4. A védelmi-biztonsági alapfunkciók realizálásának alapelemei

4. A védelmi-biztonsági alapfunkciók realizálásának alapelemei

A védelmi-biztonsági alapfunkciók realizálásának számos eleme - például az adatvédelem - részletesen szabályozott. Az intézményi-szervezeti rendszer biztonsága az eddig kevésbé feltárt, alkalmazott elemek egymással összhangban történô rendszerbe állítása révén helyezhetô új alapokra. Az e téren legfontosabbnak tekinthetô védelmi tevékenységi elemek az alábbiak.

Az információs monopóliumképzés elemzô-értékelô módszertani támogatása
Ennek keretei közt folyamatosan vizsgálni kell, hogy az intézményi alapfunkció betöltése, valamint az intézményi-szervezeti mûködés zavartalansága szempontjából mely információ megismerhetôségét kell meghatározott személyek körére korlátozni (titkosítani). A titkosítás során - a jogszabályi elôírások kötelezô figyelembevételével - mindenekelôtt vizsgálni kell, hogy az adott információ ténylegesen eltitkolható-e. Ez alatt azt értjük, hogy a megismerhetôségi korlátozás alá nem esô egyéb információból az eltitkolni kívánt információ nem következtethetô-e ki. Vizsgálni kell továbbá, hogy a monopóliumképzés révén nem sérülnek-e olyan érdekek, amelyek magasabb értéket képviselnek, mint a monopólium képzéshez fûzôdôek. A fentieken túl az elemzés tárgyát kell, hogy képezze a titkosítás idôhorizontjának meghatározása, valamint az, hogy a monopólium fenntartása szükségesnek ítélt idôtartama alatt a titokban tartás feltételei folyamatosan biztosíthatók-e. Végül elengedhetetlenül szükséges, hogy az ad-hoc jellegû munkamegosztási konstrukció alakulása révén ténylegesen "betekintôk" köre nem lépi-e túl - akárcsak eseti jelleggel is - a betekintésre jogosultak körét.
Az információ hitelességének biztosítása elemzô-értékelô módszerek alkalmazásával
A döntéselôkészítés alapjául szolgáló általános háttérinformáció hitelessége ellenôrizhetô, biztosítható megfelelô elemzô-értékelô módszertani támogatással. Ez a támogatás az információ-megmaradás elvének meghatározott feltételek közti érvényre jutásán alapul. A lényege, hogy kellôen fejlett thesaurus birtokában "hiányos", "üres" és "hamis" információból elfogadható hatékonysággal "teljes" információ reprodukálható. Megjegyzendô, hogy megfelelô elemzô-értékelô támogatással - bizonyos keretek közt - az ellenérdekeltségû információs monopóliumképzés, illetve az adatvesztés okozta információhiány is jó hatékonysággal pótolható.
Komplex hozzáférés-ellenôrzés
A komplex hozzáférés-ellenôrzés magában foglalja a számítógépes rendszerben tárolt minôsített adatállományokhoz, illetve a feldolgozás alatt álló minôsített adatokhoz való hozzáférés személyhez kötött naplózását, a minôsített iratokba való betekintés naplózását, bizalmas tárgyú értekezleteken, megbeszéléseken résztvevôk nyilvántartását, bizalmas szóbeli közléseket illetôen a kommunikáló felek személyhez kötött dokumentálását. A titkos információhoz való hozzáférés naplózásának kiegészítô, illetve kontroll eleme az objektumon belüli mozgásellenôrzô rendszer. A szigorúan bizalmas információ feldolgozását, megtárgyalását célszerû az objektumon belül kialakítandó, úgynevezett "védett körletekhez", helységekhez kötni. Célszerûen kialakított beléptetô rendszerek alkalmazásával meghatározható, naplózható az adott idôpontban a bizalmas információ feldolgozása, megbeszélése során a helyiségben tartózkodó alkalmazottak, tárgyalópartnerek, ügyfelek személye. A komplex hozzáférés-ellenôrzô, megfigyelô (monitoring) rendszer által szolgáltatott adatok rendszeres elemzése alapján megállapítható a szabályokban meghatározottaktól eltérô cselekmény, magatartás, valamint biztosítható a rendkívüli események okainak feltárása.
Komplex hozzáférés-biztosítás
Komplex hozzáférés-biztosítás alatt az intézményi-szervezeti mûködés szempontjából lényeges háttérinformáció forrásául szolgáló információs rendszerekhez, adatbázisokhoz való állandó, illetve gyors eseti kapcsolódás intézményesített feltételeinek megteremtését értjük. Az információtechnológiai bázisú hozzáférés-biztosítást kiegészíti a személyi kapcsolatok intézményesített hálózata, amelynek révén a döntéselôkészítési, elemzési folyamatokba külsô szakértôk, tanácsadók vonhatók be gyorsan és hatékonyan. A hozzáférés-biztosítás központi kérdése a szükséges információ forrásaként számba vehetô információs rendszerek, adatbázisok, személyek elérhetôségének folyamatos ellenôrzése, az elérési feltételek alakulásának rendszeres elemzése.
A személyi-strukturális védelmi funkció realizálása
A személyi-strukturális védelmi funkció realizálása a gondos kiválasztáson túl magában foglalja az adott közalkalmazotti kategóriába sorolt személyek biztonsági felkészítését. Tudomásul kell vennünk, hogy a megfelelô személyiségjegyek, a szakmai felkészültség és rátermettség, valamint a közalkalmazotti, hivatali eskü letétele önmagukban - a legjobb szándék ellenére - sem biztosítják a biztonsági szempontból kritikus helyzetek sikeres megoldását a közalkalmazott részérôl. A titok megôrzésére, a fenyegetettség, veszélyeztetettség felismerésére, elkerülésére, kivédésére, az ezzel kapcsolatos cselekvési, viselkedési szabályok betartására az alkalmazottakat célirányosan fel kell készíteni és gondoskodni kell folyamatos továbbképzésükrôl és felkészültségük rendszeres ellenôrzésérôl. A biztonsági felkészítés hiányain túl komoly veszélyt jelentenek a biztonsági követelmények figyelmen kívül hagyásával kialakított szervezeti viszonyok. A fentiekben utaltunk az úgynevezett ad-hoc jellegû munkamegosztásból eredô veszélyekre. Az intézményi-szervezeti biztonság szempontjából alapvetô jelentôségû, hogy biztosított legyen ideiglenes szervezeti elemek (munkacsoportok, problémamegoldó team-ek) intézményesített létrehozatala. Ez alatt azt értjük, hogy szükséges esetben az elôzetesen feljogosított vezetôk a szolgálati út figyelmen kívül hagyásával is létrehozhassanak ideiglenes munkacsoportokat. Ennek alapfeltétele, hogy az ilyen csoportokban való részvételre a megfelelô személyek elôzetesen kijelölésre és felkészítésre kerüljenek, továbbá legyen megszervezve a mindenkori helyettesítésük. Az ilyen jellegû munkacsoportszervezésnek a biztonsági jelentôsége abban áll, hogy nem kell a szolgálati útba esô valamennyi vezetôt az adott feladatról tájékoztatni, továbbá a szervezet mûködésének zavartalanságát nem veszélyeztetik helyettesítési problémák. A strukturális biztonság témakörébe tartozik a formális kapcsolatok ellenôrzése (például szolgálati út betartása). Megállapítható, hogy e téren az elôírásoktól való eltérés gyakori észlelése a szervezeti struktúra hibáira vezethetô vissza. A formális kapcsolatokra vonatkozó elôírások ellenôrzése - indirekt módon - lehetôvé teszi a szervezeti érdekek szempontjából ítélve káros, informális kapcsolatok felfedését is. A formális kapcsolatok ellenôrzését éppúgy, mint a helyettesítés személyi feltételei folyamatos meglétének ellenôrzését, biztosítását támogathatják célszerûen kialakított monitoring rendszerek.

Összefoglalva az intézményi-szervezeti biztonság minôségileg új elemei az alábbiak:

A. Elemzô-értékelô kapacitások kialakítása

Az információs monopóliumképzés hatékonyságának növelése és biztonságának erôsítése, a biztonsági monitoring rendszerek által szolgáltatott adatok összesített elemzése-értékelése, a döntések alapjául szolgáló általános háttérinformáció hitelességének és teljességének biztosítása céljából.

B. Komplex hozzáférés-ellenôrzô és hozzáférés-biztosító monitoring rendszerek kifejlesztése, rendszerbe állítása és mûködtetése.

C. Alkalmazotti állomány biztonságifelkészítése és folyamatos továbbképzése.

D. Biztonsági szervezetfejlesztés.

Ezen elemek realizálása csak célirányos, komplex biztonságvédelmi fejlesztô tevékenység révén biztosítható. A biztonságvédelmi fejlesztést meghatározó alapvetô szempont, hogy a már meglévô biztonsági-védelmi konstrukciók a lehetô legteljesebb mértékben integrálódjanak az új rendszerbe. A tényleges fejlesztési szükségletek meghatározása a biztonsági helyzetfelmérés eredményeként kialakításra kerülô biztonsági helyzetértékelés során felvázolt biztonsági modell normatív leképezése révén meghatározható biztonsági fejlesztési célok egybevetése révén történhet.