5.5 Support profil

5.5 Support profil

5.5.1 Elnevezés és címzés

A rendszereknek gyakran különbözô, összekapcsolt LAN-okon és WAN-okon keresztül kell együttmûködniük. Ezért fontos, hogy a teljes hálózatnak egységes címzési rendszere legyen, amely alkalmas arra, hogy az egyes rendszerek és alkalmazói szolgálatok egyértelmûen definiálhatók legyenek és a hozzájuk vezetô út is meghatározható legyen. A GOSIP segít abban, hogy a hálózati címek egyediek legyenek és hogy bármely végberendezés bármely más végberendezéssel tudjon együttmûködni.

A support profil

A név az objektumot (pl. a számítógépet vagy a felhasználót) azonosítja, a cím az objektum helyét. A névnek rövidnek és logikusnak kell lennie. A rövidebb cím kevesebb hibára ad módot, a logikus cím a felhasználó ember munkáját könnyíti meg. Fontos az is, hogy a név stabil legyen (pl. ne függjön kisebb átkonfigurálásoktól).

Az OSI réteghatáronként szolgálatelérési pontokat (Service Access Point, SAP) definiál és ezekhez rendeli a címeket, a rétegeken belül pedig entitásokat (logikai funkciókat) határoz meg és ezekhez rendeli a neveket. A GOSIP a hálózati réteg szolgálatelérési pontjainak címét az ISO 8348 2. kiegészítésében, az UK GOSIP a British Standard 7306 számú szabványában rögzíti. Emlékeztetünk arra, hogy a LAN és WAN rendszerekben ezekhez a hálózati szolgálatelérési pontokhoz (NSAP) csatlakozik a transzport réteg. Az ábrán látható egy példa az UK GOSIP NSAP-jának bit-képére.

Példa az NSAP címzési formátumára

A felsô rétegek címzésével a GOSIP-A profil foglalkozik. Az alkalmazói processzhez két külön szintaxis tartozik:

a katalógus (directory) név szintaxisa,
az objektumazonosító szintaxisa.

A Katalógus név ember számára is könnyen érthetô, hierarchikus felépítésû:

ország,
szervezet,
szervezeti egység,
processz azonosító.

Az objektumazonosító számok sorozatából áll. Pl.: { 1 2 826 25 56 10}

Angliában kidolgozás alatt áll az országos címjegyzék, amelyben a jelenlegi és a jövôben várható rendszerek címeit kívánják összegyûjteni.

5.5.2 Menedzsment

A GOSIP több profilra oszlik (angol néven: subprofil), amelyeket mint építôelemeket lehet az adott rendszerbe beépíteni a kívánt felhasználói specifikációnak megfelelôen. Az egyik ilyen modul a menedzselés (management) modul (GOSIP MGT), amely a rendszer erôforrásait ellenôrzi illetve irányítja. Feladata igen bonyolult, s jelenleg kialakulóban van. Fôbb funkciói:

hiba menedzselés
számlázás-nyilvántartás (accounting management)
konfiguráció menedzselése
biztonság védelem menedzselése
teljesítmény menedzselése.

További funkciók specifikálása történt meg az ISO/IEC 10164- n (Systems Management) szabványokban:

objektum menedzselés
állapot menedzselés (állapot attribútumok: objektum foglaltság, objektum használható, vagy kikapcsolás alatt stb)
objektum és attribútum, s ezek kapcsolata
riasztás riport (paraméter kezelés)
esemény riport menedzselés
belépés vezérlés
biztonság riasztás riport.

További részek kidolgozás (szabványosítás) alatt vannak. Egy olyan szakterület ez, ahol a szabványok száma a jövôben még nôni fog. Ez gondos elemzést igényel a beszerzéskor. Lehetséges olyan választás, hogy a rendszer alap menedzsment tevékenysége a meglévô OSI szabványok szerinti, míg az ezen kívül mutató tevékenységek nem OSI szabvány szerintiek.

(A fentiek miatt ajánlatos beszerzéskor a már meglévô szabványokhoz igazítani a felhasználó igényeit figyelembe véve a szabványosítás alatt lévô lehetôségeket is. Szükséges a megfelelô publikációk áttanulmányozása. Az eligazodást segíti az alábbi tanulmányok figyelembe vétele: IT Infrastructure Library és Information Systems Guides - CCTA - kiadványok.)

Az elsô szabványok között dolgozták ki az OSI menedzsmentre (Management Framework, OSI Basic Reference Model: ISO/IEC 7498- 4) vonatkozó elôírást, amely az általános felépítésre vonatkozik, ezek a következôk:

Réteg mûködés (Layer Operation): egy adott protokollal (pl. X25.) kapcsolatos szolgáltatásokat vezérli.
Réteg menedzselés (Layer Management) egy rétegre vonatkozó specifikus információ irányítása (pl. hálózati rétegben a "routing" protokoll esetén).
Rendszer menedzselés (Systems Management) a rendszerben lévô eszközök közti információ csere irányítása, a kommunikáló erôforrások irányítása, vezérlése és koordinálása.

Néhány fogalom:

Managing system (menedzselô rendszer) ez lényegében egy menedzser funkciót ellátó rendszer.
Managed system (menedzselt rendszer), az irányítás alatt lévô objektumokat tartalmazza. (A menedzselt rendszer természetesen elláthat menedzser funkciót, felügyelhet más rendszerekre is.)
Managed objects (menedzselt objektumok) a rendszer erôforrások (diszk, nyomtató stb..) absztrakt megfogalmazása: azok az objektumok, amelyeken az operációk végrehajtódnak (természetesen objektumok lehetnek egy menedzselt rendszer irányítható funkciói is).
Notification: az az információ, amit az objektum kibocsát.

A rendszer menedzselés modelljének alapkoncepciója az ISO/IEC 10165- 1 (Management Information Model) szabványban van rögzítve. A modell az objektum-orientált koncepcióra épül, s használja az öröklôdés, tulajdonság fogalmát az objektum leírására.

Az ISO/IEC 10165- 4 (Guidelines for the Definition of Managed Object) szabvány megad egy sablont, hogy hogyan kell egységes módon definiálni az objektumokat. Ez a definíció vonatkozik az objektumra vonatkozó mûvelet, az objektum által kibocsátott információ és az objektum viselkedésének a leírására. Az objektum öröklôdésére vonatkozó eszközök illetve szabályok lehetôvé teszik az objektum általánosabb definícióját, ami az objektum újra felhasználását elôsegíti.

Az ISO/IEC 10165- 2 (Definition of Management Information) szabvány egy gyûjteményben foglalja össze az objektumok definícióját további felhasználás céljából.

A rendszer menedzselés számára kidolgozták a következô két szabványt (további szabványok vannak kidolgozás alatt):

Common Management Information Protocol (CMIP): OSI alkalmazói réteg protokoll specifikáció, amely a menedzseléshez szükséges információkat közvetíti.
Common Management Information Service (CMIS): egy szolgálat definiálására alkalmazható. Parancsai: objektum attribútumának beállítása (set), objektum attribútumának lehívása (get), egy összetett szolgáltatás elindítása (action).

Amint elôzôleg említettük sok szabvány fejlesztés alatt van. Szükséges lehet (a felhasználó igényének kielégítésére) olyan opciók beépítése, ami szabványon kívül esik. Ebben az esetben a felhasználó és a szolgáltató egyezsége alapján lehet dönteni, hogy az erre vonatkozó szabvány megjelenése után az adott funkció hogyan lesz szabványosítva. A fentiek miatt a konformancia vizsgálatok jogossága bizonyos funkciókra kérdéses. A már meglévô szabványokhoz viszont szükséges ragaszkodni.

5.5.3 Biztonság

A GOSIP a rendszerek közti útvonalak biztonságával foglalkozik, például azzal, hogy a feladott üzenet ne változzon meg átvitel közben. A végrendszerek biztonságával a GOSIP nem foglalkozik.

Az OSI külön biztonsági architektúrát is kidolgozott, a GOSIP is ezt követi. A GOSIP biztonsági architektúra jelenlegi kidolgozottságában inkább a vásárló és a szállító közötti megállapodások alapja és nem beszerzési opciók gyûjteménye. A GOSIP biztonsági architektúra az OSI biztonsági architektúra részhalmaza, jelenleg még kidolgozás alatt áll, mivel az OSI biztonsági architektúra még csak az utóbbi idôben lett stabil.

A CCTA a kockázat analízisre és menedzselésre egy módszertant dolgozott ki (CCTA Risk Analysis and Management Methodology CRAMM), amely információs rendszerek érzékeny adatai számára hiteles védelem.

A CRAMM szerint a kockázat szintje 3 tényezôtôl függ:

vagyontárgyak értéke,
fenyegetés mértéke,
sebezhetôség.

Ezekkel részletesebben nem foglalkozunk, mert számos magyar tanulmány készült e témakörben a Miniszterelnöki Hivatal gondozásában.

A GOSIP jelenleg csak a biztonsági architektúrát definiálja, amely csak korlátozott mértékben segít a biztonsági szolgálatok kiválasztásában és a GOSIP környezetben való elhelyezésében. Még további munkára van szükség az egyes protokollok és más mechanizmusok használatának specifikálására, amelyek a GOSIP biztonsági architektúrába beilleszthetôk. A biztonsági termékek még nem érhetôk el általánosan a piacon.