges technikai feltételek, az utóbbi évek Magyarországon is a térképi alapú információs rendszerek gyors elterjedését hozták. A legösszetettebb funkcionalitással és adattartalommal rendelkezõ térinformatikai alkalmazói rendszerek a közmû-üzemeltetés, a településirányítás, az útnyilvántartás, a környezetvédelem, a vízügy és a statisztikai adatszolgáltatás területén jöttek létre, de folyamatban van a földügyi ágazat, a területfejlesztés és az idegenforgalom egész országra kiterjedõ térinformációs rendszerének kialakítása is. Hatékony katalizátornak bizonyult 1993 és 1996 között az OMFB által koordinált Térinformatikai Nemzeti Projekt (TNP), amely számos eredménye mellett a fejlesztõ cégek megerõsödését és a szakterület elsõ hazai szabványainak létrehozását is segítette. A térinformatika elõretörése ugyanakkor nagy hatással volt azoknak a szakágaknak - digitális térképészet, távérzékelés, képfeldolgozás, mûholdas helymeghatározás stb. - a fejlõdésére is, amelyeknek eredményeire épített.
A gyors ütemû, nagyrészt extenzív jellegû fejlõdés azonban számos szakmai és szervezési problémát is felszínre hozott. Hatványozottan érvényes ez a közigazgatásban, amely a térinformatika egyik legnagyobb felhasználója, és amely különösen érzékeny arra, hogy az egyes szakterületei között a fejlõdés kiegyensúlyozott, összehangolt legyen. Az eddig összegyûlt tapasztalatok lehetõvé teszik a legfõbb problémák megnevezését és az elõrelépés lehetõségének megtervezését. Azért is rendkívül fontos ezen problémák lehetõ leggyorsabb megoldása, mert az Európai Unióban a döntések elõkészítése, a források elosztása és a felhasználás ellenõrzése igen fejlett, hatékony térinformatikai eszközrendszerrel történik, és ezekhez a rendszerekhez már a csatlakozási folyamat során is hozzá kell tudnunk kapcsolódni.
A hazai kormányzati informatika hasonló jellegû gondjainak összehangolt megoldását évek óta sikeresen végzõ Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) már eddig is támogatta a tárcák térképi alapú rendszereinek létrejöttét. A felhalmozódott közös problématömeg miatt azonban az ilyen egyedi megoldások a továbbiakban már nem lehetnek önmagukban eredményesek. Ehelyett ill. emellett az ITB 1997. április 29-én egy Térinformatikai Munkacsoport felállításáról határozott, melynek feladata lesz a problémák elemzése, rendszerezése és megoldása. A Munkacsoportnak stratégiát kell kidolgoznia a problémák kezelésére, közös problémamegoldó projekteket kell indítania és fórumot kell biztosítania a tárcáknál folyó térképi alapú fejlesztések összehangolására.
A Munkacsoport - melynek munkáját a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Koordinációs Irodája (MeH IKI) szervezi az ITB által elfogadott ügyrend és éves munkaterv alapján - az egyes projektek, feladatok végrehajtásába szükség szerint más tárcaképviselõket, szakembereket is bevon. Elsõ jelentõs feladata az, hogy - a HUNGIS alapítvány közremûködõ részvételével - az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság számára értékelõ tanulmányt készítsen a térkép alapú információrendszerek fejlesztésének céljairól és közigazgatási hasznosulásuk helyzetérõl. A tanulmány megállapításai alapján kidolgozza azokat a határozati javaslatokat is, amelyeket a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára együttesen terjeszt a Kormánybizottság elé.
A Munkacsoport tagjainak jelentõs szerepük lesz abban a három térinformatikai projektben, amely 1997-ben az ITB támogatásával valósul meg.
A "Digitális Topográfiai Térképi Adatbázis Hálózatos Hozzáférésének Megvalósítása (DTANet)" címû projektet az MH TÉHI bonyolítja le, melynek célja a DTA-50 digitális topográfiai térképi adatbázis hálózatos elérésének biztosítása és komplex hálózatos térinformatikai szolgáltatások bevezetése. A kormányzati, államigazgatási szervek az említett szolgáltatásokat a kormányzati hálózaton három évig ingyenesen érhetik el. Más szervezetek és magánszemélyek az Interneten használhatják majd a szolgáltatásokat - részben ingyenesen, részben díjfizetés ellenében.
Az FM egy önkormányzati ügyfélszolgálati pilot projektet valósít meg két - egy budapesti és egy vidéki - önkormányzatnál földhivatali támogatással. A cél olyan ügyfélszolgálati irodák kialakítása, ahol az állampolgárok egy helyen, egyszerre intézhetik el az önkormányzatok mûszaki, elsõsorban építésügyi igazgatási szerveire, valamint a földhivatalokra vonatkozó ügyeiket. Az ügyfélszolgálati számítógépes munkahely elsõsorban a településirányítási és a földhivatali térinformatikai rendszerekkel való kapcsolatára támaszkodik.
A KHVM a "Kormányzati Tájékoztatási
Igényt Kielégítõ Térinformatikai Rendszer
(KTGIS)" címû projekt keretében az 1996-ban a
KTM koordinálásával megkezdett térinformatikai
rendszert kívánja adattartalmában, funkcióiban
bõvíteni. A korábban elkészült rendszer
jelenleg a KHVM-nél, KSH-nál és a KTM-nél mûködik;
az új, kibõvített rendszert a felsorolt tárcákon
kívül a BM-nél és az FM-nél is telepíteni
fogják. A rendszer célja a tárcáknál
jelentkezõ (szintetizált) térkép alapú
információigény kielégítése,
a szükséges térinformatikai elemzések elvégzése,
a kormányülésekre, államtitkári értekezletekre,
minisztériumi vezetõi értekezletekre való felkészülés
támogatása, képviselõk, pártok, médiumok
és az állampolgárok szemléltetõ anyagok
készítésével történõ tájékoztatása.
1997. augusztus 19.
Sikolya Zsolt