TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal

2. A biztonságtechnikai szolgálatok és mechanizmusok általános leírása az ISO-OSI 7498-2 (X.800)-ban

2.1. Az OSI ISO 7498-2 szabvány (X.800) szerinti fogalommeghatározások

adatsértetlenség (data integrity):
Olyan tulajdonság, amely lehetôvé teszi, hogy az adatot jogosulatlan módon ne változtassák meg, vagy ne tegyék tönkre.
adatszármazás hitelesítése (data origin authentication):
Annak megerôsítése, hogy a kapott adatok forrása a kívánt forrás.
aktív fenyegetés (active threat):
Olyan szabad, jogosulatlan hozzáférésnek a veszélye, amely megváltoztathatja a rendszer állapotát.
Megjegyzés:
A biztonsággal kapcsolatos aktív fenyegetés lehetséges példái: üzenetek módosítása, üzenetek visszajátszása, zavaró üzenetek beiktatása, feljogosított entitásként való álcázás és a szolgálat megtagadása.
azonosság alapú biztonsági politika (identity-based security policy):
Az elérendô használók és/vagy erôforrások/objektumok nevében tevékenykedô használók, használó csoportok, vagy entitások azonosságára és/vagy jellemzôire alapozott biztonsági politika.
beavatkozás észlelés (manipulation detection):
Adatelem (szándékos vagy véletlen) módosításának felfedezésére alkalmazott mechanizmus.
biztonsági átvilágítás (security audit):
A rendszerre vonatkozó feljegyzések és tevékenységek független átvizsgálása, a rendszer-ellenôrzések megfelelôségének vizsgálata, a kialakított politika és a mûködtetési eljárások megfelelôségének elérése, a biztonság gyenge pontjainak felfedése az ellenôrzésben, a politikában és az eljárásokban ajánlott biztonsági változások céljából.
biztonsági átvilágítási napló (security audit trail):
A biztonsági átvilágításhoz gyûjtött és esetleg fel is használt adatok.
biztonsági címke (security label):
Egy erôforráshoz kötôdô megjelölés (ami lehet egy adatelem), amely megnevezi vagy kijelöli ezen erôforrás biztonsági jellemzôit.
Megjegyzés:
A megjelölés és/vagy kötôdés lehet explicit vagy implicit.
biztonsági politika (security policy):
A biztonsági szolgálatok nyújtásának kritériumkészlete (lásd még azonosság-alapú és szabály-alapú biztonsági politika).
Megjegyzés:
A teljes biztonsági politikának szükségképpen többféle vonatkozása van, ez azonban nem tartozik az OSI tárgykörébe.
biztonsági szolgálat (security service):
Az egymással kommunikáló nyílt rendszerek egyik rétege által nyújtott szolgálat, amely megfelelô biztonságot nyújt a rendszereknek és az adattovábbításnak.
digitális aláírás (digital signature):
Az adatelemhez rendelt vagy rejtjelezéssel elôállított adat, amellyel az adatelem vevôje megbizonyosodhat az adatelem forrásáról és sértetlenségérôl, és meg tudja védeni a hamisítással szemben.
érzékenység (sensitivity):
Az erôforrás azon jellemzôje, amely fontosságát vagy értékét tartalmazza és tartalmazhatja a sérülékenységet is.
felelôsségre vonhatóság:
Olyan tulajdonság, amely lehetôvé teszi, hogy az adott entitás tevékenységei egyértelmûen az adott entitásra legyenek visszavezethetôk.
feljogosítás (authorization):
Azon jogok megadása, amelyek magukban foglalják a hozzáférési jogon alapuló hozzáférés megadását.
fenyegetés (threat):
A biztonság megsértésének lehetôsége.
fizikai biztonság (physical security):
Erôforrások szándékos és véletlen fenyegetései elleni fizikai védelemre használt intézkedések.
forgalomelemzés (traffic analysis):
Információ kinyerése a forgalom lefolyásának (jelenlét, hiány, mennyiség, irány és gyakoriság) megfigyelésébôl.
forgalomirányítás vezérlése (routing control):
Szabályok alkalmazása a forgalomirányítás során adott hálózatok, szakaszok, vagy ismétlôk kiválasztására, kikerülésére.
forgalom titkosság (traffic flow confidentiality):
Titkossági szolgálat a forgalomelemzés elleni védelem céljából.
hamis forgalom (traffic pading):
A kommunikáció meghamisított eseteinek, hamis adatelemeknek és/vagy adatelemekben hamis adatoknak az elôállítása.
hitel (credentials):
Egy entitás kívánt azonosságának megállapítására továbbított adat.
hitelesítés (autentication):
Lásd: adatszármazás hitelesítés és a társentitás hitelesítés.
Megjegyzés:
Az ISO 7498 szabványsorozatnak ez a része a "hitelesítés" kifejezés helyett az "adatsértetlenség" kifejezést alkalmazza.
hitelesítési információ (authentication information):
Egy kívánt entitás érvényességének megállapításához alkalmazott infomáció.
hitelesség-csere (authentication exchange):
Egy entitás azonosságát információcsere útján érvényesítô mechanizmus.
hozzáférés-ellenôrzés (access control):
Az erôforráshoz való jogosulatlan hozzáférés elhárítása, beleértve az erôforrás jogosulatlan használatának megakadályozását.
hozzáférés-ellenôrzési lista (access control list):
Az erôforráshoz való hozzáférésre jogosult entitások és hozzáférési jogaik jegyzéke.
jelszó (pasword):
Rendszerint karakterfüzérbôl álló bizalmas hitelesítési információ.
képesség (capability):
Egy erôforrás számára azonosítóként alkalmazott zseton, amely lehetôvé teszi, hogy a zseton birtokosa megszerezze az erôforráshoz való hozzáférés jogát.
közjegyzôi hitelesítés (notarization):
Adat bejegyeztetése megbízható harmadik féllel, ami késôbb lehetôvé teszi az olyan jellemzôk megállapítását, mint az adat tartalma, származása, ideje és kézbesítési pontossága.
kulcs (key):
Szimbolumok olyan sorozata, amely a rejtjelezés és a megfejtés mûveleteit irányítja.
kulcsmenedzselés (key management):
Kulcs elôállítása, tárolása, szétosztása, törlése, archiválása és alkalmazása a biztonsági politikának megfelelôen.
letagadás (repudiation):
A kommunikációban szereplô egyik entitás tagadja azt, hogy részben vagy teljesen résztvett a kommunikációban.
megbízható mûködés (trusted functionallity):
Olyan mûködés, amelyet helyesnek érzékelünk bizonyos (pl. a biztonsági politika által elôírt) követelmények értelmében.
megszemélyesítés (masquerade):
Egy entitás (személy, program, folyamat stb.) magát más entitásnak tünteti fel.
nyílt szöveg (cleartext):
Olyan érthetô adat, amelynek szemantikai tartalma elérhetô.
passzív fenyegetés (passive threat):
Az információ jogosulatlan nyilvánosságra hozásának veszélye a rendszer állapotának változása nélkül.
rejtjel megoldása (decipherment):
A megfelelôen és visszafordíthatóan rejtjelezett szöveg nyílt szöveggé alakítása.
rejtjelezett szöveg (ciphertext):
Rejtjelezés alkalmazásával elôállított adatok. A rejtjelezéssel nyert adatok szemantikai tartalma nem elérhetô.
Megjegyzés:
A rejtjelezett szöveg maga is lehet a rejtjelezés bemenete, így szuper-rejtjelezett szöveg állítható elô.
rejtjelezés (encipherment):
Az adat titkosírással történô átalakítása (lásd titkosírás) rejtjelezett szöveg elôállítása céljából.
Megjegyzés:
A rejtjelezés lehet visszafordíthatatlan, ahol a megfelelô rejtjelmegfejtési folyamatot nem lehet ésszerûen végrehajtani.
rendelkezésre állás (availability):
Olyan tulajdonság, amely lehetôvé teszi, hogy a feljogosított entitás által támasztott igény alapján az adott objektum elérhetô és használható legyen.
szabály alapú biztonsági politika (rule-based security policy):
Valamenyi használó számára kötelezô, általános szabályokon alapuló biztonsági politika. Ezen szabályok rendszerint az elérendô erôforrások érzékenységének összehasonlítására, a használói vagy a használói csoportok nevében tevékenykedô entitások megfelelô jellemzôinek ismeretére épülnek.
szakaszonkénti rejtjelezés (link-by-link encipherment):
Az adatrejtjelezés egyedi alkalmazása a kommunikációs rendszer minden egyes szakaszában (lásd még: a végpontok közötti rejtjelezést).
Megjegyzés:
A szakaszonkénti rejtjelezés azt is magában foglalja, hogy az ismétlô entitásokban az adat nyíltszöveg alakjában lesz jelen.
szelektív mezôvédelem (selective field protection):
Bizonyos mezôk védelme a továbbítandó üzenetben.
személyiségi jog (privacy):
Az egyének joga arra, hogy ellenôrizzék vagy befolyásolják azt, hogy ki és milyen velük kapcsolatos információt gyûjthet és tárolhat, és ez az információ kinek hozható tudomására.
Megjegyzés:
A kifejezés az egyének jogaira hivatkozik, így nem lehet egészen pontos és használata kerülendô, kivéve mint a biztonságra vonatkozó igény motivációja.
szolgálat megtagadása (denial of service):
Az erôforrásokhoz való feljogosított hozzáférés megakadályozása vagy az idôkritikus mûveletek késleltetése.
kriptoanalizis (cryptanalysis):
Egy titkosírási rendszernek és/vagy a rendszer bemeneteinek és kimeneteinek elemzése bizalmi változók és/vagy nyílt szöveget is tartalmazó érzékeny adatok leszármaztatására.
társentitás-hitelesítés (peer-entity authentication):
Annak megerôsítése, hogy egy társításkor a társentitás a kívánt entitás.
titkosírás, kriptográfia (cryptography):
Olyan tudomány, amely az adatátalakítás elveit, eszközeit és módszereit foglalja magában, az adat információ-tartalmának elrejtése, fel nem ismert módosítása és/vagy jogosulatlan használata megakadályozásának céljából.
Megjegyzés:
A titkosírás a rejtjelezésre és a rejtjel megfejtésére használt módszereket határozza meg. A titkosírás elveivel, eszközeivel és módszereivel szembeni támadással a szövegelemzés foglalkozik.
titkosság, bizalmasság (confidentiality):
Olyan tulajdonság, amely lehetôvé teszi, hogy az információ jogosulatlan egyének, entitások vagy folyamatok számára ne legyen elérhetô, vagy ne kerüljön nyilvánosságra.
titkosírási ellenôrzô érték (cryptographic checkvalue):
Az adatelem titkosírással történô átalakításával (lásd: a titkosírás) képzett információ.
Megjegyzés:
Az ellenôrzô érték leszármaztatása egy vagy több lépésben végezhetô el. Az ellenôrzô érték a kulcs és az adatelem matematikai függvénye és többnyire az adatelem sértetlenségének ellenôrzésére használatos.
titkosírás megfejtés (decryption):
Lásd a rejtjel megoldása.
titkosítás (encryption):
Lásd: rejtjelezés.
végpontok közötti rejtjelezés (end-to-end enchiperment):
Az adat rejtjelezése a forrásoldali végponton, a rejtjel megoldása a rendeltetési végponton történik (lásd még: szakaszonkénti rejtjelezés).

TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal