Mindenekelôtt az X/Open fejleszti és gondozza annak a Közös Alkalmazási Környezet (CAE) elnevezésû, nyílt informatikai rendszerkörnyezetnek a specifikációját, amely az operációs rendszer szintjétôl a felhasználói felületig, beleértve a hálózati kapcsolatokat is, egy teljes informatikai rendszer mûködését lefedi. Ez a specifikáció-gyûjtemény átfogó és konzisztens keveréke a már hivatalosan elfogadott nemzetközi és nemzeti, valamint a széles körben elterjedt ipari (de facto) szabványoknak. A specifikációkat egy folyamatosan frissített X/Open Portability Guide-ban (XPG) adja közre, amely lényegében ipari konszenzusnak tekinthetô arról, hogy mi is a nyílt rendszer.
Az XPG specifikáció fontosabb témák szerint komponensekre van osztva. A komponensek szintjén valósul meg az az elv, hogy a nyílt rendszer létezô szabványokon alapuljon. Az egyes komponensekre vonatkozó szabványokon az X/Open csak annyit változtat, hogy szervesen be tudjanak illeszkedni az egész környezetbe.
Az X/Open szabványpolitikáját a következôkkel lehet körvonalazni:
Az X/Opennek szerteágazó kapcsolatai vannak a világ szabványosító szervezeteivel, amilyenek például az IEEE POSIX munkacsoportjai, az objektumorientált technológiát terjesztô és összefogó Object Management Group vagy az SQL Access Group.
Az 1992-es CAE vázlata jelzi a legfontosabb fejlesztési területeket
A specifikációk egyeztetése és terjesztése mellett az X/Open szervezet legfontosabb feladata annak a hitelesítési eljárásnak a felügyelete, melynek során a számítógépgyártók, illetve alkalmazóiszoftver-fejlesztôk egy XPG védjegyet kaphatnak termékeikre. Ez igazolja, hogy azok eleget tesznek az X/Open Portability Guide ajánlásainak. Ez a hitelesítô program természetesen nem csak a tagok részére nyitott.
Ahhoz, hogy egy cég védjegyeket igényelhessen termékei számára, alá kell írnia a védjegy-licencszerzôdést (TMLA, Trade Mark Licence Agreement). Ezzel a szerzôdéssel a gyártó elkötelezi magát az X/Open ajánlások mellett, és vállalja, hogy ha egy hitelesített termékérôl kiderül, hogy valamely ponton mégsem felel meg az X/Open specifikációinak, akkor ezt szoftverhibaként kezeli, és mielôbb kijavítja. Ha ezt nem teszi meg egy bizonyos idôn belül, elveszíti a védjegyet. A védjegy érvényessége úgy is megszûnhet, hogy a hozzá fûzôdô specifikációk elavulnak, és az X/Open újakra cseréli ki ezeket. Ennek következtében az X/Open védjegyek hosszabb idôre is biztosítják a termék specifikációknak való megfelelését.
A hitelesítendô termékrôl megfelelési kérdôíveket (CSQ, Conformance Statement Questionnaire) kell kitölteni, amelyek a specifikációknak való megfelelés részleteire és módjára kérdeznek rá. A nyílt rendszereket általában profilokra hitelesítik (a profilok meghatározását lásd a 2.4.3 pontban), míg egyes alkalmazások kérhetnek komponensekre szóló védjegyeket. A védjegy tartalmazza a hitelesített profil nevét, de a megfelelés pontosabb tanulmányozásához csak a CSQ ad elegendô információt. Az X/Open védjegy egy speciális fajtája a forráskód védjegy. Olyan forráskódú részletekre vonatkozik, amelyeket a gyártók saját fejlesztésû termékeikben felhasználva idôt és energiát takaríthatnak meg. Ilyen védjeggyel rendelkezik például a két alapvetô Unix-forrás is, az SVR4 és az OSF/1.
A megfelelési kérdôívbôl derül ki, hogy a termék a kötelezô specifikációkon felül milyen további választható részleteket valósít meg. Az egyes specifikációknak való megfelelést szintekre osztják aszerint, hogy a tesztelés milyen laboratóriumban történt. A formális szabványok tesztelésére a szabványt kifejlesztô társaság módszereit használják, míg az ún. de facto szabványokéra az X/Open készít eljárásokat. A szoftverek egy harmadik kategóriáját nem célszerû tesztelni, de a gyártónak így is el kell köteleznie magát az X/Open ajánlás mellett.
Ha a hitelesítés során kiderül, hogy a termék egyes pontokon nem felel meg az X/Open szabványnak, de ez nem befolyásolja jelentôsen a hordozhatóságot és együttmûködôkészséget, akkor az X/Open úgy dönthet, hogy engedélyezi a hitelesítés folytatását. Ekkor az egy ideiglenes lemondó nyilatkozatot tesz, amely megengedi a védjegy használatát, de egy éven belül kötelezi a gyártót az eltérés kijavítására. Az ilyen hiányosságok nem derülnek ki a védjegybôl, de megtudhatók a megfelelési kérdôívbôl. Az eltérések kijavítását és az egyéb változásokat a gyártónak folyamatosan be kell jegyeznie a megfelelési kérdôívbe.
Az XPG3 VSX3 elnevezésû tesztelôszoftvere több mint 5500 tesztet tartalmaz. Az Ada, Cobol és Fortran nyelvek tesztelésére külsô szabványosító szervezetek (NIST, AJPO) tesztjeit kell használni. A VSX3 a POSIX megfelelés tesztelésére is alkalmas.
Az Xtra programot a fejlesztési ciklus kezdetének tekinthetjük, amikor összegyûjtik a felhasználók tapasztalatait és elvárásait. Ez kétéves folyamat, amelynek elsô évében a fentebb említett felhasználói véleménygyûjtés folyik, a másodikban pedig azt figyelik, hogyan válaszolnak a gyártók a felvetett igényekre. A vizsgálatok tapasztalatait az Xtra világkongresszuson szûrik le, és errôl egy kiadvány is készül Open Systems Directive címmel. A kongresszus a meghatározónak tartott területekhez munkacsoportokat nevez ki, amelyek folyamatosan vizsgálják azokat.
A ciklus második fázisa az átfogó tanulmányok alapján kiegészített újabb XPG verzió. Az XPG elsô három verziója nagyjából kétéves idôközökkel követte egymást. Az 1988-ban megjelent hármas verzió (XPG3) volt az elsô, amely széles ipari elismerést kapott. Az XPG4-tôl kezdôdôen a frissítés folyamatos lesz, vagyis azonnal közlik az elfogadott specifikációkat. Ezzel lehetôvé teszik, hogy a gyártók hamarabb elkezdhessék a specifikációk megvalósítását, felgyorsítva az egész X/Open ciklust.
A ciklus harmadik elemeként a gyártók elkészítik az XPG-nek megfelelô termékeiket, és negyedik elemként megtörténik azok hitelesítése. Az eközben felhalmozódott gyártói, felhasználói és hitelesítôi tapasztalat befolyásolja a ciklus újraindítását.