3.2 GOSIP

3.2.1 A GOSIP célja

Az OSI általános célokra készült, a felhasználók széles köre alkalmazhatja. Az OSI-nak a kormányzatok részére kidolgozott változata a GOSIP (Government Open System Interconnection Profile). A kormányzati szervek részére azért hasznos a GOSIP, mert a GOSIP a mûszaki specifikációk olyan gyûjteménye, amely az OSI termékek megrendeléséhez és hatékony felhasználásához szükséges. A GOSIP-nak több változata készült, elsôsorban az angol GOSIP-ot tekintjük példának.

A GOSIP ismeretére elsôsorban azoknak a szakembereknek van szüksége, akik hálózatba kapcsolt kormányzati informatikai rendszereket terveznek és ezek elemeinek beszerzésében döntenek.

A GOSIP céljai a következôk:

• az OSI alapú kommunikációs rendszerek tervezésének és beszerzésének egyszerûsítése,
• a megfelelô, együttmûködésre képes opciók definiálása és kiválasztása az OSI alapszabványban,
• az adminisztratív felhasználói környezet követelményeinek pontos és egyszerû specifikálása,
• az egymástól függetlenül vásárolt rendszerek együttmûködésének biztosítása,
• a késôbbi, kockázatmentes beruházások, bôvítések elôkészítése,
• kormánytestületek számára az OSI implementálási követelmények biztosítása oly módon, hogy ezek a termék tervezôi számára hasznosak legyenek,
• a konformancia és az együttmûködési képesség tesztelésének megalapozása.

3.2.2 GOSIP szervezetek

Nemzetközi OSI elôírásokat az ISO, CCITT és IEC(International Electrotechnical Commission) készített. Nemzetközi GOSIP elôírások nincsenek. Regionális OSI elôírásokat Európában, Észak-Amerikában és Távol-Keleten dolgoztak ki. Az európai OSI szabvány javaslatokat a CEN, CENELEC, CEPT és ETSI készítette, az amerikai szabványajánlásokat pedig az ANSI és NBS, újabb nevén NIST. A regionális OSI elôírásokat 3 mûhely fogja össze, a regionális GOSIP elôírások ezeken alapulnak. Európában az EWOS (European Workshop for Open Systems), az Egyesült Államokban az OIW (OSI Implementors' Workshop), Távol-Keleten pedig az AOW (Asia-Oceania Workshop). Mind a három regionális mûhely dolgoz ki OSI profilokat és a különbözô országok ezen profilok - értelmes mûködésre alkalmas - részleteit valósítják meg. Az értelmes mûködés azt jelenti, hogy különbözô országokban különbözô, már meglévô rendszerelemekhez (pl. már megvalósított transzport osztályhoz) kell csatlakozni és az alkalmazói célok is eltérôek (pl. elektronikus adatcseréhez kívánják alkalmazni a rendszert). Így nemzeti OSI és GOSIP elôírások jönnek létre. Európában az angol GOSIP (UK GOSIP) a legjobban kidolgozott, legrugalmasabb. Hazánkban is az angol GOSIP 4. verzióját követjük. Európában francia és svéd GOSIP elôírásokat dolgoztak ki, ezenkívül az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Japánban van nemzeti GOSIP specifikáció.

3.2.3 EPHOS

A GOSIP és az EPHOS is beszerzési útmutatót ad az érdeklôdôk kezébe, de eltérés az is, hogy a GOSIP elsôsorban kormányszerveknek, míg az EPHOS általában közigazgatási szerveknek ad beszerzési tanácsot.