2.2. Az X.800 áttekintése

2.2. Az X.800 áttekintése

Az OSI biztonságtechnikai architektúrájában biztonsági szolgálatokat és az ezen szolgálatokat megvalósító mechanizmusokat különböztet meg. A következôkben leírt biztonsági szolgálatok a biztonsági alapszolgálatok. A gyakorlatban ezeket a megfelelô rétegekben és megfelelô kombinációkban valósítják meg, rendszerint nem OSI-szolgálatokkal és mechanizmusokkal együtt, a biztonsági politika és/vagy a használói követelmények teljesítése céljából. Bizonyos biztonsági mechanizmusok alkalmazhatók a biztonsági alapszolgálatok kombinációinak megvalósítására. A biztonsági rendszerek gyakorlati megoldásai a biztonsági alapszolgálatok bizonyos kombinációit közvetlen lehívás céljára is megvalósíthatják.

2.2.1 Biztonsági szolgálatok

A következôket tekintjük azoknak a biztonsági szolgálatoknak, amelyek az OSI-referenciamodell keretein belül nyújthatók.

2.2.1.1. Hitelesítés

A hitelesítési szolgálatok helyileg tárolt információt és adatokat tartalmazó hitelesítési információt igényelnek, amelyet azután a hitelesítés elôsegítésére továbbítanak.

Ezek a szolgálatok a kommunikáló társentitás és az adatforrás hitelesítésére szolgálnak a következôk szerint.

Társentitás hitelesítése
Amikor az n-edik réteg látja el ezt a szolgálatot, akkor megerôsíti az (n+1)-edik rétegbeli entitást abban, hogy a társentitás a kívánt (n+1)-edik rétegbeli entitás.
Ez a szolgálat az összeköttetés felépítésekor és esetenként az adatátvitel fázisának ideje alatt arra szolgál, hogy megerôsítse egy vagy több másik entitással összekapcsolt egy vagy több entitás azonosságát. Ez a szolgálat kizárólag alkalmazása (mûködtetése) idejére biztosítja azt, hogy valamelyik entitás ne kísérelhessen meg megszemélyesítést vagy egy elôzô összeköttetés jogosulatlan visszajátszását. Egyoldalú és kölcsönös társentitás-hitelesítési sémák lehetségesek a kommunikáció valóságos lefolyásának ellenôrzésével vagy anélkül, és ezek változó fokú biztonságot tudnak nyújtani.
Az adat származásának hitelesítése
Amikor az n-edik réteg látja el ezt a szolgálatot, akkor megerôsíti az (n+1)-edik rétegbeli entitást abban, hogy az adatforrás a kívánt (n+1)-edik rétegbeli entitás.
Az adatszármazást hitelesítô szolgálat az adatelem forrásának megerôsítésére szolgál. A szolgálat nem nyújt védelmet adatelemek kettôzése vagy módosítása ellen.

2.2.1.2. Hozzáférés ellenôrzése

Ez a szolgálat látja el az OSI-n át elérhetô erôforrások jogosulatlan használata elleni védelmet. Ez lehet OSI és nem-OSI erôforrás, amelyet OSI protokollal lehet elérni. Ez a védelmi szolgálat alkamazható az erôforráshoz való valamennyi hozzáférés vagy különféle hozzáférések ellenôrzésére (kommunikációs erôforrás használata, információs erôforrás olvasása, írása vagy törlése, adatfeldolgozó erôforrás mûködtetése).

A hozzáférés ellenôrzése legyen összhangban a különféle biztonsági politikákkal.

2.2.1.3. Adattitkosság

Ezek a szolgálatok látják el az adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatal elleni védelmét a következôk szerint:

Az összeköttetés alapú titkosság
Ez a szolgálat biztosítja az n-edik rétegbeli öszeköttetésen valamennyi n-edik rétegbeli adatelem titkosságát.
Megjegyzés:
A használattól és a rétegtôl függôen ez a szolgálat nem mindig alkalmas valamennyi adat, pl. gyorsított adat vagy összeköttetés-kérésben szereplô adat védelmére.
Összeköttetés-mentes titkosság
Ez a szolgálat biztosítja egyetlen összeköttetés-mentes n-edik rétegbeli szolgálati adatelemben szereplô n-edik rétegbeli használói adat titkosságát.
A szelektív mezôtitkosság
Ez a szolgálat gondoskodik az n-edik rétegbeli összeköttetésen vagy egyetlen összeköttetés-mentes n-edik rétegbeli szolgálati SDU adatelemben szereplô n-edik rétegbeli használói adatok kiválasztott mezôinek titkosságáról.
A forgalmi folyam titkossága
Ez a szolgálat látja el a forgalmi folyamatok megfigyelésébôl levezethetô információ védelmét.

2.2.1.4. Adatsértetlenség

Ezek a szolgálatok az aktív fenyegetéseket hárítják el és a következô formák egyikét vehetik fel.

Megjegyzés:

Egy összeköttetésen a társentitás-hitelesítô szolgálat alkalmazása az összeköttetés kezdetén és az adatsértetlenség szolgálat az összeköttetés folyamán együttesen látja el az összeköttetésen át a továbbított adatelemek forrásának megerôsítését és ezen adatelemek sértetlenségét, továbbá adatelem-kettôzés észlelésére is szolgálnak pl. sorszámozás alkalmazásával.

Összeköttetés-sértetlenség visszatéréssel
Ez a szolgálat biztosítja az n-edik rétegbeli összeköttetésen valamennyi n-edik rétegbeli használói adat sértetlenségét és észleli (valamint megkíséreli helyreállítani) a teljes SDU-szolgálati adatelem-sorozaton belüli bármely adatmódosítást, beiktatást, törlést vagy visszajátszást.
Összeköttetés-sértetlenség visszatérés nélkül
Megegyezik az elôzôvel, de visszatérési kísérlet nélkül.
Szelektív mezôkre vonatkozó összeköttetés alapú sértetlenség
Ez a szolgálat biztosítja az összeköttetésen át továbbított n-edik rétegbeli szolgálati SDU-adatelem n-edik rétegbeli használói adatában szereplô kiválasztott mezôk sértetlenségét és alakilag azt állapítja meg, hogy a kiválasztott mezôket módosították-e, beiktatták-e, törölték-e vagy visszajátszották-e.
Összeköttetés-mentes sértetlenség
Ez a szolgálat, ha az n-edik réteg nyújtja, a sértetlenséget biztosítja az azt kérô (n+1)-edik rétegbeli entitás számára.
Ez a szolgálat biztosítja egyetlen összeköttetés-mentes szolgálati adatelem sértetlenségét és alakilag azt állapítja meg, hogy a vett szolgálati adatelem módosult-e. Ezenkívül korlátozott mértékben visszajátszás-észlelést is elláthat.
Szelektív mezôkre vonatkozó öszeköttetés-mentes sértetlenség
Ez a szolgálat biztosítja egyetlen összeköttetés-mentes szolgálati SDU adatelemben a kiválasztott mezôk sértetlenségét és alakilag azt állapítja meg, hogy a kiválasztott mezôk módosultak-e.

2.2.1.5. Letagadhatatlanság

Ez a szolgálat az alábbi két forma bármelyikét vagy mindkettôt veheti fel.

Letagadhatatlanság származás bizonyítvánnyal
Az adat vevôjét ellátja az adat származásáról szóló bizonyítvánnyal. Ez az ellen véd, hogy az adó hamisan megkísérelje az adat vagy tartalma adásának letagadását.
Letagadhatatlanság kézbesítésbizonyítvánnyal
Az adat adóját ellátja az adat kézbesítésérôl szóló bizonyítvánnyal. Ez az ellen véd, hogy a vevô megkísérelje az adat vagy tartalma vételének letagadását.

2.2.2. Biztonsági mechanizmusok

A következô mechanizmusok a megfelelô n-edik rétegbe építhetôk be az 2.2. szakaszban leírt néhány szolgálat ellátása érdekében.

2.2.2.1. Rejtjelezés

A rejtjelezés biztosítja vagy az adatra, vagy a forgalmi folyamatra vonatkozó információ titkosságát és szerepet játszhat több más biztonsági mechanizmusban, illetve kiegészítheti azokat. (Részletesebb ismertetô az IBMK 3. sz. mellékletében található.)
A rejtjelzô algoritmus lehet visszafordítható vagy visszafordíthatatlan. A visszafordítható rejtjelezô algoritmusoknak két általános osztálya van:
- a) a szimmetrikus (azaz titkos kulcsú) rejtjelezés, amelyben az elrejtô (rejtjelezô) kulcs ismerete magában foglalja a rejtjelezést megfejtô kulcs ismeretét is és viszont,
- b) az aszimmetrikus (azaz nyilvános kulcsú) rejtjelezés, amelyben az elrejtô kulcs ismerete nem foglalja magában a megfejtô kulcs ismeretét és viszont. Ilyen rendszerekben a két kulcsot "nyilvános kulcsnak" és "magánkulcsnak" is nevezik.

A visszafordíthatatlan rejtjelezési algoritmusok mûködtethetôk kulccsal vagy anélkül. Amikor kulcsot alkalmaznak, akkor ez a kulcs lehet nyilvános vagy titkos is.

A rejtjelezô algoritmus megléte magában foglalja egy kulcskezelô mechanizmus alkalmazását is, kivéve néhány visszafordíthatatlan rejtjelezô algoritmus esetét.

2.2.2.2. Digitális aláírási mechanizmusok

Ezek a mechanizmusok két eljárást határoznak meg:

a) az adatelem aláírását és
b) az aláírt adatelem igazolását.

Az elsô folyamat olyan információt használ, amely az aláíróra nézve magánjellegû (tehát saját és titkos). A második folyamat olyan eljárásokat és információt használ, amelyek nyilvánosan rendelkezésre állnak, azonban amelybôl az aláíró magáncélú információja nem származtatható le.

Az aláírás folyamata vagy az adatelem rejtjelezését, vagy pedig az adatelem titkosírási ellenôrzô értékének az elôállítását tartalmazza, magánkulcsként felhasználva az aláíró magáninformációját.
Az igazolás folyamata a nyilvános eljárásoknak és információknak a felhasználását tartalmazza annak megállapítására, hogy az aláírás az aláíró magáninformációjának alkalmazásával készült-e.
Az aláírási mechanizmus lényeges jellemzôje az, hogy az aláírás csak az aláíró magáncélú információjának felhasználásával állítható elô. Így, amikor az aláírást igazolják, akkor ezt követôen bármikor bebizonyosodik harmadik személy (pl. döntô bíró) számára is az, hogy csak a magáncélú információ birtokosa állíthatta elô az aláírást.

2.2.2.3. Hozzáférést ellenôrzô mechanizmusok

Ezek a mechanizmusok használhatják az entitás hitelesített azonosságát, vagy az entitásra vontatkozó információt (pl. egy ismert entitáskészletben való tagságát), vagy az entitás képességeit az entitás hozzáférési jogainak megállapítása és érvényesítése céljából. Ha az entitás megkísérel olyan erôforrást használni, amelyre nincs jogosítva, vagy nem megfelelô típusú hozzáféréssel fordul a számára jogosult erôforráshoz, akkor a hozzáférést ellenôrzô funkció elutasítja ezt a kísérletet és még jelentést is adhat az eseményrôl riasztás és/vagy biztonsági átvilágítási naplóba történô feljegyzés készítése céljából. Az összeköttetés-mentes adatátvitel esetén az adó csak akkor kap értesítést a szolgáltatás visszautasításáról, ha azt a kezdeményezô ponton futó hozzáférés-ellenôrzés jelzi.
A hozzáférést ellenôrzô mechanizmus a következô egy vagy több eszköz felhasználásával mûködhet:
- a) A hozzáférést ellenôrzô információbázis, amelyben a társentitások hozzáférési jogait tartják nyilván. Ezt az információt vagy a feljogosító központok, vagy az az entitás tarthatja fenn, amelyhez hozzá kívánnak férni, és képezhet hierarchikus vagy osztott szerkezetû hozzáférés-ellenôrzési listát vagy mátrixot. Ez azt feltételezi, hogy a társentitás-hitelesítés meg van oldva.
- b) Hitelesítô információ, pl. jelszó, amelynek birtoklása és ezt követô felmutatása a bizonyíték a hozzáférési entitás feljogosítottságára.
- c) Olyan képességek, amelyek birtoklása és ezt követô felmutatása, a képesség által meghatározott entitáshoz vagy erôforráshoz való hozzáférés jogát bizonyítja.
  
  Megjegyzés:
  A képesség legyen feltörhetetlen és legyen megbízható módon szállítva.
- d) Biztonsági címkék, amelyek, ha entitáshoz vannak rendelve, akkor alkalmazhatók a hozzáférés megadására vagy megtagadására, rendszerint egy biztonsági politika alapján.
- e) A hozzáférési kísérlet idôpontja.
- f) A megkísérelt hozzáférés útvonala.
- g) A hozzáférés idôtartama.
A hozzáférést ellenôrzô mechanizmusok alkalmazhatók a kommunikációs társítás bármelyik végpontján és/vagy közbensô pontján.

A kezdeményezô ponton vagy bármely közbensô ponton a hozzáférés ellenôrzését annak meghatározására alkalmazzuk, hogy az adó jogosult-e a vevôvel kommunikálni és/vagy a kívánt kommunikációs erôforrásokat használni.

A társszintû hozzáférést ellenôrzô mechanizmusok összeköttetés-mentes adatátvitel rendeltetési pontján érvényes követelményeit már elôre ismerni kell a kezdeményezô ponton, és fel kell jegyezni azt a biztonságot menedzselô információbázisban.

2.2.2.4. Adatsértetlenségi mechanizmusok

Az adatsértetlenségnek a következô két szempontja van: egyetlen adatelem vagy mezô sértetlensége, illetve adatelem- vagy mezôsorozat sértetlensége. Általában ennek a kétféle sértetlenségi szolgálatnak az ellátására különbözô mechanizmusokat alkalmazunk, bár a második szolgálat ellátása az elsô nélkül nem célszerû.
Az adatelem-sértetlenség meghatározása két folyamatot foglal magában, egyet az adó entitásban és egyet a vevô entitásban. Az adó entitás olyan mennyiséget rendel az adatelemhez, amely magának az adatnak a függvénye. Ez a mennyiség lehet kiegészítô információ, mint pl. egy blokkellenôrzô kód, vagy egy titkosírásbeli ellenôrzési érték és lehet maga is rejtjelezve. A vevô entitás is elôállítja az ennek megfelelô mennyiséget és összeveti azt a vett mennyiséggel annak meghatározására, hogy az adatot a továbbítás során módosították-e. Önmagában ez a mechanizmus nem véd egyetlen adatelem visszajátszása ellen. Az architektúra megfelelô rétegeiben a közbeavatkozás észlelése visszatérési tevékenységet válthat ki (pl. ismétléssel vagy hibajavítással) az adott rétegben, vagy valamelyik felsôbb rétegben.
Összeköttetés alapú adattovábításban az adatelemsorozat sértetlenségének védelme (pl. sorrend megzavarása, adatvesztés, visszajátszás és adatbeiktatás illetve módosítás elleni védelem) valamilyen további explicit sorrendképzést igényel, pl. sorszámozást, idôbélyegzést, vagy titkosírásbeli láncolást.
Összeköttetés-mentes adattovábbításban az idôpecsét alkalmazható egyes adatelemek visszajátszás elleni védelmének korlátozott formájaként.

2.2.2.5. Hitelességcsere mechanizmus

A hitelesítés kölcsönös cseréjéhez alkamazható egyes módszerek a következôk:
- a) olyan hitelesítési információ alkalmazása, pl. jelszóé, amelyet egy adó entitás szolgáltat és a vevô entitás ellenôriz,
- b) titkosírási eljárások,
- c) az entitás jellemzôinek és/vagy birtoklásának használata.
Társentitás hitelesítésének ellátására mechanizmusokat lehet beépíteni az n-edik rétegbe. Ha e mechanizmusoknak nem sikerül hitelesíteniük az entitást, akkor ez az összeköttetés elutasításához vagy lezárásához vezet, esetleg biztonsági átvilágítási naplót kezdeményez és/vagy a biztonságot menedzselô központba küldött jelentést eredményezhet.
Amikor titkosírási módszereket alkalmazunk, akkor azok kombinálhatók "kézfogás" protokollokkal a visszajátszás elleni védelemhez, például a kommunikáció "élôben léte" ellenôrzéséhez.
A hitelesítéscsere módszerének megválasztása azoktól a körülményektôl függ, amelyekben azokat alkalmazzák. A következôk alkalmazhatók:
- a) idôpecsét és szinkronozott órák,
- b) kétutas és háromutas kézfogás (egyoldalú, illetve kölcsönös hitelesítéshez) és
- c) a digitális aláírás és/vagy a közjegyzôi hitelesítés módszerével elérhetô letagadhatatlansági szolgálatok.

2.2.2.6. Hamis forgalom mechanizmusa

A hamis forgalmat a forgalomelemzéssel szembeni különbözô szintû védelmek megvalósítására alkalmazzuk. Ez a mechanizmus csak akkor hatékony, ha a hamis forgalmat titkossági szolgálattal védik.

2.2.2.7. Forgalomirányítást vezérlô mechanizmus

Az útirányok dinamikusan, vagy elôre elrendezve is kiválaszthatók olymódon, hogy azok csak fizikailag biztonságos részhálózatokat, ismétlôket vagy szakaszokat tartalmazzanak.
Tartós közbeavatkozási támadás észlelésekor a végrendszer utasíthatja a hálózati szolgálatot, hogy egy másik, az eddigitôl eltérô, úton át építsen fel egy másik összeköttetést.
A biztonsági politika megtilthatja bizonyos biztonsági címkét viselô adatoknak azt, hogy bizonyos részhálózatokon, ismétlôkön vagy szakaszokon áthaladjanak. Egy öszeköttetés kezdeményezôje (vagy az összeköttetésmentes adatelem adója) elôírhat olyan forgalomirányítási utasításokat, amelyek azt igényelhetik, hogy az adatok bizonyos alhálózatokat, szakaszokat vagy ismétlôket elkerüljenek.

2.2.2.8. Közjegyzôi hitelesítési mechanizmus

Két vagy több entitás között cserélt adat tulajdonságai, mint pl. sértetlensége, származása, keletkezési idôpontja és rendeltetési helye közjegyzôi hitelesítési mechanizmussal biztosíthatók. Ezt a biztosítást a harmadik félként szereplô közjegyzô látja el, amelyben a kommunikáló entitások megbíznak, és amely megtartja a szükséges infomációt, hogy a szükséges bebiztosítást tanusítható módon lássa el. A kommunikáció minden egyes esete használhat digitális aláírást, rejtjelezési és sértetlenségi mechanizmusokat a közjegyzô által nyújtott szolgálatnak megfelelôen. Amikor ilyen közjegyzôi hitelesítési mechanizmust lehívunk, akkor a két kommunikáló entitás között a védett kommunikáción és közjegyzôi hitelesítésen keresztül kerül sor az adatcserére.

2.2.3. Átfogó összbiztonságtechnikai mechanizmusok

Ez a szakasz több olyan mechanizmust ismertet, amely nem csak egy adott szolgálatra jellemzô, hanem a szervezet egészére, ezért összbiztonságot erôsítô mechanizmusoknak nevezhetjük (ennek részletes kifejtése és más szempontok szerinti megközelítése az IBMK 1.sz. mellékletében található). Egyes ilyen átfogó összbiztonsági mechanizmusok az adatvédelmi menedzselés szempontjaiként kezelhetôk. Ezeknek a mechanizmusoknak a fontossága általában közvetlenül a biztonság kívánt szintjével függ össze.

2.2.3.1. Bizalmi funkciók

Bizalmi funkciókat lehet használni más mechanizmusok hatáskörének kiterjesztése, vagy hatékonyságának javítása céljából. Bármelyik funkciókészletnek, amelyik közvetlenül ellátja vagy hozzáférést nyújt biztonsági mechanizmushoz, megbízhatónak kell lennie.
A bizalom hardverekbe és szoftverekbe fektetésének eljárásai e szabvány tárgykörén kívül vannak és minden esetben a veszélyességi szinttôl és a védendô információ értékétôl függôen változnak.
Ezek az eljárások általában költségesek és nehezen megvalósíthatók. A nehézségek csökkenthetôk olyan architektúra választásával, amely lehetôvé teszi a biztonsági funkciók megvalósítását olyan modulokban, amelyek más, nem-biztonsági funkcióktól elkülöníthetôk, de ilyenekbôl elláthatók.
Azon réteg felett, amelyre a védelmet érvényesítjük, a társítások védelmét más eszközökkel, például megfelelô bizalmi funkciókkal kell ellátni.

2.2.3.2. Biztonsági címkék

Adategységeket is beleértve az erôforrásoknak hozzájuk rendelt biztonsági címkéjük is lehet, pl. érzékenységi szintjük megjelölésére. Gyakran szükség lehet arra, hogy az adattal együtt a biztonsági címkét is továbbítsuk. A biztonsági címke lehet a továbbított adaton kívüli kiegészítô adat, vagy lehet implicit, pl. benne lehet az adat rejtjelezéséhez használt sajátos kulcsban, vagy az adat tartalmában, mint annak forrása vagy útvonala. Az explicit biztonsági címkének világosan azonosíthatónak kell lennie annak érdekében, hogy megfelelôen ellenôrizhetô legyen. Ezenkívül biztonságosan legyen ahhoz az adathoz rögzítve, amelyhez hozzárendelték.

2.2.3.3. Esemény észlelése

A biztonsággal kapcsolatos esemény észlelése a biztonság látható megsértéseinek észlelését foglalja magában és tartalmazhatja rendes események észlelését is pl. egy sikeres hozzáférését. A biztonsággal kapcsolatos eseményeket OSI-n belüli entitások észlelhetik, a biztonsági mechanizmusokat is beleértve. Annak a meghatározását, hogy mi képez eseményt, az eseménykezelô menedzselés tartja karban. A különféle biztonsággal kapcsolatos események észlelése például egy vagy több tevékenységet eredményezhet a következôk közül:
- az eseményrôl helyi jelentés készül,
- az eseményrôl távoli jelentés készül,
- az eseményt naplózzák,
- visszatérési tevékenységet végeznek.
- Példa biztonsággal kapcsolatos eseményre:
- a biztonság sajátos megsértése,
- kiválasztott esemény és
- túlcsordulás az elôfordulások számának számlálásában.
E terület szabványosítása figyelembe veszi majd az érvényes információ továbbítását az eseményrôl szóló jelentésben és naplóban, valamint az ezek átviteléhez használandó szintaktikai és szemantikai meghatározást.

2.2.3.4. Biztonsági átvilágítási napló

A biztonsági átvilágítási napló értékes biztonsági mechanizmust jelent, mert lehetôvé teszi a biztonság megsértésének észlelését és kivizsgálását azzal, hogy megengedi az eseteket követô biztonsági átvilágítást. A biztonsági átvilágítás a rendszerfeljegyzések és tevékenységek független áttekintése és vizsgálata annak érdekében, hogy megállapítsa a rendszerszabályozások megfelelôségét, hogy a felállított politika és az üzemviteli eljárás megfelelôségét szavatolja, hogy segítse a kárbecslést és változtatásokat javasoljon az ellenôrzésben, a politikában és az eljárásokban. A biztonsági átvilágítás azt igényli, hogy a biztonsággal kapcsolatos információkat biztonsági átvilágítási naplóban rögzítsék és hogy elemzés és jelentés készüljön az átvilágítási napló felhasználásával. A naplózást és a regisztrálást biztonsági mechanizmusokként kezeljük és ebben a fejezetben adjuk meg, míg az elemzés és a jelentés elôállítását biztonsági menedzselési funkciónak tekintjük.
A biztonsági átvilágítási napló információinak gyûjtése oly módon illeszthetô a különféle követelményekhez, hogy elôírjuk a regisztrálandó és a biztonsággal kapcsolatos események típusait (pl. a biztonság látható megsértése, sikeres mûveletek befejezése).

A biztonsági átvilágítási napló ismert megléte elriaszthatja a biztonsági támadások egyes lehetséges forrásait.

Az OSI biztonsági átvilágítási napló szempontjai figyelembe veszik azt, hogy esetenként milyen információt kell naplózni, milyen körülmények között naplózzuk ezt az információt, és az adatvédelmi átvilágítási napló információinak kicserélésére milyen szintaktikai és szemantikai meghatározást alkalmazunk.

2.2.3.5. Biztonsági visszatérés

A biztonsági visszatérés olyan mechanizmusoktól érkezô kérésekkel foglalkozik, mint pl. az eseménykezelési és menedzselési funkciók és bizonyos szabályok alkalmazásának eredményeképpen visszatérési tevékenységeket hajt végre. Ezek a visszatérési tevékenységek háromfélék lehetnek:
- azonnaliak,
- idôlegesek és
- tartósak.

Példa:

Az azonnali tevékenységek a mûvelet azonnali félbeszakítását (például szétkapcsolást) okozhatják. Az idôleges tevékenységek az entitás idôleges érvénytelenítését eredményezhetik. Tartós tevékenység eredményeként valamelyik entitás feketelistára kerülhet, vagy valamelyik kulcs megváltozhat.

A szabványosítás területeit képezik a visszatérési tevékenységekhez és a biztonsági visszatérés menedzseléséhez alkalmazandó protokollok.