3.2. Kárkövetkezmények és azok értékelési rendszere

Károk a személyi biztonság területén:

• személyek megsérülése,
• személyek megrokkanása,
• személyek halála.

Dologi károk:

• károk életfontosságú berendezésekben (vízellátás, áramellátás stb.),
• környezeti és természeti károk,
• károk közlekedési berendezésekben,
• károk épületekben,
• károk informatikai rendszerekben.

Károk a politika és a társadalom területén:

• társadalmi csoportok károsodása,
• hamis adatok nyilvánosságra hozatala,
• személyek intim szférájának megsértése,
• személyek vagy csoportok jó hírének károsodása,
• bizalomvesztés,
• bizalmatlanság az informatika bevezetésével szemben,
• kétség a hatóságok eredményességét illetôen,
• a szolgálati titoktartási kötelezettség megsértése,
• politikai elbizonytalanodás (politikai hivatalnokok nyugdíjazása, miniszterek visszalépése),
• az elôírt titoktartás be nem tartása,
• bizalmas adatok nyilvánosságra hozatala,
• idôhöz kötött adatok idô elôtti nyilvánosságra hozatala,
• a nemzetbiztonság veszélyeztetése.

Károk a törvények és elôírások területén:

• az alkotmány megsértése,
• a Polgári Törvénykönyv megsértése,
• a Büntetô Törvénykönyv megsértése,
• az adatvédelmi törvény megsértése,
• a helyi rendelkezések, kommunális rendeletek megsértése,
• egyes rendelkezések vagy igazgatási elôírások megsértése,
• a szerzôi jogok megsértése,
• a szabadalmi jogok megsértése.

Károk a gazdaság területén:

• pénzügyi károk,
• átmeneti mûködésképtelenség,
• információs lehetôségek kiesése,
• hiányos fizetôképesség,
• hiányzó leltár-, készletellenôrzés,
• hiányzó tervezés-támogatás,
• helytelen üzleti döntések,
• akadályok az üzemvitelben,
• üzemleállások,
• termeléskiesés,
• a termékminôség csökkenése,
• használhatatlan termékek,
• termelô-berendezések károsodása,
• termelô-, üzemi eszközök helytelen használata,
• üzemi eszközök lopása,
• szállítások késlekedése,
• eladási veszteségek,
• elesés határidôhöz kötött üzlettôl,
• kötbér,
• a munkatársak elcsüggedése,
• a munkatársak zavara,
• a megállapodott hallgatási kötelezettség megtörése,
• üzemi szempontból bizalmas adatok nyilvánosságra kerülése (személyi adatok, szabadalmi titkok, termelési eljárás stb.),
• bizalomvesztés,
• a közmegbecsülés elvesztése (image),
• vevôk elvesztése,
• a versenypozíció gyengülése,
• negatív eredményû üzletkötés,
• verseny pozíció romlása.

Károk a tudomány területén:

• a kutatás halasztódása,
• eredmények idô elôtti nyilvánosságra kerülése,
• hamis név alatti nyilvánosságra hozás,
• az eredmények meghamisítása.

• a károk egyedi nagyságrendje (értékskála),
• a károk valószínû bekövetkezési gyakorisága (gyakoriság skála),
• a kárérték és a gyakoriság által keletkezô kockázat (kockázatmátrix).

Az értékskála kialakítása

Ft-összegekben meghatározott érték/kár (pl. üzleti veszteség):

• "-": nem jár pénzügyi veszteséggel,
• "0": 10 ezer Ft-ig,
• "1": 10 ezer Ft felett,
• "2": 100 ezer Ft felett,
• "3": 1 millió Ft felett,
• "4": 10 millió Ft felett.

• "0": Nyilvános dokumentum.
• "1": Titkos - bizalmas - irat.
• "2": Titkos - csak belsô használatra szánt - irat.
• "3": Titkos irat (szolgálati titok, hivatali titok).
• "4": Szigorúan titkos irat (államtitok).
• Megjegyzés: Az érvényben lévô jogszabályok az utóbbi kettô értékskálára alapvetôen meghatározzák a védelmi intézkedéseket.

• "0": A kínos helyzet az érintett osztály keretein belül marad, a nyilvánosság nem szerez róla tudomást.
• "1": A szervezeten belül más osztályok is tudomást szereznek az ügyrôl.
• "2": Helyi újságok, rádióadások, rövidebb TV hírek hívják fel a nyilvánosság figyelmét a "kínos helyzetre".
• "3": A széles körû, rosszindulatú hírverés eléri a nemzeti sajtót, rádiót, TV-t. Az üggyel kapcsolatban kérdések, interpellációk várhatók a parlamentben.
• "4": A széles körû, rosszindulatú hírverés a minisztert lemondásra szólítja fel. A közvélemény felzúdulása, polgári nyugtalanság, sztrájkok várhatók.
• "4+": Polgári nyugtalanság az egész országban, és/vagy széles körû sztrájkok. A miniszter lemondásra kényszerül, várható a kormány lemondásának követelése.

• "1": Egy személy könnyebb sérülése.
• "2": Egy (nem több) személy komolyabb sérülése.
• "3": Több ember sérülése.
• "4": Egy személy súlyos sérülése vagy halála, több ember súlyos sérülése.
• "4+": Több ember halála.

• "1": Kisebb kényelmetlenség egy személy számára (pl. a személy által magánjellegûnek tekintett adat felfedése, további következmények nélkül).
• "2": Komoly kényelmetlenség egy személy számára (pl. pénzügyi információ kiadása).
• "3": Tartós kényelmetlenség egy személy számára (pl. egészségügyi adatok kiadása).
• "4": Polgári peres eljáráshoz vezetô jogsértés.
• Lásd a személyes adatok védelmérôl szóló jogszabályokat.

A gyakoriságskála kialakítása

• "4": Percenként egy.
• "3": Óránként egy.
• "2": Naponta egy.
• "1": Havonta egy.
• "0": Évente egy.
• "0-": A következô években nem várható

A kockázati mátrix kialakítása

Elsô példa: Az elviselhetô kockázatok felsô határaként azt az értékpárt jelöltük ki, amelyek esetében a két érték összege az 5-öt nem éri el.

Utalások az 1. példához:

Zárójelben a (kár,gyakoriság) skálaértékeket szerepeltetve a (2,2) és az (1,2) értékpárok elviselhetô, az (1,4) és a (2,3) értékpárok pedig már elviselhetetlen kockázatot jelentenek. Ebben a példában azt feltételeztük, hogy a kárnagyság és a gyakoriság értékskálái hasonlóan értelmezhetô léptékûek, mindkét skála esetében az eggyel nagyobb (pénzben vagy idôegységekben) az eggyel nagyobb nagyságrendet jelenti. A kockázatot tehát - eltekintve a "-", a "0" és a "4+" különleges jelentésû kárérték jelölésektôl - a kárnagyság és a gyakoriság ugyanabban a mértékben befolyásolja.

Második példa:

Utalások a 2. példához:

A (2,1) és az (1,1) értékpárok elviselhetô, az (1,2) és a (2,2) értékpárok elviselhetetlen kockázatokat jelentenek. Ennél a példánál a kárnagyság erôsebben befolyásolja a kockázat mértékét, mint a gyakoriság.