A virtuális technológiák társadalmi/gazdasági hatása, a kapcsolódó kockázatok és a szükséges kontroll-környezet kialakítása

• A modern hálózati technológiák tömegszerû használata (az USA-ban jelenleg minden harmadik család rendelkezik hálózati kapcsolati lehetõségekkel)
  • Az informatikai eszközök és szolgáltatások fejlõdése együtt jár a végfelhasználói árak folyamatos csökkenésével. Néhány statisztikai elõrejelzés alapján jelenleg az USA-ban minden 3-10 család rendelkezik minimum 1 db PC-vel. A jövedelmekhez képest a számítástechnikai eszközök és a kapcsolódó számítógépes szolgáltatások árarányai olyan mértékben csökkennek, hogy ezeknek az eszközöknek és szolgáltatásoknak a használata már régen kikerült a luxuscikkek kategóriából és inkább közszükségleti cikk-kategóriába került át. Ez a tendencia a hálózati szolgáltatások tömegszerû elterjedésével egyre erõsebben érezteti hatását.

• A különbözõ E-mail - típusú szolgáltatások (E-hirdetõtáblák, multimédia-posta, E-klubok stb.) Rohamos terjedése, a hivatalok, államigazgatási intézmények ügyfélszolgálati és tájékoztatási lehetõségeinek bõvülése
  • Az egyes személyek és csoportok közötti kommunikáció strukturális váltásban van. A jövedelmekhez képest viszonylag olcsó multimédia-típusú számítógépes szolgáltatások megjelenése és a közszolgálati típusú intézmények (könyvtárak, tudakozók, oktatási intézmények, önkormányzatok, állami hivatalok stb.) lekérdezõ munkaállomásokkal és információ-szolgáltatói szerverekkel történõ ellátása elindult és tovább gyorsítja az átalakulási folyamatot. Érdekes tendenciaként jelentkezett, hogy a legszélesebb felhasználói kört a nyugdíjas-réteg és a tanuló ifjúság jelenti.

• A virtuális munkahelyek és munkacsoportok kialakulása
  • Teljes mértékben átalakulnak a munkahelyi kapcsolatok. Feladatra orientált virtuális osztályok, csoportok stb. alakulnak ki oly módon, hogy az egyes csoportokban dolgozók fizikailag egymástól igen nagy távolságban is lehetnek. Ennek a változásnak a hatásai már érzékelhetõk a munkaerõ-piacon és az üzleti folyamatok újratervezésének folyamataiban is.

• A virtuális üzlet és szolgáltatási központok elterjedése
  • Ezek a szolgáltatások hamarabb jelentek meg, mint ahogy az állami szabályozás követni tudta volna a megjelenésüket. Igen nagy adózási- és vámproblémát jelentenek a határokon túli kereskedelmi szolgáltatások megjelenése.

• A biztosítási, pénzintézeti, tõzsdei virtuális szolgáltató központok, az elektronikus pénz elterjedése
  • Az elektronikus bankolási technológia szervesen összeépül az egyéb elektronikus szolgáltatásokkal. Az elektronikus bankolás egy speciális esete az INTERNET-bankolás. Az INTERNET-bankolás egyik úttörõje az SFNB Bank.is. Ezeknek a szolgáltatásoknak a hatásvizsgálata, kockázat-elemzése és állami szabályozása szintén elmaradt a szolgáltatások megjelenésétõl. Úgy érzékelhetõ, hogy ezek a kutatások és szabályozások nem lehetnek kizárólag csak egy-egy ország belügyei. A nemzetközi együttmûködés igénye csak most kezd kialakulni.

• A fentieken túl az egész társadalmi struktúra jelentõs átalakulás elõtt áll. Rövid idõn belül várható:
  • A virtuális könyvtár, iskola, család- és szakorvosi rendelõk elterjedése;
  • az egyházi és közösségi (pl. város, nemzetiségi stb.) kapcsolattartás új formáinak megjelenése. (Célszerû lenne ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételérõl nemzeti stratégiai szinten is gondolkozni.)

Az új információ-technológia hatásai alól a fejlett országok nem tudják kivonni magukat. Az új államigazgatási feladatok (a szükséges szabályozási, illetve kontroll-környezet kialakítása [Pl.: vám, adó, piacvédelem, ügyfélvédelem, telekommunikációs díjak, módszertani kutatások, oktatás, tájékoztatás stb.]) megoldása nem lehet csak egy-egy ország, illetve intézmény feladata. A feladatok komplexen jelentkeznek, ezért a negatív hatásokat ellensúlyozni képes stratégiai együttmûködések kialakítása szükséges.

Dr. Nyíry Géza

Ahol: 1 - alacsony és 4 - legmagasabb kockázatot jelöl

· Az alkalmazott elv az, hogy az IT erõforrásokat egy sor természetesen csoportosított folyamatnak kell vezetnie avégett, hogy olyan információt adjon a banknak, melyre céljainak eléréséhez szüksége van.

A következõ diagram mutatja e koncepciót.

A kontroll környezet folyamatos mûködése