Erôforrások. A minisztériumi informatikai szervezetek általában erôforráshiánnyal küszködnek, a fôállásban informatikával foglalkozók száma a szervezetek létszámához és az informatikai feladatok nagyságához képest gyakran alacsony (1 és 10 közötti). Az elmúlt idôszakban az informatikai infrastruktúra olyan minôségi változásokon ment keresztül, amely fokozottabban igényli a szakképzett munkaerô megjelenését a minisztériumokban (pl. hálózatmenedzselési feladatok). A jövôben a technológiai architektúra fejlesztésérôl a hangsúly várhatólag az informatika felhasználására, az informatikai szolgáltatásokra, az informatikai irányítás fejlesztésére tevôdik át. Megfelelô szakképzettségû, tapasztalt informatikai szakembert jelenleg sem tudnak a minisztériumok kellô számban alkalmazni, és a köztisztviselôi/közalkalmazotti törvény elôírásai miatt valószínûleg a jövôben is nehéz lesz ilyeneket találni. Gondot jelent, hogy a minisztériumok által kiképzett szakemberek között magas az elvándorlás, az alacsony fizetések miatt a piac elszívó hatása fokozottabban érvényesül. Megoldást jelenthet külsô szakértôk, vállalkozók huzamosabb ideig történô igénybevétele konkrét feladatokra, egyes feladatok kiadása (az ún. "outsourcing") amelyre az igény több helyen is felmerült, de a megfelelô gyakorlat ezen a területen még nem alakult ki. Több helyen felvetôdött, hogy az új erôforráskezelési megközelítés bevezetését központi segítség gyorsíthatja (pl. ajánlások, típusszerzôdések, kormányzati keretszerzôdések megkötése stb.).
Beszerzési eljárások. A technológiai architektúra egyes elemeinek beszerzési eljárásai sokat javultak az elmúlt idôszakban, a beszerzések koordináltabbá váltak a minisztériumokon belül, illetve kormányzati szinten egyaránt. Ennek ellenére az egységes informatikai szervezetek hiányában a beszerzési koordinációt sok helyen nehéz fenntartani, van ahol (aktuális, betartott) szervezeti-mûködési szabályzat hiányában a kialakult "szokásjog" szabályozza a beszerzéseket. Elôfordul, hogy egyes szervezeti egységek önállóan szereznek be hardver és szoftver elemeket, amelyek azután nem illeszkednek kellôképpen a meglévô architektúrába. Az informatikai szolgáltatások beszerzése terén sokkal nagyobbak az eltérések, mivel kialakult gyakorlat, illetve szabályozás nem létezik, s ez a jövôben problémákat okozhat.
Infrastruktúra fejlôdése. Megállapítható, hogy a kormányzatban az elmúlt idôszakban az informatikai infrastruktúra architektúrális elemei (hardver, szoftver, hálózatok) minôségileg fejlôdtek. Az infrastruktúra fejlôdését a következô bontásban vizsgáljuk: munkaállomások, hálózatok, alapszoftverek, távközlés.
1. ábra
Személyi számítógépek
számának növekedése
Munkaállomások. Munkaállomásként szinte kizárólag Intel processzorú személyi számítógépeket ("PC"-ket) alkalmaznak a kormányzati intézmények. A munkaállomások mûszaki szinvonala és mennyisége jelentôsen megnôtt (ld. 1. számú ábra). Míg 1992-ben kb. 2500 személyi számítógép volt (beleértve ebbe a kiszolgáló feladatot ellátó gépeket is, melyek hardver szempontból a személyi számítógép kategóráiba esnek), addig 1995 elejére ez a szám közel megkétszerezôdött. Így a minisztériumi köztisztviselôk több, mint 60%-a van ellátva számítógéppel.
2.
ábra
Személyi számítógépek
összetétele
A gépek számának növekedésével bizonyára emelkedtek a járulékos informatikai költségek (pl festékkazetta, papír költségek stb.) is, errôl azonban nem állt rendelkezésre részletes kimutatás. A gépeket általában egy-három éves garanciával szállítják, ami a következô években jár le. Feltételezve, hogy a gépek várható élettartamát a gyártók a garanciális idôhöz igazítják, a karbantartási költségek lényeges emelkedésére számíthatunk a közeljövôben.
A munkaállomások számát a rendelkezésre álló nyomtatók számával összevetve megállapítható, hogy átlagosan a munkaállomások mintegy 60% rendelkezik nyomtatóval. A nyomtatók típusbeli megoszlása is kedvezô képet mutat, többségük lézer- vagy tintasugaras változat.
3. ábra
Nyomtatók megoszlása (1994)
Hálózatok. A hálózatok mûszaki architektúráját vizsgálva elmondható, hogy több kisebb lokális hálózat kialakítása a jellemzô, de elôfordul az is, hogy egy középkategóriás számítógép szolgálja ki a minisztérium egészét. A kiszolgálógépek többsége szintén Intel vagy ezzel kompatibilis processzorral rendelkezik. Ez alól kivételt képeznek a minisztériumi X.400 levelezési rendszer kiszolgálói (lásd még késöbb is).
A számítógépes hálózati hardver területén komoly elôrelépés történt. Az 1992-ben még nagy számban fellelhetô korszerûtlen kábelezési-hálózati infrastruktúrát lényegében kiváltásra került jobb technológiákkal. Több minisztériumban már a hosszútávú igényeket is kelégítô struktúrált kábelezési technológiát alkalmazták. A hálózati végpontok számát a köztisztviselôk számával összevetve hozzávetôlegesen 30%-os a fedés, a végpontok számát a munkaállomások számával szembeállítva kicsit kevesebb mint 50%-os eredményt kapunk. Ez utóbbi mutató alapján a következô években a hálózati infrastruktúra további fejlesztése várható. A hálózatba kapcsolt gépek számának növekedése pedig a kiszolgáló gépek továbbfejlesztését vonhatja majd maga után.
Alapszoftverek. A munkaállomásokon mûködô szoftverek jogtisztasága és minôsége a központi finanszírozásnak, illetve ösztönzésnek köszönhetôen jelentôsen javult. 1995-re a "szürke" alapszoftverek használata a kormányzatban gyakorlatilag megszûnik.
Központi ajánlásra és segítséggel az ügyintézôi munkát támogató irodai alapszoftverek (szövegszerkesztôk, táblázatkezelôk, szabványos magyar ékezet-billentyû kiosztás) egységesítése lényegében megtörtént. A központi segítség kiterjedt a felhasználók oktatására, felkészítésére is.
A levelek, iratok elektronikus kezelése (pl. iktatás, iratkövetés) további szabályozást, illetve alkalmazásfejlesztést igényel. Erre az igény szinte mindenütt megjelent, de egységes megoldást még sehol nem tudtak kialakítani. A jövôben a meglévô eszközök integrált használatának általánossá válásához a megfelelô irodaautomatizálási rendszerek elterjedése szükséges.
Távközlés. A távközlésben az általános fejlôdés a minisztériumokban is érezhetô, egyre több helyen terjed a digitális telefonközpontok használata. Több helyen a létezô X.21-es összeköttetést korszerûbb X.25-ös vonalakra sikerült cserélni. Az X.400-as kormányzati levelezô rendszer kiszolgálógépeinek telepítése befejezôdött, így az elektronikus levelezéshez a technikai háttér adott. Több minisztérium rendelkezik nemzetközi hálózati kapcsolattal (Internet) is.
Kormányzati levelezô rendszer. Az 1992-94 közötti idôszak egyik legjelentôsebb kormányzati informatikai beruházása volt az X.400 alapú kormányzati levelezô rendszer kiépítése, amely illeszkedik az ajánlott egységes irodai környezethez, és lehetôvé teszi a kormányzati szervek közötti elektronikus információcserét. A kormányzati levelezô rendszer telepítése során mindegyik minisztérium saját, korszerû hardver architektúrájú kiszolgálót kapott, valamint a minisztériumi igényfelmérések alapján kb. 1000 levelezési végpontot telepítettek, és biztosították a szükséges kiképzést.
Alkalmazások. A minisztériumok feladatainak ellátását segítô, az ügyintézôi alaptevékenységek (mint pl. szövegszerkesztés) támogatásán túlmenô informatikai alkalmazások terén nincs jelentôs változás az elmúlt idôszakban, jobbára ugyanazok a rendszerek mûködnek, amelyek két évvel ezelôtt. Fejlôdés található viszont a készen kapható, viszonylag egyszerû de nagy adattömeget kezelô speciális alkalmazások terén, elterjedt pl. a CD-ROM-on elérhetô jogszabály-nyilvántartások használata.
Informatika irányítása. Az informatikai irányítás módszereiben fejlôdés mutatkozik. Az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) ajánlásokat jelentetett meg az informatikai stratégiai tervezés, az alkalmazásfejlesztés, a projektirányítás, a beszerzések és a biztonságtechnika terén. Az ajánlások kiválasztásakor az ITB lehetôség szerint az Európai Unió normáihoz igazodott, illetve európai szintû ajánlás hiányában az Unió egyes országaiban az adott területen folytatott gyakorlatot vette figyelembe. A módszerek alkalmazására eddig viszonylag kevés lehetôség adódott, de az informatikai infrastruktúra intenzív fejlesztése után várhatóan sor kerülhet próbaalkalmazásokra. Az ajánlások által javasolt módszerek terjesztésére intenzív oktatási program zajlott le, amely mára rendszeres központi oktatásokkal egészült ki. Az alkalmazásfejlesztési ajánlás esetében (SSADM) külföldi vizsgáztatási lehetôség is rendelkezésre áll, és ezt a lehetôséget a kiképzett szakemberek közül néhányan már sikeresen kihasználták.
A vizsgált kétéves idôszakban összesen másfélezer ember részesült oktatásban. Az oktatottak száma szerinti legnagyobb részt az X.400 kormányzati levelezési rendszer felhasználói része jelenti. Ezt követi az informatikai stratégiai tervezés vezetôk számára, illetve a biztonságtechnikai oktatás (lásd a következô ábra; az oktatási területeket fölülrôl-lefele a résztvevôk száma szerinti csökkenô sorrendben soroljuk fel).
4. ábra
Oktatásban résztvevôk
megoszlása
Informatikai stratégiai tervezés. Az informatikai stratégiai tervezés végrehajtását az Informatikai Tárcaközi Bizottság kezdeményezésére kormányhatározat rendelte el. A tervezést minden minisztérium 1993-ban elvégezte, a stratégiai tervek elsô, éves felülvizsgálata is megtörtént. A stratégiai tervezés folytatásaként két minisztériumban az adatmenedzselés kialakítása is elkezdôdött. A stratégiai tervek formailag általában megfelelnek az ITB ajánlásoknak, de tartalmilag sokszor eltérnek tôle. Néhány helyen a stratégiai tervet elkészítették ugyan, de az informatikai feladatokat nem mindig a terv szerint végzik. Az ágazati szintû informatikai stratégiák kialakítása (az önálló szervek érdemi koordinációja) még nem valósult meg.
Költségek. Az informatikai ráfordítások kimutatása továbbra is nehéz, az informatika önálló elemként általában nem jelenik meg a minisztériumok költségvetésében, ezért az informatikai költségek tervezése sem könnyû. Az informatikai beruházások költségigényét általában tudják tervezni, a megvalósult kiadások is nyomon követhetôk. Az elmúlt idôszakban hozzávetôlegesen félmilliárd forintot költöttek informatikai beruházásokra a kormányzatban. A szolgáltatások beszerzésére, a fenntartásra, az informatikai erôforrások felhasználására (pl. fejlesztési embernapokra) fordított költségek kimutatása sokkal nehezebb, az elmúlt idôszakra becsült érték kb. 200 millió forint.
Összefoglalás. Megállapítható, hogy az elmúlt idôszakban a kormányzati informatika -elsôsorban az infrastruktúra- területén határozottan fejlôdött, javult a koordináció. A fejlôdés a nemzetközi trendek, ezen belül kiemelten az Európai Unió normáinak figyelembe vételével történt, megjelentek az információtechnológiai kultúra elemei. Eddig az informatika még nem volt stratégiai fontosságú a kormányzat számára, a ráfordított források szûkösek, különösen az Európai Unió országok kormányai gyakorlatához viszonyítva.