


1995-ben egy lényeges elemmel bôvült az XPG védjegyek készlete: az X/Open UNIX védjeggyel. Mivel az X/Open UNIX specifikáció és a vele kapcsolatos védjegyezési eljárás mind terjedelmében, mind bonyolultságában összemérhetô az XPG3 és XPG4 védjegyekhez kapcsolódó elôírásokkal, a késôbbiekben ebben a témaköben egy részletes anyag is kiadásra kerül.
Mivel a terméklistára egyenlôre csak a UNIX védjegyek legegyszerûbb fajtája került fel, az alábbiakban egy rövid összefoglalót adunk az új védjegyekkel kapcsolatos fejlesztési folyamat hátterérôl, és az X/Open UNIX védjegyek fajtáiról.
Az XPG3 ill. XPG4 kompatíbilis operációs rendszerek között messze a UNIX a legelterjedtebb platform. Már évek óta komoly problémát jelent a fejlesztôknek, hogy az egyes UNIX verziók a kötelezô rendszer-interfészeken túl rengeteg olyan egyedi komponenst is tartalmaznak, amelyek miatt a tényleges alkalmazások átvitele még az XPG kompatíbilis platformok között is elég fáradságos munka. Ezen kívántak segíteni a nagy UNIX gyártók azzal, hogy elkezdték egy olyan, az XPG4-nél bôvebb specifikációs csomag összeállítását, amely az elterjedt UNIX alkalmazásokban szereplô funkciók túlnyomó részét lefedi. A munka fô szponzorai a Hewlett-Packard, IBM, az Open Software Foundation (OSF), a SunSoft és a Novell voltak. Ennek eredményeképpen elkészült a Spec 1170 elnevezésû specifikáció, amely onnan kapta nevét, hogy 1170 rendszer interfészt írt le. Ezek az interfészek alapvetôen azokból az ipari szabványokból származtak (ISO C, POSIX.1, POSIX.2), amelyek az XPG specifikációkba is szervesen beépültek. Ezeket azonban kiegészítették további hívásokkal, amelyek egyrészt a különbözô UNIX verziókból (System V, OSF/1, BSD), másrészt a legnépszerûbb 50 UNIX alkalmazás forráskódjának elemzésébôl származtak. Mivel a specifikációk összegyúrásában több mint 20 rendszergyártó és mintegy 50 független szoftverház vett részt, minden esély megvan arra, hogy ezek a cégek el is kötelezzék magukat a közösen kialakított specifikáció támogatása mellett.
A Spec1170 specifikáció fejlesztésével párhuzamosan a Novell - amely a UNIX technológia egyik fô tulajdonosa lett az AT&T UNIX System Laboratories (USL) megvásárlásával - úgy határozott, hogy a UNIX védjegyhez kapcsolódó minden licencjogot átad az X/Open szervezetnek. Ezzel a UNIX védjegy szerepe alapvetôen megváltozott. Korábban a a UNIX név a USL általa fejlesztett technológiához kapcsolódott, és magát a forráskódot lehetett licencszerzôdés keretében a USL-tôl megvásárolni. Mostantól a UNIX név az X/Open által szabványosított specifikációt jelenti, és az a gyártó köthet licencszerzôdést az X/Opennel a UNIX név használatára, amely vállalja, hogy az általa fejlesztett vagy forgalmazott operációs rendszer eleget tesz az X/Open UNIX specifikációjának. A név tehát ezentúl nem magához a technológiához, vagyis implementációhoz, hanem egy specifikációhoz kötôdik.
Az X/Open UNIX és a Spec1170 kapcsolatának az a háttere, hogy némi további egyeztetés után az X/Open gyakorlatilag a Spec1170 -et választotta az X/Open UNIX specifikációjává. 1995-ben kezdôdött el a UNIX rendszerek hitelesítése, és amint kiadványunkban is látható, már számos gyártó kapta meg a "gyengébb", UNIX93 védjegyet operációs rendszerére. Ez egy átmeneti védjegy, amihez elegendô a korábbi XPG3 vagy XPG4 védjegyekkel, valamint USL/Novell licenc szerzôdéssel rendelkezni, eleget tenni a UNIX System V szabványnak, és kötelezettséget vállalni arra, hogy adott határidôn belül a gyártó beépíti rendszerébe az X/Open UNIX specifikáció valamennyi elôírásának a támogatását. Ha ez megtörtént, és az operációs rendszer átmegy az ezt igazoló részletes tesztelési/hitelesítési procedúrán, akkor kaphatja meg a termék a szigorúbb, UNIX95 védjegyet. Az elsô UNIX95 kompatíbilis UNIX rendszerek megjelenése 1995 végére/1996 elejére várható.


