1. Bevezetô

1. Bevezetô

1.1 Az Ajánlások célja és alapfogalmak

A Beszerzési Ajánlások alapvetô célja, hogy ajánlásokat adjon a különbözô kormányzati intézmények informatikai termékeinek és szolgáltatásainak szabványokra alapozott beszerzési programjaihoz. A legfrissebb adatok szerint a kormányzati informatikai beszerzések az Európai informatikai piac forgalmának mintegy 1/5 részét teszik ki. Ez az arány valószínûleg még jelentôsebb Kelet-Európában beleértve Magyarországot is, ahol a gazdaság felvevôképessége az informatikai termékek iránt csökkent, viszont a közigazgatási, és ezen belül a kormányzati IT infrastruktúra modernizálási folyamatának idôszakát éljük. Ezért különös jelentôséggel bír, hogy a kormányzati IT beszerzések szabályozottan, az ún. nyílt rendszerû szabványokra alapozottan történjenek, mert ez biztosítja leginkább a gyártófüggetlen, könnyen továbbfejleszthetô, költségtakarékos megoldásokat. Ezt a célt szolgálta az ismert kormányhatározatnak a nyílt rendszer elvvel foglalkozó része, az ebbôl következô kormányzati beszerzéspolitikai állásfoglalás, majd ezt követôen az elôzô 6. sz. és a jelen 7. sz ITB ajánlások.

Mint ahogy az említett állásfoglalás hangsúlyozza, a kormányzati IT beszerzésekre az ITB az X/Open konzorcium által gondozott XPG3 és XPG4 specifikációkat valamint az Egyesült Királyságban a CCTA által kidolgozott GOSIP kormányzati OSI profil legfrissebb 4. változatának ajánlásait tekinti irányadónak. Ez logikusan következik abból, hogy a Magyar Kormány tagja a nyílt rendszerek elterjesztésében komoly szerepet játszó X/Open Felhasználói Tanácsának és a magyar kormányzati informatikában a CCTA célkitûzései és tapasztalatai kezdettôl fogva jelentôs szerepet kaptak. Alapvetô azonban az a tény, hogy az XPG specifikációk és a GOSIP kormányzati profil teljes mértékben lefedik a nyílt rendszerek filozófiáját meghatározó két kérdéskört - az alkalmazások hordozhatóságáét (portability) és a rendszerek együttmûködési képességéét (interoperability).

Az alkalmazások hordozhatósága azt jelenti, hogy szabványos programozási felület készletre írt programok egyszerûen átvihetôk minden olyan rendszerre, amelyen ilyen felületet implementáltak. Ezt a hordozhatóságot, amely fôleg a stand-alone rendszerek nyíltságának követelménye, forráskód szinten szabványosított Alkalmazói Programozási Felületekkel (API) biztosítják.

Az elosztott rendszerek nyíltságát meghatározó együttmûködési képesség teszi lehetôvé, hogy az alkalmazói folyamatok egymással kommunikációs kapcsolatban lévô számítógépes rendszereken együttmûködhessenek. Az együttmûködési képesség minimális követelményét, a rendszerek összekapcsolhatóságát (connectivity) szabványosított kommunikációs nyelv alkalmazásával valósítják meg, de teljesebb értelmezésben az együttmûködési képesség még megköveteli a szabványosított adatformátumokat és programozási felületeket is. A fogalmak közötti összefüggéseket az ábra szemlélteti.

A nyílt rendszerek alapfogalmai

Az X/Open XPG-jének eredeti specifikációi alapvetôen a hordozhatóság követelményeit biztosítják, de az XPG legutóbbi változatai, az XPG3 és fôleg az XPG4 már jelentôsen elmozdultak az együttmûködési képesség irányába is számos szabványosított API beillesztésével a specifikációkba.

A különbözô kormányzatok által kidolgozott GOSIP-ok, köztük az EK GOSIP4, valamint az Európai Únió által gondozott EPHOS kézikönyv eddigi változatai viszont csak az együttmûködési képesség biztosítását célozták meg. Ezt fôleg OSI bázison az XPG-ktôl eltérôen nem termék, hanem szolgáltatások és protokollok ún. profilokba szervezett ajánlásaival valósítják meg. Ez a különbség magyarázza a Beszerzési Ajánlások két meghatározó része közötti felépítésbeni eltérést, viszont a nyílt rendszerek kormányzati beszerzéspolitikájának teljeskörû kezeléséhez mindkét szabványcsaládra szükség van.

1.2 Az Ajánlások felhasználóinak köre

A Beszerzési Ajánlások elsôsorban a kormányzati intézmények olyan informatikai szakemberei számára készültek, akik az intézmények mûködési stratégiájának leginkább megfelelô információ technológiai változatok kiválasztásáért felelôsek. Az anyagban található információkat és ajánlásokat az intézmények közvetlenül hasznosítják IT rendszereik beszerzésénél. Az ITB szándéka, hogy az Ajánlások az intelligens beszerzéspolitikát szolgálják, amelyben a megoldások sikere a megvalósítási változatok alapos tervezésén és értékelésén alapszik. Végül pedig az Ajánlások hasznosak lehetnek az IT termékek és szolgáltatások olyan szállítói számára is, akik maguk is más szolgáltatók eszközeinek vásárlóivá válhatnak.

Hangsúlyozni kell, hogy a szabvány alapú Beszerzési Ajánlások egy átfogó kormányzati informatikai beszerzési kézikönyv szükséges tematikájának csak egyik, bár kétségtelen nagyjelentôségû, témakörét tárgyalják. Az ITB-nek szándékában áll egy olyan átfogó beszerzési kézikönyv kiadását elôkészíteni, amely a kormányzati IT tendereztetés szabályozását valamint a beszerzéspolitika jogi és szervezeti vonatkozásait is magába foglalja.

1.3 Az Ajánlások felépítése

Az anyag szerkezetileg négy fontosabb részre tagolódik. A bevezetést követi egy rövid összefoglaló a szabványok világáról, amely tárgyalja a szabványok szerepét a kormányzatok informatikai beszerzési politikájában. A következô 3. fejezet bevezetést nyújt az X/Open, az XPG-k és a GOSIP világába. A 4. és 5. fejezetek tartalmazzák a részletes XPG4 és GOSIP4 ajánlásokat. Az elôbbiben minden XPG4 komponensnél ezek ismertetése után utalás történik a más szabványokkal valamint az XPG3-mal való kapcsolatra majd ezután következnek a tényleges ajánlások. Fontos tudni, hogy a komponensek tárgyalása teljes mértékben követi a 6. sz. ajánlás (Termék Útmutató) frissített változatának rendszerezését, ami a tájékozódást a két anyagban kölcsönösen megkönnyíti. A GOSIP-pal foglalkozó 5. fejezet részletesen ismerteti a GOSIP profiljait, kitér a tesztelésre és hitelesítésre, majd a GOSIP használatára. Befejezésül az érdemi anyagot a hivatkozott szabványok, irodalmi hivatkozások valamint a rövidítések jegyzéke zárja.