TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal

3. Az SSADM technikái

Az SSADM következõ technikáit írja le ez a fejezet:

1. Megvalósíthatósági elemzés

A megvalósíthatóság elemzése, mint technika, a megvalósíthatósági tanulmány elõállítására irányul.

1. A technika célja

A megvalósíthatósági elemzése röviden felméri, hogy a javasolt információs rendszer ténylegesen képes-e megfelelni a szervezet meghatározott üzleti/mûködési követelményeinek, illetve üzletileg indokolt-e egy ilyen rendszer kifejlesztése.

Bár az információs rendszer technikai megvalósíthatóságát is ki kell értékelni, a megvalósítás technológiája helyett a megvalósíthatósági elemzések egyre inkább arra koncentrálnak, hogy egy ilyen rendszer hogyan segíti az üzleti/mûködési célok elérését.

Az elemzés végére a projektvezetés dönthet, hogy:

2. A technika rövid leírása

A módszertan nyomatékosan ajánlja, hogy egy megvalósíthatósági elemzés elõzze meg a teljeskörû vizsgálatot (követelményelemzés, követelményspecifikáció és logikai rendszerspecifikáció), kivéve ha a javasolt rendszer alacsony kockázatú. Ha alacsony a rendszer kockázata, akkor elegendõ az SSADM teljeskörû vizsgálatának kezdetén meghatározott munkákat elvégezni, a rendszerszervezési alternatívákat használva döntési pontként a továbbhaladás elõtt.

2.1. A megvalósíthatósági elemzés kiterjedése

A megvalósíthatósági elemzést egy információs rendszerekre vonatkozó stratégiának megfelelõen lehet kezdeményezni. Következménye lehet a szervezet valamely részében elvégzett, lehetõségekre vagy problémákra vonatkozó elemzésnek is. A megvalósíthatósági elemzés meghatározza a kezdeti felhasználói követelményeket és információs rendszerekre vonatkozó alternatívákat. Az elemzést végzõ csoportnak ki kell értékelnie az információs rendszerekre vonatkozó alternatívákat a következõ szempontokból:

A megvalósíthatósági elemzés kiterjedése sokszor túllépi az SSADM technikák használatát. Az SSADM technikák elsõsorban az információs rendszerre vonatkozó követelmények azonosításában segítenek, illetve a technikai megvalósíthatóság felmérésében. Az információs rendszerek kiterjednek mind az információ-technológián alapuló, mind a nem információ-technológián alapuló rendszerekre. Az elemzés során kiderülhet, hogy a szervezeti (üzleti) problémát nem lehet egyik fajta információs rendszerrel sem megoldani, ilyenkor az elemzést abba kell hagyni.

2.2. A megvalósíthatósági elemzés folyamata

Az elemzés folyamata kreatív, széles területekre terjedhet ki és nyitottságot igényel. Bár vannak meghatározott feladatok (ld. késõbb), a gyakorlatban a folyamat ismétlõdõ, az igények határozzák meg a feladatokat. A felhasználók széles körét kell bevonni az elemzésbe, hogy biztosítani lehessen elkötelezettségüket az javaslatok iránt. A cél az, hogy azonosítsuk a jelentõsebb üzleti és pénzügyi hasznokat, amelyeket a javasolt információs rendszerrel lehet elérni, megfelelve a felhasználói elvárásoknak és hajlékonyan igazodva a szervezet jövõbeli információs rendszerekre vonatkozó stratégiájához. Az SSADM technikái közül lehet használni néhányat. A követelmény-meghatározással azonosítani lehet a követelményeket, problémákat, korlátozásokat és a rendszer céljait. Az adatfolyam-modellezés és logikai adatmodellezés segítségével vázlatosan meg lehet határozni a jelenlegi és az igényelt folyamatokat és adatokat. A vezetõk döntési lehetõségeit ki lehet fejezni a rendszerszervezési és -technikai alternatívák használatával.

A jelenlegi és az igényelt környezetet csak olyan mélységig kell leírni, amely lehetõvé teszi a probléma-megfogalmazás kialakítását és a megvalósíthatósági alternatívák azonosítását.

Az elemzõ csoportnak olyan személyekbõl kell állnia, akik alaposan ismerik a szervezet mûködését az adott területen, értenek a technikai kérdésekhez és az üzleti/mûködési szempontok illetve informatikai lehetõségek összekötéséhez. Szükség lehet speciális tanácsadókra.

2.3. Kapcsolat más tevékenységekkel

Az információs rendszerekre vonatkozó stratégiai tervezés szükséges elõzménye az olyan taktikai tevékenységeknek, mint a megvalósíthatósági elemzés. A következõ 5-10 évre megfogalmazza a vezetés nézõpontját arról, hogy a szervezet számára milyen információs rendszerek szükségesek. Kifejezi az információs rendszerek szállítóival szemben támasztott elvárásokat. Az információs rendszerek stratégiai tervezése azonosítja a lehetséges alkalmazások portfólióját és egy sor vezetési és technikai irányelvet, ami együtt alkotja az információs rendszerekre vonatkozó stratégiát. Ha nincs ilyen stratégiai terv, akkor a megvalósíthatóság elemzése során kell kitérni ezekre a kérdésekre.

A taktikai tervezés az információs rendszerekre vonatkozó stratégiát részletesebb és megvalósításhoz közelebb álló tevékenységtervekké alakítja. A stratégia következõ 12-18 hónapjára koncentrál. A célja az, hogy a stratégia által azonosított olyan alkotóelemeket rendelje össze, mint projektek, elemzések, infrastruktúra-fejlesztési és vezetési tevékenységek. Biztosítja a hatékony és eredményes erõforrás-kijelölést a versengõ igények között.

A projektirányítás a legalsó szinten lévõ egyedi projektek és elemzések tervezését jelenti. Egy információs rendszert ki lehet fejleszteni több projekt együtteseként, illetve egy projekttel ki lehet fejleszteni több információs rendszert is.

A teljeskörû SSADM vizsgálat a követelményelemzésbõl, követelmény-specifikációból és a logikai rendszerspecifikációból áll. A megvalósíthatósági tanulmány technikai tartalmát egy teljes tanulmányban mint a kezdeti felhasználói követelményeket kell figyelembe venni. Fel kell használni a következõ termékekben:

Befolyásolni fogja a következõket: A megvalósíthatósági elemzés által létrehozott akcióterv a kiválasztott projektek projektalapító okiratának elkészítésében segít.

Az elemzés kiindulópontjaként a következõket lehet felhasználni:

Projektalapító okirat (vagy megfelelõje)

Háttérdokumentumok, mint:

3. Termékek

Egy terméke van az elemzésnek, ez pedig a megvalósíthatósági tanulmány. A következõ részekbõl állhat:

4. A megvalósíthatósági elemzés feladatai

4.1. Felkészülés a megvalósíthatósági elemzésre (010. lépés)

Meg kell határozni a pontos hivatkozási alapokat (a célok rövid megfogalmazását), meg kell becsülni a javasolt információs rendszer kiterjedését és bonyolultságát és el kell készíteni az elemzésre vonatkozó terveket.

A hivatkozási alapok alatt a következõk leírását kell érteni:

Szükség lehet kezdeti vezetõi megbeszélésekre, hogy a fentieket világosan meg lehessen fogalmazni. Az eredményeket SSADM termékek formájában is meg lehet határozni, létrehozva követelményjegyzéket, kontextusábrát, jelenlegi fizikai adatfolyam-ábrát és áttekintõ logikai adatszerkezetet.

A projektvezetéssel egyeztetni kell az elemzés kiterjedését és hivatkozási alapjait a továbblépés elõtt.

4.2. A probléma megfogalmazása (020. lépés)

Ebben a lépésben kell megérteni részletesebben a szervezet mûködését és annak információ-igényeit, meg kell határozni a jelenlegi rendszer megoldandó problémáit, azonosítani kell a szükséges új szolgáltatásokat és meg kell határozni az új rendszer felhasználóit. A fõ technika a követelmény-meghatározás, de fel lehet használni az adatfolyam-modellezést és a logikai adatmodellezést is. Mindenképpen el kell kerülni a túlzottan részletes leírást.

Az igényelt környezet leírásához, a folyamatok ábrázolására fel lehet használni egy felsõ szintû adatfolyam-ábrát (esetleg második szintig kifejtve, illetve elemi folyamatok leírását mellékelve, ha szükséges). Ezek után a fontos teljesítmény-tényezõket kell azonosítani, kiemelve ezzel a kritikus folyamatokat. Az áttekintõ logikai adatszerkezetet ki lehet egészíteni (szükség esetén egyed- és kapcsolatleírásokat mellékelve). Az így létrejövõ leírást a felhasználói vezetésnek véleményeznie kell.

A jelenlegi könyezet leírása során az elemzõk megismerkednek a szervezet mûködési területével, különös tekintettel a következõkre:

A jelenleg mûködõ információs rendszereket a következõket figyelembe véve kell leírni: A jelenlegi fizikai adatfolyam-ábrákat módosítani kell, ha szükséges (kiegészítve második szintekkel, illetve elemi folyamatok leírásaival, szükség esetén).

Egy áttekintõ logikai adatszerkezetet is létre lehet hozni a jelenlegi rendszerhez, kiegészítve a háttérleírásokkal, ha szükséges.

A problémák és követelmények meghatározása során a jelenlegi környezet hatékonyságát és eredményességét kell felmérni. Az elemzõknek részrehajlástól mentesen, objektíven kell eljárni. A felhasználókat is bevonva a következõket kell vizsgálni:

A jelenlegi környezet elemzése olyan funkciókat és adatokat is azonosíthat, amelyeket az új környezetnek tartalmaznia kell, de a régi nem nyújtja õket. Ezeket a részleteket hozzá kell venni az igényelt környezet modelljeihez illetve a követelményjegyzékhez.

A funkcionális követelményekhez tartozó nem-funkcionális követelményeket szintén fel kell venni a követelményjegyzékbe. Ezek lehetnek:

Az igényelt rendszer megcélzott felhasználóit fel kell jegyezni a felhasználójegyzékben.

Az eredmények elfogadtatása érdekében létre kell hozni egy probléma-megfogalmazást (szöveges dokumentumként, szükség esetén ábrákkal kiegészítve). Ebben minden követelményhez meg kell fogalmazni:

Ha a felhasználók tájékozatlanok az informatikában, vagy nehéz megállapodni a követelményekben, akkor ezen a ponton prototípust lehet készíteni.

A létrehozott probléma-megfogalmazást el kell fogadtatni a projektvezetéssel és ezek után csak az õ jóváhagyásukkal lehet módosítani.

4.3. Megvalósíthatósági alternatívák kidolgozása (030. lépés)

A lépés célja több alternatíva megfogalmazása, a felhasználói elkötelezettség kialakítása a választás lehetõségének felkínálásával és elõsegítésével, javaslattétel megvalósítási projektekre és a javasolt projektek vázlatos terveinek elkészítése.

Az új vagy megerõsített informatikai szolgáltatásokon túl az elemzõknek más lehetõségeket is figyelembe kell venni a követelmények elérésében.

Rendszerszervezési alternatívák kialakítása az egyik feladat, a két véglet (minimális követelmények, maximális szolgáltatások) közötti lehetõségek felsorolásával.

Áttekintõ rendszertechnikai alternatívákat is meg lehet fogalmazni, felmérve a jelenlegi információ-technológia adta lehetõségeket (központosított rendszerek vagy elosztott rendszerek, házon belüli megoldás vagy külsõ szolgáltatók bevonása stb.), de megmaradva a létezõ vezetési és technikai irányelvek keretei között.

Áttekintõ összetett alternatívakat kell ezek után megfogalmazni, amelyek a két elõzõ technikával megfogalmazott alternatívákat egyesítik, de nem érdemes minden lehetséges kombinációt figyelembe venni.

Csökkentett számú összetett alternatívát kell kialakítani, összevetve az alternatívák által nyújtott mûködési lehetõségeket a költségek/hasznok elemzésének elemeivel, figyelembe véve a korlátokat, létezõ rendszerekre és infrastruktúrára gyakorolt hatásokat, általános prioritásokat és terveket. Három a megfelelõ számú alternatíva, amire törekedni kell.

A megvalósíthatósági alternatívák részletes leírása a következõ feladat. Egy részletes leírásnak a következõket kell tartalmaznia:

A becslések a költségekrõl, hasznokról és idõzítésrõl ebben a szakaszban még egyáltalán nem pontosak.

A javasolt projekt(ek) azonosítása és meghatározása a feladat minden megvalósítási alternatívához. Itt a következõk kérdésekre kell figyelni:

Lehet, hogy a projektek közösek lesznek több alternatívánál.

Minden projekthez egy átfogó fejlesztési tervet kell készíteni, figyelembe véve a következõ követelményeket:

A szabványos teljeskörû vizsgálat eljárásait a projekt igényeire kell szabni. Például: A megvalósíthatósági alternatívákat be kell mutatni a projektvezetésnek, hogy a vezetés kérdezhessen, az elemzõk pedig "eladhassák" az ötleteiket. Fontos, hogy az elemzõ csoport bemutassa: Lehet, hogy a választott alternatíva több másik alternatíva részeibõl áll össze, ezért azt külön le kell írni, és a hozzá tartozó befektetési igényeket és hatásokat újból felmérni. A választás indokait fel kell jegyezni. Egy részletesebb vizsgálat a teljeskörû vizsgálat során oda vezethet, hogy a javasolt információs rendszert feladják, vagy kiterjesztik a határait illetve költségvetését.

A projektvezetés mellet további hallgatóságot is be lehet vonni, például:

Egy-egy intézkedési terv kialakítására van szükség ezek után, egy átfogó fejlesztési tervvel minden projekthez. Ha a választott projektek megegyeznek a javasolt projektekkel, akkor ez már nagyrészt készen van. A technikai megközelítés leírása is fontos, mivel befolyásolhatja az egyes technikák hangsúlyosságát. Például nem-procedurális típusú, relációs eszközök használata csökkentheti a logikai adatmodellezésre és logikai adatkezelõ folyamatok tervezésére fordított munka mennyiségét és így megváltoztatja a tervezett erõforrás- és idõigényt.

4.4. A megvalósíthatósági tanulmány összeállítása (040. lépés)

Ebben a lépésben biztosítani kell a megvalósíthatósági elemzés részeinek összeillõségét és formálisan ki kell adni a Megvalósíthatósági Tanulmányt.

A tanulmány teljességének és ellentmondásmentességének ellenõrzése a következõ termékek vizsgálatát és módosítását jelenti:

A Megvalósíthatósági Tanulmányt a szervezeti szabványoknak megfelelõen kell kiadni. A szövegnek rövidnek és világos, könnyen érthetõ stílusúnak kell lennie. Az SSADM modelleket és más technikai dokumentációt mint mellékletet érdemes csatolni.

A megvalósíthatósági tanulmány céljai a következõk:

TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal