ÚtmutatóvisszatovábbMEH IKI kezdõ oldal

1. Bevezetés

1.1. Elõzmények

Az informatikai stratégiai tervezés koncepciójának megjelenésével a fejlett országok gyakorlatához közeledve a felsõvezetés egyre több helyen bekapcsolódik az informatikával kapcsolatos döntésekbe. Ez az informatika egyre kiemelkedõbb jelentõsége, ezzel együtt az egyre gyakrabban jelentõs költségkihatások miatt elkerülhetetlen folyamat. A projektek jóváhagyatási folyamatában ugyanakkor gyakran nem a döntési szintnek megfelelõ információk állnak rendelkezésre. A felsõvezetés számára nem tisztázott, miért is kell egy adott projektet végrehajtani, s mibe kerül, a tényleges projekt végrehajtásánál pedig még mindíg általánosságok vannak csak lerögzítve, amibõl az ütemterv, pontos költségterv nem határozható meg. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölése csak megfelelõen átgondolt projekt indító dokumentációval oldható fel, ahol az információ tartalom a felhasználási szinthez igazodik. Ez az útmutató az ilyen szabályzat kidolgozásához szükséges alapvetõ információkat tartalmazza.

Ez az útmutató alapvetõen a projektek indítására koncentrál, mivel a legnagyobb hibákat a megalapozatlan projekt indítások eredményezik (ennek következménye többnyire a termék minõség garantálásának elmaradása, idõ és költségkeret túllépés illetve súlyosabb esetben a projekt indító szándékától teljesen eltérõ eredmény létrejötte). Természetesen nagyon fontos feladat a projektek indítás utáni folyamatának dokumentálása is. Az ajánlás erre a területre nem tér ki, mert az egységesítés itt már problematikusabb az eltérõ helyi menedzselési megoldások miatt. Itt emlékeztetünk arra, hogy a projekt menedzselésének egy javasolt megközelítése a PRINCE módszertanban megtalálható.

Az útmutató csak a projektekre terjed ki. Célszerû ugyanakkor a nem projekt szerû erõforrás felhasználások igénylésére (eszköz vásárlás, egyedi oktatás stb.) is az itt ismertetettekkel hasonló elvekre épülõ igénylési rendszert bevezetni, ahol az igénylési dokumentumok alapesetben az itt követett megközelítést alkalmazzák (pl. az alapelvek részben megadott nézõpontok nem csak projektekre érvényesek...).

1.2. Az útmutató használata

Az útmutatónak nem célja, hogy közvetlenül projektek leírását ez alapján lehessen elvégezni. Az útmutatóban felsorolt projekt meghatározási szintek ill. azokhoz tartozó információtartalom egy jó kiindulást jelent a belsõ szabályzatok kialakításához. Javasolható, hogy elsõsorban a helyi igényekkel bõvítsék ki az itt felsoroltakat, ill. konkretizálják az elõírásokat. Igy pl. mindenképpen konkretizálni kell az erõforrástervek megadásának módját, ezen belül a pénzügyi tervet, mivel ez az adott szervezet belsõ szabályzásától függ. Amennyiben az itt javasolt információtartalom a helyi szabályzásokba bekerül, az egységességéhez (pl. ellenõrizhetõség, koordinálás) szükséges legfontosabb feltétel teljesül. Konkrétabb elõírások a gyakorlati koordinálási munkát segíthetik (pl. MS-PROJECT vagy hasonló más megnevezett szoftver használata ütemtervek készítésére), de ilyenek bevezetéséhez a feltételeket is meg kell teremteni.

A kormányzati informatikában az útmutatóban megadott adattartalmat célszerû minimális követelményként alkalmazni minden koordinációt igénylõ feladatkörben, így az ITB és a tárcák, a tárcák és alárendelt (felügyelt) szerveik stb. vonatkozásában. A pénzügyi tervekkel kapcsolatban az aktuális költségvetés tervezéssel és keret allokálással kapcsolatos szabályokat célszerû használni, az egyes forrásokra specifikusan (azaz PHARE keretre az ott igényelt kimutatási formát is alkalmazva stb.).

1.3. Az útmutató felépítése

Az útmutató elsõ része az általános elveket ismerteti. Ebbõl megérthetõ az egyes dokumentálási szintek tartalma, eltérõ jellege, a felhasználási szintje. Ezt követi az egyes dokumetáció fajták tartalmának részletezése.

ÚtmutatóvisszatovábbMEH IKI kezdõ oldal