C2. A PRINCE tervek összetevõi

C2. A PRINCE tervek összetevõi

3. Szakmai tervek

A szakmai tervek a projekt szakmai irányítását segítik elõ. A leszállítandó termékekkel és azokkal a tevékenységekkel foglalkoznak, amelyek biztosítják, hogy a termékek idõben létrejöjjennek és kielégítsék a kívánt minõségi kritériumokat.

A terveknek négy lehetséges szintje van:
projekt szakmai terv (az egész projektre)
szakasz szakmai terv (minden egyes szakaszra)
részletes szakmai terv (egy megadott fontos tevékenységre)
egyéni munkaterv (egy munkacsoport tagjának munkájára)

Minden szakmai terv tervezési dokumentumok egy csoportján alapul, amelyeket a kívánt termékekbõl és az elõállításukhoz szükséges tevékenységekbõl származtatunk. Ezek a tervezési dokumentumok tartalmazzák a:

termékfelépítést, amely azonosítja a termékeket;
termékleírásokat;
termékszármaztatási ábrát, amely a termék elõállítását ábrázolja;
átalakításokat, amelyek meghatározzák a termékek elõállításához szükséges tevékenységeket, ezek belsõ és külsõ függõségeit;
tevékenységhálót, amely a tevékenységeket logikus sorrendbe teszi.

3.1. Projekt szakmai terv

A teljes projektre nézve egyetlen szakmai terv létezik. Ez gondoskodik a részletes szakmai tevékenységek egymást követõ meghatározásának kereteirõl, azaz a fontosabb termékek és függõségek megállapítására koncentrál. Ennek ellenére a tervezési dokumentumok hiánytalan csoportját el kell készíteni a projektre, bár nem a részletezettség legalacsonyabb szintjén. Gyakran úgy is elérhetjük ezt, hogy felülvizsgáljuk és finomítjuk a projektet megelõzõ megvalósíthatósági tanulmány tervezési dokumentumait.

A projekt szakmai tervének meg kell felelnie a projekt erõforrás tervének.

3.2. Szakasz szakmai terv

A projekt minden egyes szakaszához elkészítjük a szakasz szakmai tervét. Ennek illeszkednie kell a projekt szakmai tervéhez és meg kell felelnie az adott szakasz erõforrás tervének. A tervnek a szakaszban végrehajtott minden szakmai tevékenységre ki kell terjednie (bár néhányat ezek közül a részletes tervek felbontanak alacsonyabb szintû tevékenységekre). A tervnek azonosítania kell:

a szakasz termékeit;
a termékek meghatározásához, létrehozásához és teszteléséhez szükséges tevékenységeket;
a tevékenységek logikus sorrendjét;
a belsõ és külsõ függõségeket;
a feladatok és a felelõsségi körök kijelölését (csoportvezetõk, és egyének számára);
a tevékenységek idõbeli lefolyását;
a szakasz ellenõrzési pontjait;
az idõre vonatkozó tûrést, annak meghatározásához, mennyit csúszhat a projekt mielõtt el kell készíteni a helyreigazítási tervet.

3.3. Részletes szakmai tervek

A részletes szakmai tervek részletesebb bontásban tartalmazzák a fontosabb tevékenységeket, mint a megfelelõ szakasz szakmai terve. Ezeket használjuk az adott tevékenységet végzõ személyzet munkájának ellenõrzésére. Például a rendszer tesztelésének tevékenységeire készíthetõ részletes terv.

3.4. Egyéni munkatervek

Egyéni munkatervet készíthetünk a szakasz szakmai terve vagy a részletes szakmai tervek alapján, miáltal egy munkacsoport egy tagját kijelöljük bizonyos tevékenységek elvégzésére.

4. Erõforrástervek

Az erõforrástervek a projekt átfogó irányítását segítik elõ. A nehezen hozzáférhetõ szakértelem hatékony felhasználásával, erõforráskijelöléssel és a projekt pénzügyi mozzanataival foglalkoznak.

Az erõforrásterveknek három lehetséges szintje van:

projekt erõforrásterv (a teljes projektre vonatkozik);
szakasz erõforrásterv (minden egyes szakaszra készül);
részletes erõforrásterv (egy megadott fontos tevékenységre).

Mindegyik erõforrástervet a megfelelõ szintû szakmai tervbõl származtatjuk úgy, hogy mennyiségi mutatókkal látjuk el az erõforrásokat és költségeket, amelyek a munka végrehajtásához szükségesek. Egy bizonytalansági tényezõvel, a tûréssel, számolhatunk a teljes költséget illetõen, amely kijelöli a költségkorlátokat a projektirányítás és ellenõrzés számára.

4.1. Projekt erõforrásterv

A projekt erõforrásterve kezdetben a projekt szakmai terve alapján készül, és ahhoz kell illeszkednie a tervezési ciklus során mindvégig. Azután összehasonlítjuk a projekt megtérülési kimutatása alapján becsült erõforrásokkal és költségekkel.

A projekt erõforrásterve a fontosabb erõforrástípusok szakaszok szerinti bontását mutatja, összegezve ezek mennyiségét és költségét is (pl. képzett munkaerõ, gépidõ).

A projekt erõforrástervét használja a vezetés a projekt pénzügyi ellenõrzésére is. Ennek segítségével a projektvezetõség figyelemmel kíséri a teljes fejlesztési költségek alakulását a projekt megtérülési kimutatásához képest, a munkálatok elõrehaladásának során.

4.2. Szakasz erõforrásterv

A szakasz erõforrásterve kezdetben a szakasz szakmai terve alapján készül, és ahhoz kell illeszkednie a szakasz ismétlõdõ tervezése során mindvégig.

A szakasz erõforrásterve bõvíti ki és finomítja a projekt erõforrásterve által tartalmazott, a szóbanforgó szakaszra vonatkozó pénzügyi és erõforrás információkat. Emiatt fontos illeszkednie a projekt erõforrástervéhez ugyanúgy, mint a szakasz szakmai tervéhez.

A terv megmutatja az egyes erõforrástípusok mennyiségének és költségének alakulását az idõben, rendszerint havi vagy heti bontásban.

4.3. Részletes erõforrásterv

Ezt használjuk egy fontosabb tevékenységhez szükséges erõforrások tervezéséhez (pl rendszer tesztelése). Úgy kell elkészíteni, hogy illeszkedjen a részletes szakmai tervhez, és csak akkor, ha a részletes szakmai terv már létezik. Szükséges annak biztosítása is, hogy a szakasz erõforrástervének megfeleljen.

5. A minõség tervezésének szempontjai

Már a tervezési szakaszban figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a projekt termékei a kívánt minõségben készüljenek el. A minõség tervezésének minimálisan a következõ feladatokra kell kiterjednie:

alkalmas és tesztelhetõ minõségi kritériumok meghatározása;
a hibák megelõzése vagy korai észlelése valamint kijavítása, a késõbbi költséges többletmunka elkerülése céljából;
tesztelési stratégia meghatározása, amely megmutatja, hogy elértük-e már a minõségi célokat;
egyezséget kötni a minõség tárgyában a rendszer jövõbeli mûködtetõivel;
a termékekre öszpontosító minõségi szemlék eljárásainak meghatározása, szemle útmutatók és ellenõrzõ listák segítségével;
erõforrások kijelölése a minõségellenõrzési tevékenységekhez.

A minõség tervezését nem lehet elszigetelten végezni. A minõségi stratégiát szoros kapcsolatba kell hozni a szakmai stratégiával. A minõség biztosításához szükséges tevékenységeket azonosítani kell és erõforrásokat kell kijelölni elvégzésükhöz. Emiatt a minõségi tervet nem választhatjuk el az azonos szintû szakmai és erõforrástervtõl. Következésképpen a szakmai és erõforrásterveknek kell tükrözniük a projekt minõségi stratégiáját.

5.1. Tervek szintjei

A következõ témákat általában a tervezés különbözõ szintjein figyelembe vesszük:

5.1.1. Projekt szint

Ez határozza meg az átfogó minõségi stratégiát a projekt egésze számára, a fontosabb termékek minõségi kritériumainak definiálásán és az elõírt szabványok kijelölésén keresztül. Ezen a szinten azonosítjuka külsõ korlátozásokat is, mint amilyen egy konfigurációkezelési módszer kötelezõ használata.

5.1.2. Szakasz szint

A szakasz terv a minõségi kritériumokat, tesztelési módokat és szemle irányelveket határozza meg a szakasz minden termékére (terméktípusára) vonatkozóan. Azonosítja a minõségi szemlék felelõsségi köreit, jóváhagyja a tesztelési elõírást és a teszteredményeket.

5.1.3. Részletes szint

A rendszer teszteléséhez hasonló bonyolult tevékenységekre vonatkozó, sokkal részletesebb tervet készítünk itt, amely kitérhet a tesztelési módra, az eszközökre és az eljárásokra is.

5.2. Fejlesztési életciklus

A minõségi stratégiának a termék életciklusának minden szakaszára ki kell térnie. A fejlesztés korai szakaszában fellépõ hibák kijavítása annál költségesebbé válik, minél késõbb vesszük észre. A költséges hibákat elkerülhetjük, ha:

olyan termékeket azonosítunk, amelyek ellenõrizhetõk mielõtt a további fejlesztés alapjává válnak;
meghatározzuk minden termék kulcsfontosságú jellemzõit, amelyek alapján eldönthetõ, hogy a termék teljes és hibátlan-e;
ellenõrizzük, ahogy a termékek kielégítik-e a meghatározott minõségi kritériumokat.

Egy tipikus rendszerfejlesztési projektben jól meghatározott pontokon vannak minõségi szemlék, amelyek lefedik a követelményspecifikációt, logikai tervezést és a fizikai tervezést. Az SSADM (és a hozzá hasonló szabványos módszerek) tartalmaznak ilyen pontokat a szokásos fejlesztési ciklusban. A kulcsfontosságú szemlék általában egybeesnek a szakaszhatárokkal, így a minõségi szemlék megfelelnek a vezetõi szemléknek. Mindazonáltal a projekteknek követnie kell azt az elvet, hogy minden terméket minõségi szemlének kell alávetni, mielõtt a további munkákhoz felhasználnák.

5.3. A minõség tervezési dokumentumai

A minõség tervezésének eredményeit a következõ helyeken dokumentáljuk:

A termékleírások tartalmazzák a minõségi szemlék részleteit, a szemlézõk személyét, szemlézési irányelveket és minõségi kritériumokat minden egyes termékre.
A tevékenységháló minõségellenõrzési tevékenységeket tartalmaz a megfelelõ pontokon.
Az erõforrásterv tartalmazza a minõségi szemlékhez szükséges erõforrásokat, akár a projekten kívüli akár azon belüli erõforrásokról van szó.
A terv leírásában külön rész foglalkozik a minõségi stratégia magyarázatával és igazolásával. Itt a stratégiát a terv szintjének megfelelõ részletezettségi szinten írjuk le. (projekt, szakasz vagy részletes)