TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal

1.5. Védelmi mechanizmusok, az ITSEC szerinti védelmi eljárások

A védelmi mechanizmusok a funkciók megvalósításánál játszanak szerepet. Ezek olyan eljárások, vagy algoritmusok, amelyek implementálásával a biztonsági funkciókkal szemben támasztott követelmények teljesíthetôk. A védelmi mechanizmusok erôssége minôségi tényezô, amennyiben valamely eljárás vagy algoritmus jósága döntô szerepet játszik.

Az ITSEC a védelmi mechanizmusok erôsségét az elôbbiekben ismertetett hat biztonsági szint mutatja. Az értékelési skála az "alkalmatlantól" egészen a "leküzdhetetlenig" terjed. A védelmi mechanizmusok értékelésének alapjául a gyenge pontok célzott vizsgálata szolgál, valamint egy olyan elemzés, amely arra irányul, hogy a gyenge pontok hogyan befolyásolhatják a védelmi mechanizmus hatékonyságát.

A védelmi mechanizmus erôsségének értékelése mindig csak a technika adott szintjén képzelhetô el, amely az elemzés idôpontjában ismert. Éppen ezért új technikai fejlemények következtében az értékelés érvényét vesztheti.

A technikai intézkedések megvalósíthatósága hardver és szoftver elemekkel együttesen algoritmikus védelmi eljárásokkal, illetve védelmi mechanizmusokkal biztosítható. Az ITSEC a védelmi eljárásokat az alábbi csoportokba sorolja:

1.5.1. Felhasználó-azonosítási és hitelesítési eljárás

Az eljárás keretében nemcsak a felhasználó igazolt személyazonosságát kell megállapítani, de hitelesíteni szükséges, hogy a felhasználó azonos-e azzal, akinek állítja magát. Ez többnyire úgy történik, hogy a felhasználó az informatikai rendszert olyan információval látja el, amelynek birtoklása révén a rendszer azt a kérdéses személlyel hozza összefüggésbe. A felhasználó-hitelesítés valójában bármely olyan eljárást lefed, amely hitelesítheti egy személy állított azonosságát. De ide sorolandók azok az eljárások is, amelyek új felhasználók azonosítási adatai (személyiségi jegyei) válnak hozzáadhatóvá, illetve régi felhasználók azonosító adatai eltávolíthatóvá vagy érvényteleníthetôvé. Épp így tartalmaz ezenkívül olyan eljárást is, amely generálás megváltoztatás vagy engedélyezés révén lehetôvé teszi, hogy a jogosultsággal rendelkezô felhasználó megvizsgálja azt a hitelesítési információt, mely az adott felhasználó személyazonosságának igazolásához szükséges. Tartalmaz továbbá olyan eljárásokat, amelyek garantálják az integritást, illetve megakadályozzák, hogy illetéktelen felhasználó hitelesítési információhoz juthasson, valamint része lehet olyan eljárás is, amely korlátot szab a hamis azonossággal való kísérletek megismétlésének.

1.5.2. Hozzáférés-jogosultság ellenôrzési eljárás

Az eljárás célja annak biztosítása, hogy a felhasználók ne férhessenek hozzá olyan információkhoz vagy eszközökhöz, amelyekhez hozzáférési jogosultsággal nem rendelkeznek, illetve amelyekhez a hozzáférésük nem indokolt. Ugyanígy meggátolandó az információ engedélyezetlen létrehozása vagy módosítása (beleértve azok törlését is). Ide tartoznak azok az eljárások is, amelyek az információáramlást, illetve az eszközfelhasználást szabályozzák felhasználók, folyamatok és tárgyak között. Ideértendô a hozzáférési jogosultság adminisztrálása (például: a jogosultság adása és visszavonása), valamint az ezekhez fûzôdô hitelesítés is.

Ide soroljuk azokat az eljárásokat is, amelyek a különbözô típusú hozzáférések végrehajtásával kapcsolatos listákat, szabályokat, irányítási feladatokat hozzák létre, illetve aktualizálják, továbbá bármely olyan eljárást, amely átmenetileg korlátozza a tárgyakhoz való hozzáférést olyan esetekben, amikor ahhoz több felhasználó, vagy folyamat férhet egyidejûleg hozzá. Ezek az eljárások biztosítják, hogy létrehozás esetén valós hozzáférési lista keletkezzék, illetve, hogy a tárgyaknál érvényesüljenek a hozzáférési jogosultságot szabályozó elôírások. Ugyancsak ebbe a csoportba soroljuk azokat az eljárásokat, amelyek az adatok halmozott gyûjtése révén keletkezô információ károsodását gátolják meg.

1.5.3. Felelôsségre vonhatósági eljárás

Az informatikai rendszerek legtöbbje esetében fontos, hogy a felhasználók vagy a nevükben eljáró folyamatok által végrehajtott mûveletekre vonatkozó fontosabb információk rögzitésre kerüljenek abból a célból, hogy ezen mûveletek késôbb a kérdéses személlyel összefüggésbe hozhatók legyenek, illetve, hogy a felhasználók a mûveletért felelôssé tehetôk legyenek. Ide tartozik bármely olyan funkció, amely a védelem, biztonság szempontjából fontosnak minôsülô jogosultságok gyakorlásának rögzitését szolgálja, valamint valamennyi, az ilyen információ gyüjtését, védelmét és kiértékelését ellátó funkció. Némely funkció egyidejüleg tesz eleget a felelôsségre vonhatóság és a könyvvizsgálat követelményeinek, így ezek mindkét szempontból fontosnak minôsülnek. Az ilyen funkciókat bármelyik csoportba be lehet sorolni, de keresztreferenciaként a másiknál is jelölni szükséges.

1.5.4. Könyvvizsgálati eljárás

Az eljárás azt a célt szolgálja, hogy mind a rutinszerü feladatokról, mind a rendkivüli eseményekrôl megfelelô információ kerüljön rögzítésre, miáltal késôbbi vizsgálatok során megállapítható, hogy a védettséget, biztonságot érte-e valós sérelem és ha igen, ez mely információkat, vagy eszközöket érintette. Ide tartozik bármely olyan funkció, amelynek célja felderíteni és vizsgálni a biztonságot veszélyeztetô események bekövetkezését, valamint azok is, amelyek célja az ilyen információk gyûjtése, védelme, vagy analízise. Az ilyen analízis magában foglalhat még trendvizsgálatot, amellyel meg lehet kisérelni a biztonsági célt potenciálisan veszélyeztetô események felfedését, beazonosítását, még mielôtt ezek bekövetkeznének.

1.5.5. Eszköz-újrafelhasználási eljárás

Az informatikai rendszerek legtöbbjénél szükséges annak biztosítása, hogy bizonyos eszközök, mint például a fô memória, vagy a lemeztároló területei újra felhasználhatók legyenek a védelem károsodása nélkül. Ide sorolandó valamennyi olyan funkció, amely az adatokat tartalmazó eszközök újra felhasználásának vezérlését, szabályozását szolgálja valamint azon funkciók, amelyek rendeltetése ki nem jelölt, vagy újra kijelölt adathordozók címzése, vagy megtisztítása.

1.5.6. Pontossági eljárás

Az informatikai rendszerek legtöbbje esetében követelményként jelentkezik annak biztosítása, hogy a különbözô adatrészek közötti kapcsolat során az adatrészek megfelelô formában rögzüljenek, illetve, hogy a folyamatok közötti mozgás során az adatok ne változzanak meg. Itt találhatók azon funkciók, amelyek feladata biztosítani, hogy az adatok meg nem engedett módon ne legyenek megváltoztathatók, valamint a vonatkozó adatok közötti viszony pontosságának meghatározása, megvalósitása, és fenntartása. Tartalmaz továbbá olyan funkciókat, amelyek biztosítják, hogy amikor folyamatok, felhasználók és tárgyak között adatátvitelre kerül sor, a veszteség, hozzátétel, vagy módosítás felfedhetô vagy megakadályozható legyen, illetve lehetetlenné teszik, hogy az igénybe venni kívánt vagy éppen használt forrást, vagy az adatátvitel célállomását megváltoztassák.

1.5.7. A szolgáltatások megbizhatósága eljárás

Számos rendszer alkalmazásánál fontos követelmény annak biztosítása, hogy az idôérzékeny feladatokat akkor hajtsák végre, amikor azokra szükség van, nem pedig korábban, vagy késôbben és, hogy a nem idôérzékeny feladatok ne válhassanak idôérzékenyekké. Ehhez hasonlóan, hogy az eszközökhöz való hozzáférés is akkor történjék, amikor arra szükség van és azokat ne igényeljék vagy tartsák fel szükségtelenül. Itt szerepel valamennyi olyan funkció, amelynek rendeltetése biztosítani, hogy a jogosultsággal rendelkezô személy (vagy folyamat) részére az eszközök hozzáférhetôk és használhatók legyenek, illetve meggátolni vagy korlátozni az idôérzékeny mûveletek megzavarását. Ide tartoznak azok a hibakeresô és hibaelhárító funkciók, amelyek korlátozzák a hibáknak a rendszer mûködésére kifejtett hatásait és így minimalizálják a keletkezett kárt, vagy a szolgáltatás csökkenésébôl származó veszteséget. Ez a csoport tartalmazza továbbá azon idôbeosztási funkciókat is, amelyek biztosítják, hogy a rendszer külsô eseményekre reagáljon.

1.5.8. Adatok cseréje eljárás

Az eljárás lényege az adatok kommunikációs csatornákon történô átvitelének védelme. Ezt általában kommunikációvédelemnek nevezik.

Ajánlott az adatcsere eljárást az alábbi fogalmak szerint tovább bontani, az OSI biztonsági terminológia szerint (lásd késôbb az X.800 kifejtésében):

TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal