A felmérés áttekintette a kormányzati szerveket (beleértve ebbe a minisztériumokat, a Miniszterelnöki Hivatalt valamint a Központi Statisztikai Hivatalt, az Alkotmány Bíróságot, a Legfelsôbb Bíróságot és Legfôbb Ügyészséget). A leírásokból leszûrhetô általános megállapításokat a dokumentum második része tartalmazza. Összességében az állapítható meg, hogy az elmúlt idôszakban a kormányzati informatika -elsôsorban az információtechnológiai infrastruktúra területén- örvendetesen fejlôdött és javult a koordináció. A fejlesztések a nemzetközi trendek, ezen belül kiemelten az Európai Unió normáinak figyelembevételével történtek, és megjelentek az információtechnológiai kultúra elemei. Eddig az informatika még nem volt stratégiai fontosságú a kormányzat számára, a ráfordított források szûkösek, különösen az Európai Unióhoz tartozó országok kormányai gyakorlatához viszonyítva.
A dokumentum harmadik része tartalmazza a felmérés
adatlapjait. Az adatlapok kitöltése a szervezetek
adatközlése alapján készült. Egy adatlapon
szerepel az informatikát körülvevô környezet, az
informatika technikai architektúrájának
összetétele (hardver, szoftver, hálózatok,
alkalmazások), az informatikai irányítás jellege
és módszerei (pl. az informatika
felhasználásának tervezési módja, az
informatikai szervezet és erôforrásai, az
informatikára fordított összegek, a felhasznált
módszerek és szabványok), valamint a
telekommunikáció és biztonságtechnika jelenlegi
állapota. Mivel az alárendelt intézmények
informatikai helyzetérôl a minisztériumok csak
részleges adatokkal rendelkeznek, erre - az esetleges jelentôs
tévedések elkerülésére - a kötet nem
tér ki.