Ezen szolgálatokról még bôvebben szólunk az alábbiakban. Elôtte azonban tekintsük át a GOSIP FTAM alkalmazási feltételeit. A GOSIP FTAM szolgálatai célszerûen alkalmazhatók, ha
Megjegyzendô, hogy a korai GOSIP FTAM implementációk nyújtotta szolgáltatások várhatóan szegényesebbek lesznek, mint egyes, már meglévô lokális hálózati állományszolgáltatók (file server) szolgáltatásai. Ez különösen az állományok kezelésére (file management) vonatkozik.
Éppen ezért nem szükséges a GOSIP FTAM-ra egy csapásra áttérni, vagyis jelenleg még nem célszerû feladni a rendelkezésre álló, megszokott szolgáltatásokat, ugyanakkor azonban érdemes részint a jövôbeli beszerzésekre gondolni, amikor is komoly választék-csökkenést (esetleg magasabb árakat) eredményezhet, ha valamilyen, nemzetközi szabvánnyal nem támogatott állománykezeléshez kell igazodni, részint már most kihasználni, hogy a GOSIP FTAM - a nyílt rendszereknek elvének megfelelôen - alkalmas különféle gyártók által készített rendszerek közötti információ-átvitel megvalósítására.
Célszerû lehet az ilyen esetekben a GOSIP FTAM szolgáltatásait a meglévôvel párhuzamosan vagy azzal felváltva használni. Így például a GOSIP FTAM használata elônyös lehet nagykiterjedésû hálózatokra történô csatlakozási helyeken (pl. "WAN gateway"-ként), ennek módja azonban, vagyis hogy az adott lokális hálózat esetében ezen csatlakozási helyek centralizáltan vagy elosztva szerepelnek-e, az GOSIP FTAM által nem szabályozott kérdés. Ezt a beszerzés kapcsán kell eldönteni.
A GOSIP FTAM szerinti termékek beszerezhetôek. Különösen elterjedtek a GOSIP FTAM-nak a T1 alfejezetével konform, egyszerû állomány-átviteli funkciókat ellátó termékek. Megjegyzendô, hogy léteznek és beszerezhetôek a GOSIP FTAM konformancia tesztjei is. A GOSIP FTAM beszerzési állapota: "megerôsített".
Az állományátvitel funkció-csoportja a következô szolgálatokat tartalmazza: állományok létrehozása, törlése, továbbá az állományok attribútumainak (fontos adminisztratív adatainak) kiolvasása, valamint ezen attribútumok módosításával kapcsolatban állományok kiválasztása és elengedése. A funkció-csoport T1-gyel jelölt szintje csupán a (teljes) struktúrálatlan állományokra, míg a funkció-csoport T2-vel jelölt szintje a (teljes) lineáris struktúrájú állományokra vonatkozik. A T1 szinthez tartozik - a már felsorolt szolgálatokon kívül - a struktúrálatlan állományok olvasása, írása (fölülírása, kiegészítése); a T2 szinthez pedig a lineáris struktúrájú állományok (ld. az 1.b táblázatot) olvasása, írása (fölülírás, hozzáírás állományhoz, közbeiktatás).
Az állományhozzáférés funkció-csoportjának az alábbi elemei vannak: állományok létrehozása, törlése, továbbá az állományok attribútumainak (fontos adminisztratív adatainak) kiolvasása, valamint ezen attribútumok módosításával kapcsolatban állományok kiválasztása és elengedése. Az állományhozzáférés funkció-csoportja a lineárisan strukturált állományok azonosítható (címezhetô) adategységeit használja. Ezen adategységek (vagyis az állományhozzáférési adategységek) mérete, értelmezése az állomány típusától függnek. Az állományhozzáférés funkció csoportja tartalmazza még a következô szolgálatokat: adategység olvasása, írása (fölülírás, hozzáírás, közbeiktatás), lokalizálása, kitörlése. Opcionális szolgálat az adategységhez való többszörös hozzáférés letiltása.
Az állománykezelés funkció-csoport lehetôséget ad az állomány-attribútumok megváltoztatására. Megjegyzendô, hogy az állománykezelés funkció-csoport implementálása esetén az állományátvitel funkció-csoportjának implementálására is szükség van.
Az FTAM-nak van két, bizonyos alkalmazásoknál rendkívül fontos, opcionális funkció-egysége. Ezek az újraindíthatóság (restart) és a helyreállíthatóság (recovery). Az újraindíthatóság azt jelenti, hogy az adatátvitel pl. egy kommunikációs hiba után, megállapodás szerinti ponttól újraindítható. A helyreállíthatóság pedig azt jelenti, hogy az adatátvitel - valamilyen rendszer- összeomlás után - megállapodás szerinti állapotba visszaállítható.
Az FTAM az információ-átvitel különféle módjait támogatja. Különféle - számukat tekintve a késôbbiekben várhatóan tovább bôvülô - információ típust és formátumot kezel. Megjegyzendô, hogy bizonyos információ-átviteli módok alkalmazásához megfelelô formátum vagy formátumok használatára van szükség.
| Struktúrálatlan dokumentum típusok | Leírásuk |
|---|---|
| FTAM-1 (kötelezôen implementálandó) | Struktúrálatlan szövegállomány |
| FTAM-3 (kötelezôen implementálandó) | Struktúrálatlan bináris állomány |
| NBS-9 | Állomány halmazt leíró állomány |
| INTAP-1 | Rekord-szerkezetû adatállomány |
Az FTAM szerinti információ-átvitel módját az határozza meg, hogy az adott FTAM implementáció mely, a GOSIP szabvány FTAM fejezetében leírt, funkció-csoportokat támogat, implementál. Bizonyos dokumentum típusok azonban kötelezôen implementálandók, míg mások a felhasználó igényei szerint implementálandók ill. elhagyhatók. A GOSIP FTAM által használt dokumentum típusokról a táblázatok adnak áttekintést.
| Strukturált dokumentum típusok | Adategység tartalma | Hozzáférési mód |
|---|---|---|
| FTAM-2 szekvenciális szöveg (T2 szint esetén implementálandó) | karaktersorozat | szekvenciális pozíció |
| FTAM-4 szekvenciális bináris állomány | byte-sorozat | szekvenciális pozíció |
| NBS-6 szekvenciális állomány | struktúra paraméterek | szekvenciális pozíció (csak elôre) |
| NBS-7 véletlen hozzáférésû állomány | struktúra paraméterek | szekvenciális pozíció, struktúra sorszám |
| NBS-8 indexelt állomány | struktúra paraméterek + kulcsszó | szekvenciális pozíció, nem egyedi kulcsszó |
| NBS-10 véletlen hozzáférésû bináris állomány | 1 byte | pozíció szerint |
| NBS-11 indexelt állomány egyértelmû kulcsszavakkal | struktúra paraméterek + egyedi kulcsszó | szekvenciális pozíció, egyértelmû kulcsszó |
| NBS-12 egyszerû szöveg állomány | 1 karaktersorozat | szekvenciális pozíció (csak elôre) |
A GOSIP FTAM e funkció-csoportjaira vonatkoznak bizonyos közös követelmények. Ilyen követelmény például, hogy minden GOSIP FTAM implementáció képes kell, hogy legyen az FTAM kommunikációs szerepkörök mindegyikének ellátására. Ezen szerepkörök a következôk: kezdeményezô, válaszoló, küldô, fogadó. (Amennyiben a felhasználó - valamilyen oknál fogva - ezen szerepkörök valamelyikét el akarja hagyni a kívánt implementációból, úgy ez speciális igényként értelmezendô. Megjegyzendô, hogy ilyen esetekben célszerû szakértôvel konzultálni észszerû specifikáció kialakításához.)
A kezdeményezô szerepkörhöz az FTAM felhasználót kiszolgáló szolgálatok tartoznak. A felhasználó bizonyos esetekben tisztában van - tisztában kell, hogy legyen - azzal, hogy az FTAM szolgálatait használja (pl. parancssoros vagy menüvezérelt felhasználói interfész esetében). Más esetben az FTAM szolgálatok rejtve marad(hat)nak a felhasználó elôl. (Pl. valamilyen alkalmazói program használja az FTAM szolgálatokat). Egyes GOSIP FTAM implementációk alkalmazói program interfészt adnak a felhasználó kezébe, s ezeket használva FTAM szolgálatokat használó programokat írhat a felhasználó, vagy szoftver-fejlesztô.
A kezdeményezô szerepkörben használt implementációk általában több funkciót támogatnak, mint a válaszoló szerepkörben használtak. Ily módon ugyanis a kezdeményezô szerepkörben használt implementáció más GOSIP vagy GOSIP-tól eltérô implementációval jobban együtt tud mûködni.
A kezdeményezô szerepkörben használt implementációval szemben a GOSIP FTAM a következô alapelvárásokat támasztja: megállapítható legyen a kezdeményezô kiléte, számlája (account-ja), megadható legyen az állománytárolóhoz használt jelszava, állományt lehessen létrehozni, megnyitni (és ehhez pl. jelszót megadni).
A GOSIP FTAM válaszoló szerepkörre vonatkozóan a virtuális állománytároló fogalmát használja. A virtuális állománytároló nem rendelkezik különösebb belsô szerkezettel, állományok gyûjteményének tekintendô. Az állományok elôírt tulajdonságokkal rendelkeznek. A virtuális állománytároló különféle valóságos állománytárolók modellezésére alkalmas; s lehetôvé teszi, hogy eltérô szoftver/hardver rendszerben lévô kezdeményezô és állományszolgáltató esetén is a kezdeményezô ezen állományszolgáltatók állományaival dolgozhasson. A virtuális állománytároló tehát valóságos állománytárolókra van leképezve. Megjegyzendô azonban, hogy a GOSIP FTAM nem definiálja a leképzés mikéntjét. Az állományokra a GOSIP FTAM a következô megkötéseket teszi:
Az alapvetô attribútumok a következôk: állománynév, az állományon végezhetô állománymûveletek, dokumentum formátum.
A tárolási attribútumok: tárolási számla (account), az állomány létrehozásának idôadatai, az állomány utolsó módosításának idôadatai, az állomány utolsó olvasásának idôadatai, az állomány utolsó attribútum-változtatásának idôadatai, a létrehozó kiléte, az utolsó olvasó kiléte, az utolsó attribútum-változtatást végrehajtó személy kiléte, az állomány "rendelkezésre állása", az állomány jelenlegi és jövôbeli mérete.
A biztonsági attribútumok pedig a következôk: hozzáférési státusz, jogi minôsítés.
A táblázatokból látható, hogy a GOSIP FTAM igen sok attribútumot értelmez, ugyanakkor azonban nem szükséges ezek mindegyikét elôírni, használni, mivel jelenleg a legtöbb állománytároló ezen attribútumoknak csak töredékét támogatja. Itt jegyezzük meg, hogy a támogatás teljes, vagy részleges lehet.
Megjegyezzük, hogy a GOSIP FTAM hibakezelési osztályokat is definiál (0, 1, 2 és 3), amellyel megadható, hogy valamely hiba elôfordulása esetén milyen hiba-elhárító mûvelet kerüljön használatra. (A 0 osztály esetén nincs semmilyen hiba-elhárítási mûvelet implementálva. Ez egyébként az alapértelmezés.)
GOSIP FTAM implementáció beszerzésekor célszerû a GOSIP FTAM adott implementációra vonatkozó konformancia kérdôívet (a nyilatkozat a protokoll implementáció konformanciájáról) kitölteni ill. a gyártóval kitöltetni. A nyilatkozatban - a nyilvánvaló adminisztrációs adatokon túlmenôen - egyrészt szerepel az egyes szolgálatok GOSIP FTAM minôsítése (kötelezô, opcionális), másrészt a felhasználói specifikáció, harmadrészt a gyártó részletes nyilatkozata arról, hogy az implementáció mely GOSIP FTAM funkciókat valósítja meg, mennyiben tesz eleget a felhasználói specifikációnak, továbbá, hogy melyik GOSIP FTAM verzió szerinti konformanciáról van szó.
Megjegyzendô, hogy alaposan mérlegelni kell - esetleg szakértô bevonásával - hogy bizonyos látszólag egyszerû igényeknek milyen anyagi vonzata van. A felhasználói specifikációt úgy kell összeállítani, hogy az a jelenlegi és várható igényeknek megfeleljen, de az indokoltnál ne legyen szigorúbb. Nem szabad, hogy a GOSIP FTAM szolgáltatások gazdag tárháza megtévessze és elkápráztassa a vevôt.
A FTAM beszerzése elõtt több döntést kell hozni, a döntésekhez tartozó kérdéseket és lehetséges válaszokat a PICS konformancia záradék tartalmazza (lásd "Beszerzési kézikönyv" 3. kötet 2A-1-tõl 2A-14 oldal).
A GOSIP MHS(88) szabvány az ISO MOTIS - mûszaki értelemben stabil - szabványon és az azzal egyenértékû CCITT X.400 (1988) - mûszaki értelemben stabil - ajánláson alapszik. A GOSIP MHS(88) - mint szabvány - mûszakilag ideiglenes.
A GOSIP MHS(84) szabvány szerinti termékek általánosan hozzáférhetôk. A GOSIP MHS(84) szabvánnyal rokon szabványokra vonatkozó konformancia tesztek léteznek, ezek kisebb módosítással az MHS(84) szerinti konformancia vizsgálatra alkalmassá tehetôk. A GOSIP MHS(84) beszerzési állapota: megerôsített.
GOSIP MHS(88) szabvány szerinti termékek léteznek, bár számuk messze elmarad a korábbi rész szerinti termékek számától. Konformancia tesztek fejlesztése folyamatban van. A GOSIP MHS(88) beszerzési állapota: meg nem erôsített.
Megjegyzendô, hogy az MHS(88) nem az MHS(84) helyettesítésére szolgál, inkább alternatívát kínál a felhasználó részére.
A GOSIP MHS(84) elsôdleges célja, hogy a "store-and-forward" típusú üzenetkezelô rendszerrel kapcsolatos beszerzésekhez a gyakorlatban alkalmazható specifikációt adjon. A GOSIP MHS(84) alapkiépítésû implementációja üzenettovábbító szolgálatot (MTS) lát el. E szolgálat címzett-listán szereplô címzettekhez továbbít üzeneteket és értesítést küld a feladónak a kézbesítés tényérôl. Az ilyen üzenettovábbító szolgálattal személyek közötti üzenetközvetítô rendszer (Interpersonal Messaging) hozható létre, mely üzenetközvetítô rendszerre épül az elektronikus levelezés. Az üzenetek itt ASCII karakterekbôl állnak.
Megjegyzendô, hogy a legtöbb esetben MHS(84) szabvány szerinti interfésszel látták el a már meglévô termékeket, s így nem készültek teljes MHS(84) implementációk. Az említett interfész lehetôvé teszi, tetszôleges MHS(84) szolgálati elem elérését, a megfelelô szolgálatot azonban a meglévô elektronikus levelezést kezelô program hajtja végre.
Megemlítjük, hogy az EDI felhasználók egy részének is megfelel az MHS(84), bár bizonyos esetekben az EDI-hez jobban illeszkedô megoldást kell választani, mint amilyen az EDI alapú üzenetkezelés (EDIM).
Az elektronikus levelezéstôl eltérô alkalmazások esetére a GOSIP MHS(84) részleges konformancia szintet (GOSIP MHS(84) MTS) definiál, amely csak az üzenettovábbító szolgálati funkciók konformanciájára vonatkozik.
A GOSIP MHS(88) új szolgáltatásokkal bôvítette ki az 1984-es MHS nyújtotta funkciókat. Bevezetésre kerültek a disztribúciós listák. Új biztonsági szolgáltatást vezettek be. Új lehetôséget kínál a katalógus szolgálat használata. Mód nyílik célravezetôbb konfigurációk kialakítására.
A GOSIP MHS(88) funkció-csoportokat definiál, mely funkció-csoportok külön-külön, vagy egymással kombinálva is használhatók, s így - e moduláris kialakítással - széleskörû felhasználói igényeket lehet kielégíteni.
A GOSIP MHS(88) implementáció támogathat személyek közötti üzenetközvetítôi rendszert, amelyre - mint azt az MHS(84) kapcsán említettük - elektronikus levelezési rendszer épülhet, de támogathat más jellegû üzenetközvetítô rendszert is, mint például az EDI alapú üzenetkezelést (EDIM).
A GOSIP MHS(88) nem vett át bizonyos szolgálatokat az 1988-as rokon MHS szabványokból. Ilyen át nem vett szolgálat a nem-elektronikus kézbesítés (physical delivery), telex-hozzáférés, az üzenetek konverziója. (Ilyen szolgálatok azonban külsô, nem GOSIP MHS rendszerekben rendelkezésre állnak, így GOSIP MHS(84) implementációból kezdeményezhetôk.)
A komponens beszerzési lehetôségek jelentôsen bôvültek, így célszerû volt a hálózati munkát megbízhatóbbá, egységesebbé, áttekinthetôbbé tenni. Ezért volt szükség a GOSIP MHS(88) kidolgozására és ez indokolja azt, hogy a GOSIP MHS(88) szolgálatai átfogóbbak, mint a GOSIP MHS(84)-é.
A GOSIP MHS(88) szabvány szerinti implementációk, már teljesebbnek ígérkeznek, s várható, hogy nem csupán meglévô programokhoz készül MHS interfész. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a meglévô programok nem korlátozzák a nyújtható szolgálatokat.
Megjegyzendô, hogy az MHS(88) más szabványokkal párhuzamosan készült, és így tág tere volt az együttmûködésnek.
A GOSIP MHS(84) implementációkban az üzenettovábbító ügynök (MTA) és a személyek közötti üzenetközvetítô rendszer (IPM) felhasználói ügynöke (UA) egy fizikai rendszerben helyezkedik el. Ezek együttmûködése lokális kérdés, kialakítását többnyire a gyártó határozza meg.
A GOSIP MHS(84) támogatja az adott üzenettovábbító ügynök és más hasonló ügynökök együttmûködését, de önmagában egy ilyen ügynök implementálása nem tartozik a GOSIP MHS(84)-be.
A GOSIP MHS(84) az üzenettovábbító ügynök és a felhasználói ügynök alkotta párnak csak a külsô viselkedését adja meg. Foglalkozik még a GOSIP MHS(84) szolgálat felhasználói elérhetôségével. Ily módon a GOSIP MHS(84) alkalmazkodott a meglevô rendszerekhez, s nem korlátozta fölöslegesen a szabványtermékek elérhetôségét.
A GOSIP MHS(88) a beszerzés nagyobb szabadságát tûzte ki célul, rugalmasabb rendszer-összeállítást tesz lehetôvé. A rendszer elemei a következôk: üzenettovábbító ügynök, felhasználói ügynök és üzenettár (MS). A szabványos elemek különbözô gyártóktól is beszerezhetôk, kombinálhatók. Lássunk néhány példát a GOSIP MHS(88) szabvány szerinti jellemzô konfigurációkra:
Megjegyzendô, hogy a GOSIP MHS(88) szabvány megôrzi a kompatibilitást az X.400 (1984) rendszerekkel, de - minthogy ez az igény nem merül fel minden üzenettovábbító ügynök esetében - ez nem feltétele a minimális konformanciának.
Az MHS(84) kétféle szolgálati elemet definiál, úgy mint üzenettovábbító szolgálati elemet, amely a felhasználói ügynökökkel tartja a kapcsolatot, és amely az üzenettovábbító rendszer mûködését szabja meg, ill. a személyek közötti üzenetközvetítô rendszer szolgálati elemet, amely az üzenettovábbító szolgálati elemet teszi az MHS felhasználó számára hozzáférhetôvé.
A GOSIP MHS(88) szabványnak az alapvetô üzenetkezelô funkciókat felölelô része (Common Messaging) alap-szolgálatokra (kernel) és funkciócsoportokra van osztva. Az alapszolgálatok az adott üzenettovábbító-terület minimális konformancia elôírásait adják. A funkciócsoportok további opcionális szolgálatokat definiálnak - konzisztens módon - fontos területeken.
Az alapszolgálatok a következôk:
A GOSIP DIR szerinti termékek beszerezhetôek, bár a termékek választéka nem kielégítô. Vonatkozik ez a GOSIP DIR szerinti kereskedelmi szolgáltatásokra is. Konformancia-tesztek részben hozzáférhetôek, részben még fejlesztés alatt állnak. A GOSIP DIR beszerzési állapota: meg nem erôsített.
A GOSIP DIR szabvány - mint arra utaltunk - még nem végleges: fejlôdôben, bôvülôben van (pl. a GOSIP FTAM, a GOSIP EDI és a GOSIP VT szabványokkal összefüggésben). A GOSIP DIR jelenlegi verziója szerinti termékekkel szemben a GOSIP DIR azt a követelményt támasztja, hogy a ma már elôrelátható, s az újabb GOSIP verziókba várhatóan bekerülô elôírások teljesítésére - megfelelô kiegészítéssel alkalmassá tehetôk legyenek.
A GOSIP DIR kellôen rugalmas a tekintetben, hogy a katalógus szolgálati komponensek külön-külön történô beszerzésének a lehetôségét biztosítja. Ezek a komponensek aztán egymással kombinálhatók, függetlenül attól, hogy az adott termék katalógus felhasználói ügynöki (DUA) funkciót, vagy katalógus szolgálati ügynöki (DSA) funkciót lát el. Függetlenül továbbá attól is, hogy az adott termék a katalógus szolgálati ügynök funkcióját önállóan, vagy külsô katalógus szolgálatokhoz kapcsolódva látja el.
Megjegyzendô, hogy a katalógus felhasználói ügynökök és a katalógus szolgálati ügynökök lehetnek azonos fizikai rendszerben, de lehetnek különálló - pl. lokális hálózattal összekötött - rendszerekben is.
Valamely katalógus szolgálat lehet általános célú, ekkor sokféle katalógus adattípus kezelésére van szükség, vagy lehet speciális abban az értelemben, hogy valamilyen adott alkalmazással (pl. üzenetkezeléssel) kapcsolatos - többé-kevésbé homogén - adatokra vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy az adott katalógus szolgálat rendeltetése jelentôsen befolyásolja az ésszerû konfigurációt.
A GOSIP DIR funkció-csoportokat ad meg, amelyek akár külön-külön, akár egymással kombinálva használhatók a felhasználó által megszabott igényeknek megfelelôen.
Megjegyzendô, hogy a katalógus szolgálati ügynökök lehetnek önállóak (standalone), vagyis olyanok, amelyek valamilyen oknál fogva még nem valamilyen elosztott szolgálat részeként mûködnek; (megjegyzendô, hogy a GOSIP DIR szabvány elôírja, hogy késôbb ezen önálló katalógus szolgálati ügynökök, megfelelô kiegészítéssel, más katalógus szolgálati ügynökökkel képesek legyenek együttmûködni), az önálló katalógus szolgálati ügynök támogatja katalógushoz való hozzáférést; tartozhatnak valamilyen elosztott katalógus szolgálathoz, mely szolgálat tehát több katalógus szolgálati ügynök együttmûködésén alapszik; amennyiben ez a rendszer kommunikál a külvilág nyilvános katalógus szolgálataival, úgy ezen elosztott katalógus szolgálati rendszer részét képezi az ún. globális katalógus szolgálatnak.
A GOSIP DIR éppen az önálló katalógus szolgálati ügynök késôbbi, elosztott rendszerbe történô integrálását elôsegítendô elôírja, hogy az ilyen ügynök is a katalógus információs fa (DIT) elnevezési rendszerét használja és tartalmazhassa ezen információs fa valamely részét.
Az elosztott katalógus szolgálatban mûködô szolgálati ügynökök kétfélék lehetnek: olyanok, amelyek támogatják a katalógushoz való hozzáférést és olyanok, amelyek nem. Az utóbbiak például továbbíthatják az információ-kéréseket az elosztott katalógus megfelelô helyére, valamint maguk is tartalmazhatják az elosztott katalógus információs adatbázis (DIB) valamely részét. Mindazonáltal a katalógushoz való hozzáférést nem támogató katalógus szolgálati ügynök alkalmazása nem túl gyakori.
A GOSIP DIR szerinti elosztott katalógus szolgálati ügynök képes kell legyen információ kérések, valamint folytatólagos hivatkozások generálására és fogadására, s a szükséges és megfelelô irányú válaszlépések megtételére (pl. ezen folytatólagos hivatkozások összekapcsolására, megfelelô helyre - valamely katalógus felhasználói ügynökhöz, vagy szolgálati ügynökhöz - történô továbbítására).
A katalógus felhasználói ügynök megjelenési formája sokféle lehet, s ily módon különbözô alkalmazói igényeknek felelhet meg. Biztosíthat felhasználói felületet, vagy programozói határfelületet. Bizonyos esetekben csak az információ kinyerése a cél, más esetekben szükség lehet az adatok módosítására, kiegészítésére, megváltoztatására. A GOSIP DIR - jelenleg - nem rögzíti ezen határfelületeket, és így a beszerzés kapcsán kell ezeket megfelelôen specifikálni.
A GOSIP DIR a katalógus felhasználói ügynökök két alapvetô típusát adja meg: az általános célú ill. az alkalmazásfüggô ügynököket. Az általános célú ügynök számos katalógus információs fa szerkezetet és sémát támogat, és többnyire emberi használatra készül. Az alkalmazásfüggô ügynök jóval kisebb számú katalógus információs fa szerkezetet és sémát támogat, és az ügynököt többnyire valamilyen alkalmazói program (pl. üzenet továbbító ügynök vagy felhasználói ügynök) használja.
A GOSIP DIR a definiált szolgálatait a következô három funkció-csoportokba osztja: a katalógus szolgálati ügynök alapszolgálatai (DSA Kernel), ez a funkció-csoport megadja a szolgálati ügynök - a felhasználói ügynök számára a katalógus hozzáférés során - nyújtotta szolgálatokat; a katalógus felhasználói ügynök alapszolgálatai (DUA Kernel), ez a funkció-csoport megadja katalógus hozzáféréssel kapcsolatos szolgálatok használatának módját és a felhasználó katalógushoz való hozzáférési lehetôségeit; az elosztott katalógus mûveletek (Distributed Operation) funkció-csoportja az elosztott katalógusban lévô szolgálati ügynökök egymásnak nyújtott szolgálatait tartalmazza.
A szolgálati ügynököknek a katalógus szolgálatok teljes rendszerét kell tudni támogatniuk. Ezek a következôk: olvasási mûveletek (olvasás, összehasonlítás, elengedés); keresési mûveletek (listázás, keresés); módosító mûveletek (új tétel beiktatása, tétel törlése, tétel módosítása). A felhasználói ügynökök legalább az olvasási mûveleteket kell, hogy támogassák.
A katalógus sémáján a teljes katalógus szabályainak összességét értjük. Ezen szabályok vonatkoznak az egyes tételek nevére, hierarchiájára, a tételekben lévô információra. A sémának lehetnek alsémái, ezek a különbözô szervezetek által kezelt katalógus részekre vonatkoznak.
Az alsémák objektum osztályokkal, objektum attribútumokkal, katalógus információs fa szabályokkal, az attribútum szintaxisával, egyezési szabályokkal vannak megadva. A GOSIP DIR jelenleg két standard sémát ismer, úgy mint az általános célút és a a GOSIP MHS (88)-hoz kapcsolódót.
A katalógus szolgálat kapcsán szólni kell a katalógusokban tárolt adatokhoz való hozzáférés biztonsági vonatkozásiról is. Bizonyos esetekben nyilvánvaló igény, hogy a katalógushoz történô hozzáférést a hozzáférést kérô kilététôl lehessen függôvé tenni. Ehhez megfelelô azonosítási rendszert kell alkalmazni. A GOSIP DIR jelenlegi verziója csak egyszerû védelmi funkcióra képes. Megjegyzendô, hogy más szolgálatoknak (pl. üzenetkezelés részére) még ilyet sem nyújt.
A GOSIP DIR konformancia nyilatkozat még nincs kidolgozva, a beszerzésnél megadandó minimális specifikáció és nyilatkozat azonban rendelkezésre áll, s az elôbbiek alapján megfelelôen kitölthetô.
A DIR beszerzése elõtt több döntést kell hozni, a döntésekhez tartozó kérdéseket és lehetséges válaszokat a PICS konformancia záradék tartalmazza (lásd "Beszerzési kézikönyv" 3. kötet 4A-1-tõl 4A-5 oldal).
A GOSIP VT Forms szabvány nem köti meg, hogy a terminált használó gép a terminálhoz milyen "közel" van, a kapcsolat lehet közvetlen, vagy létrejöhet lokális vagy nagykiterjedésû hálózaton keresztül. Megjegyzendô azonban, hogy a GOSIP VT Forms szabvány alkalmazásának leginkább olyan esetekben van létjogosultsága, amikor is a távoli gép viszonylag kis sávszélességgel üzemelô, nagy kiterjedésû hálózaton keresztül kommunikál számos terminállal.
A virtuális terminálokra vonatkozó szabványok számos létezô terminálrendszer szolgáltatásaiból, mûveleteibôl, mûködési módjaiból szûrôdtek le. Valamely adott felhasználás esetében ezen lehetôségeknek csupán a töredékére van szükség. A szabványok használatát megkönnyítendô bizonyos szokásos szolgáltatásoknak egy-egy konzisztens körét és a hozzájuk tartozó alkalmasan választott paraméter-értékeket megadják és elnevezik. Ezeket az együtteseket virtuális terminál környezeteknek nevezik.
A (távoli) gép és a terminál a közöttük folyó kommunikáció során egyezteti a használható terminál funkciók körét, és ezen funkciókra vonatkozó korlátozásokat. Ezután csupán ezen egyeztetett funkciók használatára korlátozzák magukat. Egy viszonylag széleskörû funkció-készlet kialakításához megfelelô segédletet nyújt valamely virtuális terminál környezet kiválasztása.
A GOSIP VT Forms is egy ilyen virtuális terminál környezetet definiál - az ISO Basic Class VT szabvány alapján -, amely tehát egy ûrlappal dolgozó adminisztratív munkahelyi környezet számára megfelelô.
GOSIP VT Forms szerinti termékek beszerezhetôk. Azonban GOSIP VT Forms szerinti konformancia tesztek jelenleg nem ismertek, mindazonáltal rokon szabványokhoz készültek ilyenek. A GOSIP VT Forms szabvány beszerzési állapota megerôsített.
A GOSIP VT Forms olyan alkalmazásokat támogat, amelyeknél az interaktív párbeszéd karakteres (vagyis karaktereket használó) terminállal leírható. A szabvány opcionálisan támogatja az egyszerû grafikus karakterek használatát. A karakterek megjelenítése - a szabvány szerint - lehet színes, vagy monokróm. A GOSIP VT Forms lehetôséget ad különféle egyszerû, figyelem-orientáló hatásokra, úgy mint villogtatás, inverz megjelenítés, vastag betûs megjelenítés, aláhúzás.
Megjegyzendô, hogy a szabvány megengedi nyomtató illesztését a terminál konfigurációhoz. A nyomtatót azonban valamely terminálhoz rendelt lokális erôforrásként kezeli, más terminálok e nyomtatóhoz nem férnek hozzá. A nyomtató egyébként nem csak a képernyôn látható ûrlapot nyomtathatja, van arra lehetôség, hogy a (távoli) gép más szövegeket (pl. kapcsolódó ûrlapot) nyomtasson.
A GOSIP VT Forms szerinti ûrlap üzemmódú terminál a teljes képernyôt használja (nagyobb adatmegjelenítési igény esetén a képernyôk között lapoz), és kezeli a képernyôn (lapon) a GOSIP VT Forms szolgálat a képernyô-részek (adatmezôk) valamilyen elrendezését kezeli.
Az ûrlap üzemmódú terminál több lapból álló karakteres információt is tárolhat lokálisan. Ezen lapokat a (távoli) gépen futó alkalmazói program - az érvényben lévô hozzáférés-vezérlés függvényében - frissítheti, átírhatja. Megjegyzendô, hogy a terminál által történô frissítésre, átírásra beviteli szabályok vonatkoznak, amelyek - a futó alkalmazás által az adatmezôkre megadott specifikáció szerint - az egyes adatmezôkbe kerülô adatok ellenôrzését írják elô. Ily módon a (távoli) gép megszabadulhat a bevitel közvetlen ellenôrzésével kapcsolatos vezérlési és kommunikációs tehertôl. Ez az eredmény különösen fontos sok terminált kezelô gép esetén.
A kitöltendô ûrlap elrendezése és beviteli szabályai (vagyis mintája) lehetnek "egyszer és mindenkorra" rögzítettek, ekkor az adott minta lokálisan tárolható, vagy lehet változó, mely esetben az ûrlap mintája a (távoli) gépbôl - "egyszer és mindenkorra", vagy valamilyen rendszerességgel - letölthetô.
A jelenleg érvényes GOSIP VT Forms nem adja meg az ûrlap-minták használati módját, mindazonáltal a terminál ilyen jellegû használatát nem zárja ki. Kívánatos és várható, hogy a késôbbi GOSIP VT Forms verziók foglalkoznak majd az alábbi funkciókkal (pl. úgy, hogy más nemzetközi szabványra hivatkoznak): egy vagy több lokálisan tárolt ûrlap-minta betöltése a virtuális terminál környezetébe, egy vagy több ûrlap-minta státuszának lekérdezése, egy vagy több ûrlap-minta betöltése (távoli) géprôl. Jelenleg azonban, amennyiben a beszerzés során az ûrlap-minta kezelésére vonatkozó igény fennáll, akkor azt a gyártóval kell egyeztetni.
A GOSIP VT Forms szerinti ûrlap üzemmódú terminál kiegészítôje lehet valamilyen ablakos terminálkezelô programnak. Valamelyik ablak például ilyen ûrlap üzemmódú terminált valósíthat meg, amelyet például egy távoli gép használ.
A GOSIP VT Forms szabvány szerinti rendszerek beszerzésekor nem lehet közömbös, hogy milyen fejlesztôi eszközök állnak rendelkezésre alkalmazói programok írásához. E kérdéssel persze hangsúlyosan abban az esetben kell csak foglalkozni, ha komoly méretû alkalmazói programok fejlesztésére van kilátás.
A GOSIP VT Forms szabvány szerinti termék beszerzésénél célszerû a konformancia kérdôívet használni, s azt a gyártóval kitöltetni. Amennyiben lehetséges, célszerû a beszerzendô termék specifikálásánál csak az alapvetô, a konformancia nyilatkozat összefoglaló részében szereplô opciókat választani. Ha azonban - valamilyen oknál fogva - további opciók megadása is szükségesnek látszik, akkor tanácsos szakértô tanácsát kérni.
Meg kell adni, vagy a gyártótól erre vonatkozó információt kell kérni, hogy a virtuális terminál funkcióit fizikailag hol látja el. Meg kell adni továbbá a különféle speciális követelményeket, így például sebességi elôírásokat, tesztelésre vonatkozó elvárásokat.
Tekintsük át most a konformancia nyilatkozat összefoglaló részében szereplô, alapvetô specifikációs kérdéseket. A vásárlónak meg kell adnia, milyen rendszer konfigurációt kíván beszerezni. Gépen elhelyezkedô virtuális terminál implementációra, vagy a terminálokban elhelyezkedô virtuális terminál implementációra van-e szüksége, vagy esetleg a két megoldást egyszerre igényli.
Fontos tudni, hogy a GOSIP VT Forms mind a kezdeményezô, mind a válaszoló szerepkör implementálását megköveteli. (Ha azonban a felhasználó valamelyik szerepkör implementálásától el kíván tekinteni, akkor azt a gyártóval kell egyeztetnie.)
A GOSIP VT Forms funkció-egységei közül kettô opcionális. Az elsô az üzemmód átkapcsolási lehetôség biztosítása (Switch Profile), amely - implementálása esetén - lehetôvé teszi a virtuális terminál mûködési módjának megváltoztatását a társulás során. A második a sürgôs adatok kezelésével kapcsolatos (Urgent Data) funkció-egység.
A GOSIP VT Forms kétféle virtuális terminál környezet támogatását írja elô: az OSI virtuális terminál szabványban szereplô szinkronmodell szerinti ûrlap üzemmódú virtuális terminál környezetet és az európai szabványokban szereplô OIW ûrlap üzemmódú virtuális terminál környezetet.
A VT beszerzése elõtt több döntést kell hozni, a döntésekhez tartozó kérdéseket és lehetséges válaszokat a PICS konformancia záradék tartalmazza (lásd "Beszerzési kézikönyv" 3. kötet 6A-1-tõl 6A-10 oldal).