TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal

2.2 A szabványok alkalmazása a beszerzéspolitikában

A beruházásoknál a szabványok figyelembevételét három fô tényezô befolyásolja: Nemzetközi érdekeltségû nagy cégek szívesen alkalmaznak nemzetközi formális szabványokat, hiszen a különbözô országokban eltérô szabványokkal csak széttördelnék a termék gyártási folyamatát. Kisvállalatok könnyen választhatnak egyedi, nem-szabványos megoldásokat, a kockázatuk jelentôsen alacsonyabb.

Jó példa a szabványok alapján történô beruházásokra az amerikai kormányzati szervek példája. A hatvanas és hetvenes években a kormányhivatalok mind ki voltak szolgáltatva a gépek beszállítóinak. A felhasználói tudás és tapasztalat növekedésével a gyártók kénytelenek voltak mélyebben figyelembe venni a felhasználói érdekeket, és mára már ott tart a kapcsolat, hogy a felhasználói igények megjelennek a szabványokban, elôírásokban, így azok már a technológiai fejlôdés, fejlesztés korai szakaszában képesek beépülni a formális elôírásokba.

A kormányzati tapasztalatok a kis- és középméretû vállalkozásoknak is jó példával tudnak szolgálni. Megoldható, hogy a formális szabványosítási eljárásban még nem szereplô funkcionális specifikáció miként választható ki.

A felhasználóknak ismerniük kell a technológia adta lehetôségeket és korlátokat, ugyanakkor képeseknek kell lenniük a saját igényeik, funkcionális követelményeik megfogalmazására. Ehhez egy folyamatos párbeszéd szükséges a gyártók és alkalmazók között. Ennek hiányában a félreértések elkerülhetetlenek, és már csak a leszállított, installált rendszereken derül ki, hogy melyik funkció miért is nem tud mûködni.

A gyártók és felhasználók közti kapcsolat egyik intézményseített formáját éppen a szabványosítási folyamat, és az ennek eredményeképpen elkészülô szabványok alkotják. Persze a beszerzési folyamatban a számtalan szabvány közötti választás során sok szempontot kell mérlegelni. Néhány ezek közül:

Nyitottság

Az egyes hivatalos és nemhivatalos szabványosítási szervezetek nagyon eltérôek abból a szempontból, hogy a felhasználók és gyártók széles rétegének, vagy csak egy szûk csoportnak az egyetértését tükrözik. Általában a hivatalos szabványok ebbôl a szempontból nyitottabbak.

Érettség

Gyakran az éppen szükséges funkcionális területen nincsen érvényes szabvány, csupán egyeztetés alatt álló szabvány tervezet. Ezek felhasználása egyfelôl így is értékes támpontul szolgálhat a tervezésnél, viszont kiforratlanságuk miatt nagymértékben eltérhetnek a leendô végleges szabványtól, és ez inkompatibilitáshoz vezethet. A szabványtervezet érettségét viszonylag könnyen megállapíthatjuk, ha megvizsgáljuk a specifikáció történeti fejlôdését.

Stabilitás

Amíg az érettség a szabvány történeti fejlôdését jellemzi, addig a stabilitás azt mutatja, hogy mennyire gyors a specifikációk változása. Idôrôl idôre még a már elfogadott szabványokat is felülbírálják, módosítják. A stabil szabványok csak ritkán kerülnek módosításra.

Területi érvényességi kör

Nyilván legnagyobb érvényességi területe a nemzetközi szabványoknak van, ennél szûkebb hatósugarúak a regionális (pl. európai) és nemzeti szabványok. A beszerzés során azonban nem automatikusan a nagyobb hatósugár a döntô, hanem az, hogy az üzleti alkalmazás és a választott szabványok hatósugara megegyezzen.

TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal