



1. Bevezetés
Az informatikai stratégiai tervezés koncepciójának megjelenésével a fejlett országok gyakorlatához közeledve a felsõvezetés egyre több helyen bekapcsolódik az informatikával kapcsolatos döntésekbe. Ez az informatika egyre kiemelkedõbb jelentõsége, ezzel együtt az egyre gyakrabban jelentõs költségkihatások miatt elkerülhetetlen folyamat. A projektek jóváhagyatási folyamatában ugyanakkor gyakran nem a döntési szintnek megfelelõ információk állnak rendelkezésre. A felsõvezetés számára nem tisztázott, miért is kell egy adott projektet végrehajtani, s mibe kerül, a tényleges projekt végrehajtásánál pedig még mindíg általánosságok vannak csak lerögzítve, amibõl az ütemterv, pontos költségterv nem határozható meg. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölése csak megfelelõen átgondolt projekt indító dokumentációval oldható fel, ahol az információ tartalom a felhasználási szinthez igazodik. Ez az útmutató az ilyen szabályzat kidolgozásához szükséges alapvetõ információkat tartalmazza.
Ez az útmutató alapvetõen a projektek indítására koncentrál, mivel a legnagyobb hibákat a megalapozatlan projekt indítások eredményezik (ennek következménye többnyire a termék minõség garantálásának elmaradása, idõ és költségkeret túllépés illetve súlyosabb esetben a projekt indító szándékától teljesen eltérõ eredmény létrejötte). Természetesen nagyon fontos feladat a projektek indítás utáni folyamatának dokumentálása is. Az ajánlás erre a területre nem tér ki, mert az egységesítés itt már problematikusabb az eltérõ helyi menedzselési megoldások miatt. Itt emlékeztetünk arra, hogy a projekt menedzselésének egy javasolt megközelítése a PRINCE módszertanban megtalálható.
Az útmutató csak a projektekre terjed ki. Célszerû ugyanakkor a nem projekt szerû erõforrás felhasználások igénylésére (eszköz vásárlás, egyedi oktatás stb.) is az itt ismertetettekkel hasonló elvekre épülõ igénylési rendszert bevezetni, ahol az igénylési dokumentumok alapesetben az itt követett megközelítést alkalmazzák (pl. az alapelvek részben megadott nézõpontok nem csak projektekre érvényesek...).
Az útmutatónak nem célja, hogy
közvetlenül projektek leírását
ez alapján lehessen elvégezni. Az útmutatóban
felsorolt projekt meghatározási szintek
ill. azokhoz tartozó információtartalom
egy jó kiindulást jelent a belsõ
szabályzatok kialakításához.
Javasolható, hogy elsõsorban a helyi igényekkel
bõvítsék ki az itt felsoroltakat,
ill. konkretizálják az elõírásokat.
Igy pl. mindenképpen konkretizálni kell
az erõforrástervek megadásának
módját, ezen belül a pénzügyi
tervet, mivel ez az adott szervezet belsõ szabályzásától
függ. Amennyiben az itt javasolt információtartalom
a helyi szabályzásokba bekerül,
az egységességéhez (pl. ellenõrizhetõség,
koordinálás) szükséges
legfontosabb feltétel teljesül. Konkrétabb
elõírások a gyakorlati koordinálási
munkát segíthetik (pl. MS-PROJECT vagy hasonló
más megnevezett szoftver használata ütemtervek
készítésére), de ilyenek
bevezetéséhez a feltételeket
is meg kell teremteni.
A kormányzati informatikában az útmutatóban
megadott adattartalmat célszerû minimális
követelményként alkalmazni minden
koordinációt igénylõ
feladatkörben, így az ITB és a
tárcák, a tárcák és
alárendelt (felügyelt) szerveik stb. vonatkozásában.
A pénzügyi tervekkel kapcsolatban az aktuális
költségvetés tervezéssel
és keret allokálással kapcsolatos
szabályokat célszerû használni,
az egyes forrásokra specifikusan (azaz PHARE keretre
az ott igényelt kimutatási formát
is alkalmazva stb.).
Az útmutató elsõ része
az általános elveket ismerteti. Ebbõl
megérthetõ az egyes dokumentálási
szintek tartalma, eltérõ jellege, a felhasználási
szintje. Ezt követi az egyes dokumetáció
fajták tartalmának részletezése.
1.2. Az útmutató használata
1.3. Az útmutató felépítése


