2. Követelmény-meghatározás

1. A technika célja

• a javasolt rendszerre vonatkozó olyan követelmények azonosítása, amelyek a felhasználók és az üzleti tevékenység igényeit kielégítik
• a követelmények leírása mérhetõ formában
• az új rendszerre vonatkozó döntések megalapozása
• a részletes követelmény-specifikáció kidolgozása
• az elemzésnek a jövõbeli rendszer követelményeire való irányítása

2. A technika rövid leírása

• mérhetõek legyenek
• elegendõen részletesek legyenek a kétértelmûség elkerüléséhez és a döntések megalapozásához
• minimalizálják az ismétlõdést a különbözõ specifikációs termékek között

Az adatfolyam-modellezés és logikai adatmodellezés a kezdetekben segít a követelmények megfogalmazásában. A késõbbiekben a logikai adatmodellezés az adatokra vonatkozó követelmények részletes specifikációját nyújtja. A funkciómeghatározás a lekérdezésekre és aktualizálásokra vonatkozó követelményeket fejti ki részletesen. A rendszerszervezési alternatívákat a követelményjegyzék alapján kell kidolgozni. A követelményjegyzéket a rendszertechnikai alternatívák kidolgozása során is használni lehet.

A követelmény-meghatározás egy sor projekt-eljáráshoz tartozó technikával is kapcsolatban áll:

• kapacitástervezés: a követelmény-meghatározással párhuzamosan biztosítani kell, hogy:
  • megfelelõ kapacitás álljon rendelkezésre az új alkalmazás követelményeinek kielégítésére
  • az új alkalmazás ne érintse hátrányosan a jelenlegi szolgáltatásokat
  • a szolgáltatási szintre vonatkozó követelmények le legyenek tesztelve a javasolt alkalmazási és technikai környezetben
• kockázatelemzés és -kezelés: az információs rendszerek biztonsági követelményeinek a felmérésére szolgáló technikák, amelyek formálisan megbecsülik a fenyegetéseket, veszélyeztetettséget és kozkázatot. A követelmény-meghatározásnak együtt kell mûködnie vele, hogy a biztonsági megfontolásokat figyelembe lehessen venni az SSADM projekt menetével párhuzamosan.
• tesztelés: a követelmények mérhetõ meghatározása alapot nyújt a tesztelési elõírások kidolgozásához, amelyek viszont lehetõséget adnak annak felmérésére, hogy az új rendszer kielégíti-e a követelményeket
• képzés és dokumentálás: az elemzõknek tudniuk kell, hogy a megfelelõ szakértelem és dokumentáció kialakítására vonatkozó követelményeket idõben ki kell elégíteni. Ez vonatkozhat a felhasználókra és a támogató személyzetre egyaránt.

3. A követelmények meghatározása

3.1. Tényfeltárás

Különbözõ megközelítéseket alkalmazhat az elemzõ a tényfeltárásban:

• felhasználók kikérdezése
• dokumentumok elemzése
• speciális kérdõívek
• részvétel a napi munkában
• megfigyelés
• ötletbörze
• prototípuskészítés
• személyes tudás és ítélõképesség

Amit az elemzõnek fel kell ismerni:

• Mi az, amit igényelnek? (funkcionális és nem-funkcionális értelemben)
• Miért igénylik?
• Ki igényli?
• Mennyir fontos ez?
• Milyen módon lehet mérni?

A projekt korai fázisában a követelményjegyzék semmiképpen sem kõbe vésett dolog, mindenképpen ideiglenesnek kell tekinteni. Egészen addig kell kiegészíteni és módosítani, amíg felhasználók és elemzõk egyetértésre nem jutnak abban, hogy teljes leírását adja az új rendszernek.

3.2. Funkcionális követelmények

Ezek a követelmények azt írják le, hogy "mit" kell a rendszernek tudnia. Ilyenek lehetnek például:

• aktualizálások
• lekérdezések
• jelentések/ kimenetek
• adatok (adatelemek, egyedek, kapcsolatok)
• más rendszerekkel való kapcsolat

3.3. Nem-funkcionális követelmények

A nem-funkcionális követelmények azt írják le, hogy hogyan, mennyire jól vagy milyen szintû minõségben kell egy lehetõséget vagy lehetõség csoportot nyújtania a rendszernek. Ezek a követelmények nagyon fontosak a rendszer sikeressége szempontjából. Vonatkozhatnak a rendszer egészére, egyes részeire vagy konkrét funkcionális követelményekre. A következõ kategóriákat lehet használni:

• Szolgáltatási szintekre vonatkozó követelmények
  • mûködési idõszak (hétvége, ünnepnap stb.)
  • rendelkezésre állás (a mûködési idõszak százalékában)
  • válaszidõk
  • adatbázishoz fordulások gyakorisága (tranzakciók száma óránként)
  • feldolgozási mennyiség (a teljes feldolgozott munkamennyiség idõegységenként)
  • kötegelt feldolgozások legkorábbi kezdése/ legkésõbbi befejezése
  • megbízhatóság (hibák száma adott idõszakban, maximális leállási idõ, két meghibásodás közötti átlagos idõ)
• Adathozzáférési korlátozások
  • védelmet igénylõ adatok
  • olvasás vagy módosítás korlátozása bizonyos felhasználói szerepkörökre
  • korlátozás szintje (fizikai, jelszavas, titkosított)
• Biztonság
  • mentések gyakorisága
  • visszaállítás (prioritások, gyorsaság, aktuálisság mértéke, rendszer-tükrözés)
  • rendszer összeomlás (kézi rendszer, csökkentett rendszer, tartalék rendszer a visszaállításig)
• Megfigyelés
  • teljesítmény-figyelés szintje
  • jelentések tartalma, gyakorisága
  • kihasználtsági szintek figyelése
• Auditálás és ellenõrzés
  • pénzügyi auditálás (hozzáférési korlátozások, felhasználók megosztása, tranzakciók nyomonkövetése)
  • rendszer-auditálás (fontos tranzakciók nyomonkövetése)
  • teljesítmény-auditálás (a várt haszon kiértékelésére vonatkozó statisztikák)
  • ellentmondások kiszûrésének módjai
  • adatbevitel ellenõrzésének módjai (engedélyezési eljárások)
• Korlátozások
  • áttérés a jelenlegi rendszerrõl (mit kell átalakítani, kell-e párhuzamosan mûködtetni, egycsapásra kell-e áttérni?)
  • kapcsolat más rendszerekkel
  • ember-számítógép kapcsolat követelményei
  • archiválás

4. Formalap