5. Részletes GOSIP ajánlások

5. Részletes GOSIP ajánlások

5.1 Bevezetés

5.1.1 GOSIP dokumentumok

Az UK GOSIP4 dokumentumköteteket két különálló készletben jelentették meg. Az elsõ készletbe a beszerzôknek szóló 5 kötet tartozik, s ennek megfelelõen a "Beszerzési kézikönyv" címet viseli. Ezek a kötetek mérsékelt OSI és kommunikációs ismeretet tételeznek fel, és az összekapcsolható kormányzati informatikai rendszerek tervezésében nyújtanak segítséget. A mûszaki részletek elegendôek a beszerzési döntéshozatalhoz, de az üzemeltetéshez már nem.

Az 5 kötet témakörei:

GOSIP áttekintés
GOSIP architektúra
LAN, WAN hálózatok és ISDN
Alkalmazói szolgálatok (file kezelés, üzenet kezelés, virtuális terminál, névjegyzék).
Formátumok (dokumentum, elektronikus adatok, karakterkészlet)
Support (címzés, biztonság, menedzselés)
Alkalmazói program interfész
Tesztelés

A második készletbe a termékek, szolgáltatások és tesztelõ eszközök szállítóinak és az üzemeltetõknek szánt a "Specifikáció" címet viselõ 6 kötet tartozik, a GOSIP követelmények részletes technikai leírásával. Ezek a kötetek már lényegesen több mûszaki ismeretet tételeznek fel.

A 6 kötet témakörei:

GOSIP architektúra részletesebben
Transzport réteg és hálózati réteg
LAN, FDDI LAN
Hálózatok összekapcsolása
Alkalmazói szolgálatok részletesebben
Formátumok és support részletesebben

5.1.2 GOSIP-architektúra és az alprofilok

Az anyag ismertetése továbbiakban a GOSIP architektúrát követi. Az architektúra profilokra bomlik, s rendre ismertetjük a profilokat és elemeit.

A GOSIP architektúra

A nyílt rendszerek összekapcsolását és a rendszerek felhasználói igényeinek teljesítését az OSI szabványok szabályozzák. Az OSI-architektúra több nyílt rendszerbôl, alkalmazói folyamatokból, logikai és fizikai összeköttetésbôl áll. A GOSIP-architektúra az OSI-architektúra szûkítését jelenti, mert csak azokat az elemeket tartalmazza, amelyeket kormányzati feladatokra felhasználnak. Különbözô feladatokhoz, feladatcsoportokhoz különbözô GOSIP-architektúrák tartoznak. Ezért célszerû a GOSIP-architektúrát építô elemekre, jól definiált részekre bontani, amelyekbôl a különbözô architektúrák összerakhatók. Ezeket az építôelemeket nevezik alprofilnak vagy profilnak.

A GOSIP-architektúra a következô elemekbôl áll:

A-profil: alkalmazói profil
T-profil: transzport profil
F-profil: formátum profil
S-profil: support (támogatás) profil
R-profil: relay profil

Egyetlen rendszerhez az elsô 4 profil tartozik:

GOSIP profilok

Két rendszer összekapcsolásához kell definiálni a relay profilt:

GOSIP profil kapcsolatok

Az alkalmazói profil azoknak az alkalmazói szolgálatoknak az együttese, amelyek a három felsô OSI rétegben vannak és az üzenetkezelô (MHS), file (FTAM), katalógus (DIR) és terminál (VT) szolgálatokat tartalmazzák.

A transzport profil az OSI alsó négy rétegét és ezek szolgálatait foglalja magában. Fôbb részei a lokális hálózatok (LAN), nagykiterjedésû hálózatok (WAN), a szállítási réteg és a relay rendszerek.

A formátum profil az adatcsere és a dokumentumcsere szintaxisával foglalkozik és definiálja az információ formátumát a karakterkészlettôl a dokumentum formátumokig (EDIFACT és ODA).

A support profil a kommunikáció menedzselését, a címzést és névadást, valamint a biztonságot és az ezekkel kapcsolatos elôírásokat tartalmazza.

A relay profil az elôzô 4 profil kiegészítôje és a nyílt rendszerek összekapcsolását valósítja meg.

Minden egyes profilt OSI szabványok együttese határoz meg. A 4 fôbb profilt a továbbiakban részletesen ismertetjük. A GOSIP-profilokhoz tartozó szabványok az OSI-profilokhoz tartozó szabványoknak részhalmazát alkotják. A nemzeti GOSIP-profilok a GOSIP-profilok további szûkítései, mert nincs értelme olyan profilelemeket definiálni, amelyek nem szerepelhetnek az architektúrában. Ha pl. a formátum profil nem tartalmaz ODA típusú dokumentumcsere formátumokat, akkor az ezekre vonatkozó elôírásokat nem érdemes kormányzati szinten megszabni.