SSADM általános struktúra-ábra

Cél

Az ábra célja hierarchikus felépítésû szerkezetek ábrázolása. A Jackson-féle struktúrált programozás jelölésmódját használja, néhány kiegészítéssel. A szerkezeti (struktúra) ábrákat több SSADM technika is használja, név szerint:

• egyed-esemény modellezés (egyed-élettörténet és eseményhatás-ábra)
• funkció meghatározás (B/K adatszerkezeti ábra)
• logikai adatfeldolgozás tervezése (logikai módosító feldolgozási modell, logikai lekérdezõ feldolgozási modell)
• logikai adatmodellezés (lekérdezési utak)
• dialógustervezés (dialógus szerkezetek)

A technikák egyedi ábrakészítési jelölésmódjai és szintaktikai elemei az adott technika leírásánál találhatóak, itt csak az alap-jelölésmód szerepel.

Fogalmak

A struktúra-ábra alanyát felülrõl lefelé haladva kell felbontani. A "gyökér-elem" a struktúra tetején az alanyt jelöli. Egy egyed-élettörténeti ábra esetében ez az egyed, amelynek az életét, mint egészet tekintjük, a feldolgozási folyamat tervezésénél egy teljes feldolgozási folyamat. A hierarchia következõ szintje azt jelzi, hogy a gyökér-elem miként határozható meg, és minden elemet ezen a szinten szintén tovább lehet részletezni.

Egy elem (csomópont) a következõ fogalmakat jelölheti:

• Sorrendiség (szekvencia). A csomópont által jelölt valami több elembõl áll, amelyek egy bizonyos sorrendben követhetik egymást. Például az egyed-élettörténetben az egyed élete gyakran a "Születés - Élet - Halál" sorozatot követi.
• Választási lehetõség (szelekció vagy opcionalitás). A csomópont által jelölt valamit több elem közül kell kiválasztani, valamely feltételnek megfelelõen. Például a fent említett egyed "Születése" bekövetkezhet kétféle módon.
• Ismétlõdés (iteráció). A csomópont által jelölt valami olyan elembõl áll, amely többször is elõfordulhat, vagy egyszer sem. A fent említett példában, ha az egyed egy alkalmazottat jelöl, a felvétel után az alkalmazott többször is kijelölhetõ valamely munkára, mindig befejezve az egyiket mielõtt a másikat elkezdené. Ennek ellenére lemondhat, kirúghatják illetve meghalhat akár úgy is, hogy egyetlen munkára sem jelölték.
• Párhuzamosság. Jelenleg csak az egyed-élettörténetekben fordulhat elõ. A csomópont az élet egy olyan részét ábrázolja, amelyben bizonyos események elõre nem látható pontokon következnek be. Például egy alkalmazottat jelölõ egyed élete általában olyan eseményekbõl áll, amelyek az alkalmazott munkájának menetével kapcsolatosak, de néha, a munka menettõl függetlenül érkezhetnek változtatási igények a személyes adatokat illetõen (cím, családi állapot, eltartottak száma). Ezek nem alternatívái a szokásos életnek, nem is jelentik a szokásos élet végét.
• Elemiség. A csomópont olyan valamit jelöl, amit nem lehet vagy nem szükséges tovább bontani. Az egyed-élettörténetek esetében elõbb-utóbb az életet ábrázolásában lejutunk arra a szintre, amelyen már események szerepelnek (ezeket nem szükséges tovább bontani).
• Mûveletek (operációk). Néhány technikában mûveletekre is szükség van:
  • az egyed-élettörténetekben ezek az egyed változásait jelölik
  • a folyamat tervezésben adat kezelést jelentenek.

A csomópontokat dobozok jelölik. Minden dobozt vonalak kötnek össze a következõ szinttel. A "következõ szint" általában az ábrán is lejjebb található. A fenti fogalmakat a következõ módon kell jelölni:

• Sorrendiség. Ha egy doboz sorrendiséget jelöl, akkor a doboz alatti következõ szint dobozai nem tartalmaznak jelet.
• Választási lehetõség. Ha egy doboz választási lehetõséget jelöl, akkor a doboz alatti következõ szint dobozai körrel ("o") vannak megjelölve.
• Ismétlõdés. Ha egy doboz ismétlõdést jelöl, akkor az alatta lévõ következõ szinten pontosan egy doboz lehet, csillaggal ("*") megjelölve.
• Párhuzamosság. Ha egy doboz párhuzamosságot jelöl, akkor az alatta lévõ következõ szinttõl egy széles és keskeny dobozzal van elválasztva ("párhuzamos sáv"), és a doboz alatt lévõ szinten csak egyszerû dobozok lehetnek, amelyek a párhuzamos életek gyökér elemei lesznek.
• Elemiség. Egy elemi doboz alatt nincs következõ szint, tehát minden alsó szintû doboz elemi.
• Mûveletek. Ezeket kisebb dobozokba zárt számok jelölik, amelyeket vonalak kötnek össze az ábra dobozaival. A mûveletek sorrend-függõek. Általában elemi dobozokhoz vannak kötve, de megengedhetõ az összekötésük közvetlenül a sorrendiséget kifejezõ csomópontokkal, hogy el lehessen kerülni az üres dobozok bevezetését a mûveletek miatt. Ahol mûveleteket használnak, ott a számok a mûveletek leírásait tartalmazó listában azonosítanak egy bejegyzést.

Példa a struktúra ábrára

Példa párhuzamos szerkezetre

Az egyszerûség kedvéért egy adott doboz alatti következõ szinten levõ dobozokat a felsõ doboz "gyermekeinek" lehet nevezni, míg egy adott doboz feletti szinten lévõ dobozt az alsó doboz "szülõjének" lehet hívni. Ugyanazon szülõhöz tartozó gyermekek egymás "testvérei".

Minõség:

1. Pontosan egy szülõ nélküli doboz van (ami a gyökér-elem)?

2. Ez a doboz sorrendiséget, ismétlõdést vagy opcionalitást jelöl? (Nem jelölhet párhuzamos elemet. Jelölhet olyan sorrendiséget, amely egyetlen elembõl áll - vannak triviális élettörténetû egyedek)

3. A gyökér-elem alatti dobozok mindegyikének egyetlen szülõje van?

4. Bármely szülõ összes gyermeke azonos típusú? Nem megengedett, például, hogy egy választható jelet tartalmazó doboznak egyik testvére egy ismétlõdõ jelet tartalmazó doboz legyen.

5. Minden ismétlõdõ jelet tartalmazó doboz egyetlen gyermek?

6. Legalább két választást tartalmaz minden választási lehetõség? Ha az egyik választási lehetõség a "semmi", akkor is meg kell jeleníteni egy üres dobozzal, ami tartalmazza a válaszható jelet.

7. Igaz minden dobozra, hogy csak a választás, iteráció jelét tartalmazza, vagy nem tartalmaz jelet?

8. Minden nem gyökér-elem hozzá van kötve a szülõjéhez vonallal?

9. Minden nem elemi doboz hozzá van kötve a gyermekeihez vonallal?

10. Nincsen más vonal ezeken kívül? (Nem lehetnek közvetlen kapcsolatok testvérek között.)

11. Nincsenek az ábrán keresztezõdõ vonalak? (Ezek feleslegesek és csak nehezebbé teszik az ábra olvasását.)

12. Ha az ábrát több lapra osztották, akkor világos és egyszerûen követhetõ az ábrák közötti kapcsolat?

A párhuzamosság használata esetén:

13. Ha egy párhuzamossági szerkezetet használtak, akkor az ábra egy egyed-történetet ábrázol?

14. Része minden párhuzamos szerkezet egy sorrendiségnek?

15. Van kettõ vagy több doboz minden párhuzamos sáv alatt?

16. Minden párhuzamos sáv alatti dobozra igaz, hogy nincs megjelölve? (Egy elkülönült élettörténet gyökér-eleme kell, hogy legyen, bár lehet olyan egyszerû, hogy nem igényel gyermekeket.)