


Magyar Központi Statisztikai Hivatal
A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) a
központi állami statisztika feladatait ellátó
országos hatáskörû szerv, amely a Kormány
közvetlen felügyelete alatt áll.
A KSH egyszemélyi felelôs vezetôje a KSH elnöke.
A KSH feladatait a Központ és a Megyei Igazgatóságok
látják el (lásd a szervezeti ábrát).
A statisztika jogi hátterét statisztikai törvény
határozza meg. Ennek igazodnia kell az ország politikai,
társadalmi és gazdasági viszonyaihoz, és egyben
kifejezi a statisztikai tevékenység mindenkori
fejlettségét és a statisztika társadalmi
szerepének színvonalát is.
A KSH a Magyarországon felmerülô statisztikai
igényeknek és a nemzetközi kötelezettségeknek
megfelelôen:
- Kidolgozza a statisztikai fogalmakat, módszereket,
osztályozásokat, névjegyzékeket és
számjeleket.
- Elrendeli a központi állami statisztikai rendszerben sorra
kerülô statisztikai adatgyûjtéseket,
meghatározza a gazdasági tevékenységet
folytató szervezetek, a társadalmi szervezetek, valamint a
magánszemélyek statisztikai adatszolgáltatási
kötelezettségét.
- A kötelezô és az önkéntes
adatszolgáltatáson alapuló statisztikai
adatgyûjtések keretében adatokat gyûjt, dolgoz fel,
elemez, tárol és ellenôrzi az adatok
helyességét.
- Rendszeresen adatokat és elemzéseket szolgáltat az
állami szerveknek a döntések
elôkészítéséhez, illetve a
döntések megvalósulásának
ellenôrzéséhez, továbbá
kielégíti a társadalmi szervezetek, pártok,
önkormányzatok, valamint a tudományos kutatás
és a közvélemény statisztikai
információs igényeit.
- Szervezi és irányítja a
népszámlálást.
A KSH budapesti központjában dolgozók száma 600
fô körül van. A 19 megyei igazgatóság
létszáma (megyénként) 40-100 fô
között van, így a megyei igazgatóságokon
dolgozókkal együtt a KSH teljes létszáma mintegy 2200
fô.
Telephelyek
A KSH központi épületei a
Budapest, II., Keleti Károly u. 5-7.,
Budapest, II., Keleti
Károly u. 18.,
Budapest, II., Fényes Elek u.
14-18.
Budapest, II. Petrezselyem u. 9-7. és
Budapest, II., Buday
László u. 1-3. alatt vannak.
A megyei igazgatóságok a megyeszékhelyeken
mûködnek.
A KSH HAZAI ÉS NEMZETKÖZI INFORMATIKAI KAPCSOLATAI
A KSH adatforrásait és hazai információs
kapcsolatait az OSAP (Országos Statisztikai Adatgyûjtési
Program) által évente meghatározott feladatok jelölik
ki.
a. Legfontosabb adatforrás a KSH saját adatgyûjtése.
Az adatok legnagyobb részét a megyei igazgatóságok
gyûjtik be, amit rögzítés és
javítás után küldenek a Központba. A megyei
igazgatóságok éves, negyedéves, havi
periodicitású adatgyûjtéseket végeznek.
Az adatok egy kis része közvetlenül a Központba
érkezik.
b. Külsô szervektôl elemi szinten,
továbbfeldolgozásra is átvesz adatokat:
- Vállalati mérlegbeszámoló
átadó:
Pénzügyminisztérium
(1992-tôl ehelyett a KSH
adatgyûjtés van)
- Belföldi társaságok és egyéni
vállalkozók adóstatisztikájának
alapadatai
átadó: Adóhivatal
- Vámstatisztika alapadatai
átadó: Ipari és
Kereskedelmi Minisztérium
- Népmozgalmi adatok
átadó: Állami
Népességnyilvántartó Hivatal
jövôben:
önkormányzatok
c.
Az önkormányzatok és a KSH
együttmûködéseként keletkezô
adatállomány a településstatisztika. Az adatok
egyrésze az önkormányzatoktól származik,
másik része a Központban keletkezik egyéb
adatgyûjtések településre vetíthetô
adataiból.
d. Gazdálkodó egységek regisztere
kialakítása a jogi személyiségû
vállalkozások (kb. 45 ezer) esetében jelenleg a KSH
Központban történik, a jövôben a megyei
igazgatóságokhoz kerül.
A regiszter forrása költségvetési szervek
esetében a Pénzügyminisztérium, nem jogi
személyiségû társaságok (kb. 70 ezer)
és az egyéni vállalkozók -
mezôgazdaság kivételével - (kb. 460 ezer)
esetében az Adóhivatal.
Jó úton halad a Cégbíróság
számítógéppel támogatott rendszerének
kialakítása. Jelenleg folyamatban van annak a
tisztázása, hogy a KSH hogyan vegye át a
Cégbíróságtól a regiszter aktuális
állapotát.
e. Külsô szervektôl átvett egyéb statisztikai
adatok
- Oktatási statisztika,
- Egyéb társadalomstatisztikai témák,
- Költségvetési szervek statisztikája,
- Bankstatisztika
A KSH legfontosabb nemzetközi kapcsolatai:
A KSH külföldi kapcsolataiban meghatározó
jelentôségûek a nemzetközi statisztikai szervezetek,
emellett más, fôleg nyugat-európai országok
statisztikai hivatalai. A nemzetközi szervezetek közül
kiemelkedik az ENSZ és regionális szervezetei, valamint
újabban az OECD kapcsolat.
Az említett partnerekkel elsôsorban a rendszeres (éves,
vagy annál gyakoribb) kétoldalú adatforgalomnak van
jelentôsége. Ennek jelenlegi módja, hogy a KSH nyomtatott
formában, illetve számítógépes
adathordozón megküldi adatait és cserébe
többnyire szintén nyomtatott formában kap
tájékoztatást. Ezeket az információkat a KSH
Könyvtárában tesszük elérhetôvé.
Az állandó kapcsolat fô jellemzôi:
- Az ENSZ és szakosított szervei részére havonta,
negyedévenként, illetve éves gyakorisággal
küldünk adatokat, elsôsorban a kintrôl érkezett
ûrlapokon, illetve számítógépes print-out
formájában, esetenként floppy-n.
- Az OECD adatforgalomban eddig floppy-n, illetve faxon
történô adatátadás volt a jellemzô
(általában havi gyakorisággal), jelenleg folyamatban van
az on-line kapcsolat kialakítása.
- A népesedéssstatisztika területén a KSH
teljesíti a nemzetközi adatszolgáltatási
kötelezettségét. Ennek keretében évente
mágnesszalagon adja át a WHO-nak a haláloki
adatállományt, valamint az ENSZ Statisztikai Hivatala,
Népesedési fôosztálya, az Európai
Gazdasági Bizottság, továbbá az Európa
Tanács részére éves népesedési
adatszolgáltatást biztosít.
- Egyes külföldi szakstatisztikai kiadványokhoz évente
küldünk adatokat az általuk rendszeresített
ûrlapokon. Cserébe szintén kiadványokat kapunk.
Fontosabb partnereink: The Brewers Society, Nemzetközi
Gyapottanács, British Geological Survey, MINEMET, Tokyo Metropolitan
Government, Nemzetközi Vas- és Acélintézet, Europa
Yearbook, stb.
A KSH információs rendszereit három
kategóriába lehet sorolni:
- Hivatali mûködés fenntartása (pl.
bérszámfejtés stb.)
- Általános célú alkalmazások (pl. regiszter
lekérdezés, adatgyûjtés szervezése)
- Célalkalmazások (pl. külker árstatisztika)
1993 december 16-án átvételre került a HP
által megnyert tender eredményeképpen egy új
számítógépes konfiguráció, amelyre az
átállás folyamatos. A jelenlegi hardver és szoftver
konfiguráció a következô:
Központi hardver:
HP-9000 szerverek (adatbázis szerver, fejlesztôi szerver,
felhasználói, hálózati szerver stb.)
IBM 4381 konfiguráció (kb. 60 terminállal)
HP9000/715 UNIX munkaállomás 8
PC 386 250
Lézernyomtató 16
sornyomtató 3
Megyei hardver, mérettôl függôen:
HP9000 (UNIX szerver)
HP9000 UNIX munkaállomás 1
PC 386 10-80 (összesen kb. 500)
Lézernyomtató 1
Sornyomtató 1
Szoftverek:
HP-UX 9.0 UNIX, ORACLE adatbáziskezelô 400 licensszel,
SAS statisztikai elemzô 400 licensszel, Open Mail 200
felhasználóra,
a DOS-os munkaállomásokon ezen kívül: a Windows 3.1
és a MS Word for Windows 2.0 700-700 licensszel, a Lotus 1-2-3 for
Windows 200 licensszel.
A lokális hálózatot a LAN Manager kezeli.
A tervezés három szinten zajlik:
- Létezik egy Informatikai Stratégiai Terv, amely hosszabb
távú célokat fogalmaz meg és jelenleg 1995-re
szól.
- Évente, az OSAP elfogadása után, elkészül egy
KSH munkaterv, amelynek külön fejezete az adatfeldolgozási
terv. Ezen kívül készül területi terv és
tájékoztatási terv.
- A stratégiai tervhez kapcsolódóan létezik egy
migrációs terv, amely a régi rendszerrôl az
újra való átallást vezényli. Ez jelenleg kb.
66 magas prioritású projektet jelent.
A központi Informatikai fôosztályon mintegy 140 fô
foglalkozik informatikával.
A megyei igazgatóságokon, méretüktôl
függôen 5-10 informatikával foglalkozó személy
van, ez összesen újabb, mintegy 100 fôt jelent.
Személyzet
Az informatikában dolgozók nagy része olyan szakember, aki
speciális matematikai és statisztikai ismeretekkel is
rendelkezik, nélkülük elképzelhetetlen a KSH
információs rendszerének mûködtetése.
Ahhoz, hogy a korszerû szoftverfejlesztési és
használati ismereteket naprakészen tartsák,
szükség van a szakembergárda képzésére.
Egyrészt házon belül is létezik olyan oktatói
gárda, amely az igények egy részét ki tudja
elégíteni, másrészt külsô
erôforrásokat vennének igénybe. Erre
lehetôség nyílik a PHARE program keretein belül, de
egységes kormányzati infrastruktúra
kialakítása esetén a Kormányzat
támogatására is számítanak. Ilyen lehetne
egy kormányzati oktatási központ
felállítása.
Az oktatással összefüggô probléma a
szakképzett munkaerô nagyfokú elvándorlása,
amelyet megfelelô ösztönzési lehetôségek
hiányában egyelôre nem lehet megállítani.
A KSH tevékenységének tartalma és
struktúrája a most következô évek során
alapvetô változáson megy keresztül.
Összefoglaló jelleggel a változások lényege a
következô lesz:
- A magyar statisztika módszertani megoldásai és
eszköztára tekintetében fontos területeken letér
saját nemzeti hagyományainak útjáról
és átveszi, adaptálja a nyugat-európai
megoldásokat. Legjobb erôinek egy részét
ezért hosszabb ideig módszertani fejlesztési
munkákra csoportosítja át.
- Adatgyûjtési rendszerében a mintavételes
eljárások lesznek az általánosak; ezért
erôsítenie kell felkészültségét a
matematikai statisztikában.
- Az adatgyûjtés-szervezésben a munka
struktúrája teljesen átalakul. Elôtérbe
kerül az adatszolgáltatási minták
kialakítása, a minták kezelése és
karbantartása, a kapott adatok értékelése, a
hibanagyság mérése, az adatszolgáltatókhoz -
különösen az egyéni vállalkozókhoz -
való új viszony kialakítása, az
adatszolgáltatást nem teljesítôk
várhatóan nagy száma miatti problémák
megoldása stb.
- Az adatszolgáltatók száma
többszörösére emelkedik, a statisztikusoknak a
jelenleginél jóval nagyobb, differenciáltabb
adatállományokkal kell dolgozniuk. A
tájékoztató és elemzô munka jelenlegi
szintjének fenntartása és különösen
fejlesztése az adatbázis-rendszer terjedelmének
nagyságrendekkel való növelését és az
adatállományoknak a statisztikus-munkahelyekrôl való
folyamatos közvetlen hozzáférését teszi
szükségessé.
- Az önkormányzatok munkájának segítése
a területi statisztikai központok helyi
összesítései, elemzô
tevékenységének fokozása révén.
A KSH informatikai rendszerének teljes revíziójára
meghirdetett tendert a Hewlett-Packard nyerte. 1993 áprilisában
aláírták a szerzôdést, majd 1993 december
15-én az új rendszer átvételre került.
Azóta az átállás folyamatos, ami még kb.
öt éven keresztül fog zajlani.
1994-ben az új környezethez illeszkedô alapvetô
technológiák, módszerek kidolgozása volt soron,
illetve a kisérleti üzem kialakítása. 1994
februárjában az új környezet
bevezetésével a megyei TPA rendszert teljes
egészében lecserélték.
A KSH bekapcsolódott a kormányzati X.400-as levelezô
rendszerbe, jelenleg kisérleti üzemeltetés folyik. Ki kell
dolgozni a használat módját, alkalmazásokat kell
rá fejleszteni.
A korábbi idôszakban tervezett grafikus támogatások
szerepelnek a jelenlegi projektek között is, fôleg a
népszámlálások, területi statisztikák
térképszerû megjelenítésével
kapcsolatban.
A területi fejlesztésekre szigorú technológiai
elôírás létezik, amely leírja az
adatmodellezést, az adatgyûjtés és
továbbítás kialakításának
módját, többek között.
Az új környezethez kapcsolódóan beszerzésre
került az ORACLE CASE is, amelyet a tervezésben
felhasználnak. Az SSADM módszertan egyes elemeit szintén
használják a tervezésben. Problémát jelent a
különbözô fejlesztési módszerek,
eszközök, lehetôségek hatékony, egymáshoz
illeszkedô kihasználása. A projektek
irányítása elemeiben hasonlít a PRINCE
módszertan által elôírtakhoz, azaz léteznek
projektszervezetek, készülének projekttervek,
erôforrástervek stb.
Az irodaautomatizálás bevezetésével
lehetôvé válik majd az ügyiratkezelés
szabványosítása. A felhasználói
felületek kialakítását és a
munkaállomások szoftverellátását
szintén szabványosítani szeretnék.
Telekommunikáció
Jelenleg a KSH Központ és a Megyei Igazgatóságok X.25
kapcsolt vonalon vannak összekötve, TCP/IP protokollal. A KSH
Központban 16 végpont, a megyei
igazgatóságonként 1-1 végpont van
kiépítve. Bármely igazgatóság egy
másikkal, illetve a Központtal kapcsolatba léphet, a
Központ egyfajta gyûjtô-elosztó szerepet tölt be.
Biztonságtechnika
A Statisztikai Törvény szabályozza a statisztikai
adatgyûjtés és adatszolgáltatás
területeit. Intézkedik arról, hogy ki, milyen
információt gyûjthet, milyenhez férhet hozzá,
valamint kiküszöböli a többszöri
adatgyûjtést. A KSH nem javasolja ezek után
adatbázisainak nyilvánossá tételét,
egyrészt az említett törvény, másrészt
a máshol hiányzó, értékelô
szakembergárda miatt.
A HP által kiépítésre került rendszer eleget
fog tenni az ú.n. B2 szabványnak, amely biztosítja az
adatok fizikai és logikai védelmét is.
A munkaállomások védelme érdekében az adatok
rendszerbevitele már jelenleg is csak egy, arra kijelölt
munkaállomáson keresztül lehetséges. Ezen
rendelkezésre állnak a vírusvédelmi programok,
amelyek használatát eljárásrend írja
elô.
Jelenleg létezik egy ideiglenes adatbáziselérési
szabályzat, illetve a tervezett projektek között van
adatvédelmi szabályzatot elôállító
projekt.


