A követelmények elemzésének eredményét át kell tekinteni, felmérve a választott rendszerszervezési alternatívát, a követelmény-meghatározás, adatfolyam-modellezés és logikai adatmodellezés technikákáit használva a követelményjegyzék, adat- és folyamat-modellek kiegészítésére és a részletek kidolgozására.
Az adatfolyam-ábrákat ezután formálisan meghatározott funkcióleírásokká és bemenet/kimeneti adatszerkezetekké kell alakítani. A logikai adatmodell érvényességét meg kell vizsgálni, illetve a tartalmát ki kell egészíteni a relációs adatelemzés, illetve az egyedtörténeti elemzés segítségével. Az eseményeket részletesen meg kell határozni, az eseményhatások elemzésének segítségével. Ezek illetve a lekérdezési utak meghatározzák az adatelérési követelmények részleteit, alátámasztva a logikai adatmodellt.
A cél az, hogy kifejezzék részletesen a követelményeket, olyan objektív mértéket adva meg, aminek a részleteit a követelményspecifikáció egyes elemei tartalmazzák (funkcióleírások, logikai adatmodell) a követelményjegyzékhez kapcsolódva.
A szakasz tevékenységeiben a követelmény-specifikációs csoport tagjai vesznek részt, azaz adatmodellezõk és -elemzõk, funkciómodellezõk, egyedtörténeti elemzésben jártas szakemberek, illetve más szakértõk olyan területekrõl, mint kapacitástervezés, biztonság és prototípus-készítés.
A szakasz tevékenységeinek elõfeltételei:
Ezt a lépést a 320. lépéssel ("Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása") párhuzamosan kell végezni. A logikai adatfolyam-ábrákat és a követelményjegyzéket a választott rendszerszervezési alternatíva alapján módosítani kell. Az adatfolyam-ábrákat ki kell egészíteni az új rendszerre vonatkozó követelmények alapján, amelyeket eddig a követelményjegyzék tartalmazott. Bár a rendszerhatárt átlépõ adatfolyamok tartalmát elõzõleg is rögzíteni lehetett, ezen a ponton kell teljes meghatározást adni.
A felhasználói szerepköröket is ebben a lépésben kell meghatározni, hogy késõbb a dialógus tervezésben felhasználhatók legyenek.
A lépés tevékenységeiben a követelmény-specifikációs csoport tagjai, illetve funkció-modellezõk vesznek részt.
Kiindulási alapok: Adatjegyzék Logikai adatfolyam-modell Logikai adattár-egyed megfeleltetés Követelményjegyzék Igényelt rendszer logikai adatmodellje Választott rendszerszervezési alternatíva FelhasználójegyzékFeladat Leírás 10 Meg kell vizsgálni a követelményjegyzéket, azonosítva az összes olyan követelményt, amely nincs benne a választott rendszerszervezési alternatívában. Fel kell jegyezni kihagyásuk okát. 20 Megvizsgálva a választott rendszerszervezési alternatívát, módosítani kell az 1. szintû logikai adatfolyam-ábrát, felvéve azokat a mûködési folyamatokat, amelyeket a rendszerszervezési alternatíva újként tartalmaz, illetve kihagyva azokat, amelyek nincsenek többé a rendszerszervezési alternatíva által kijelölt határokon belül. 30 Az alsóbb szintû adatfolyam-ábrákat módosítani kell az új feldolgozási követelményeknek megfelelõen. Ez jelenthet részletesebb leírást a felsõ szintû folyamatokhoz, illetve az elõzõleg a követelményjegyzékbe felvett követelményeket megvalósító folyamatokat. Az új követelmények adatfolyam-ábrákkal történõ kifejtésérõl feljegyzést kell készíteni a követelméntjegyzékbe. Ki kell egészíteni az alsóbb szintû adatfolyam ábrákat olyan folyamatokkal, amelyek az igényelt rendszer logikai adatmodelljében szereplõ új adatokat tartják karban. 40 Az új alsó szintû folyamatokhoz elemi-folyamat leírásokat kell készíteni, illetve módosítani kell a létezõ leírásokat, ha szükséges. Minden alsó szintû, rendszerhatárt átlépõ adatfolyamhoz létre kell hozni, illetve szükség szerint módosítani kell, a bemenet/kimeneti leírást. A külsõ egyedek leírását ki kell egészíteni az új leírásokkal, illetve a szükséges módosításokkal. 50 Biztosítani kell, hogy minden adattár a logikai adatszerkezet egy vagy több kapcsolódó egyed típusából álljon, és ezen egyedek attribútumai összeegyeztethetõk legyenek az adattárba belépõ és kilépõ adatfolyamok tartalmával. 60 Meg kell határozni az igényelt rendszer felhasználói szerepköreit, és meg kell feleltetni ezeket az igényelt rendszer adatfolyam-ábráin szereplõ külsõ egyedeknek.
Adatjegyzék Logikai adattár-egyed megfeleltetés Igényelt rendszer adatfolyam-modellje Követelményjegyzék Felhasználói szerepkörök
Ez a lépés a 310. lépéssel párhuzamos. A jelenlegi környezet logikai adatmodelljét ki kell egészíteni a követelményjegyzékbeli új követelményeknek megfelelõen. Az elsõ szakaszban csak a legfontosabb adatelemeket kellett meghatározni az egyes egyedekhez, így ennek a lépésnek a feladata az egyedek és kapcsolataik teljes meghatározása. A megfelelõ nem-funkcionális követelményeket a logikai adatmodellbe be kell illeszteni.
Részt vesznek a követelmény specifikációs csoport tagjai, adatmodellezõk és -elemzõk és más szakértõk (pl. adatbiztonság).
Kiindulási alapok:Jelenlegi logikai adatmodell Adatjegyzék Igényelt rendszer adatfolyam-modellje Követelményjegyzék Választott rendszerszervezési alternatíva
Elõállított vagy módosított termékek:
Adatjegyzék Igényelt rendszer logikai adatmodellje Követelményjegyzék
Ez a lépés az igényelt rendszer adatfolyam-ábráiból és a követelményjegyzékbõl kiindulva azonosítja a módosító és lekérdezõ funkciókat. Egy olyan kezdeti eseménylistát is ki kell alakítani, amely, felsorolva az egyes események által érintett egyedeket, kiindulópontként szolgál az egyedtörténeti elemzéshez. Szolgáltatási szintekre vonatkozó követelményeket kell meghatározni minden funkcióhoz.
Az adatok és feldolgozási folyamatok párhuzamos meghatározása során további eseményeket azonosítanak, ami létezõ funkciók módosításához illetve új funkciók létrehozásához vezet. A funkciómeghatározás így nem tekinthetõ lezártnak a 360. lépés végéig ("Feldolgozási folyamatok meghatározása"). A funkciókat úgy lehet tekinteni, mint gyûjtõhelyeit azoknak az információknak, amelyeket a 3. szakasz ("Követelmények meghatározása") során alkalmazott technikákkal gyûjtöttek.
A dialógus-azonosítás is ebben a lépésben történik, ami a logikai rendszertervezési szakasz dialógustervezését készíti elõ. A felhasználó által igényelt dialógusokat meghatározzák és azonosítják azokat, amelyek kritikusak a rendszer sikeressége szempontjából.
Részt vesznek a követelmény-specifikációs csoport tagjai, funkciómodellezõk, egyedtörténeti elemzésben jártas szakértõk, más szakértõk (pl. kapacitástervezés).
Kiindulási alapok: Adatjegyzék Hivatkozási alapok: Esemény Igényelt rendszer adatfolyam kölcsönhatási ábrák Igényelt rendszer modellje Követelményjegyzék logikai adatmodellje Logikai adattár/ Felhasználói szerepkörök egyed megfeleltetésFunkcióleírások Bemenet/Kimeneti adatszerkezetek Felhasználói szerepkör-funkció mátrix
Ez a lépés a relációs adatelemzési technikát használja fel a 320. lépésben létrehozott igényelt rendszer logikai adatmodellje érvényességének ellenõrzésére.
A 330. lépésben minden funkcióhoz meg kellett határozni a bemenõ és kimenõ adatelemeket. Ezeket a leírásokat használja fel a relációs adatelemzés. Elég a rendszer funkcióinak egy részére elvégezni az elemzést, mivel felesleges és a gyakorlatban nehezen kivitelezhetõ az összes bemenet és kimenet normalizálása. A normalizált relációkat egyedi rész-adatmodellek felépítésére kell felhasználni, amelyeket azután össze kell vetni a létezõ logikai adatmodellel. A szerkezeti különbségek feloldása olyan döntés kérdése, amely a jelenlegi és a várható jövõbeli feldolgozási igények ismeretén alapul. Sok esetben az optimális szerkezet csak az egyedtörténeti elemzés elvégzése után alakul ki.
Részt vesznek a követelmény-specifikációs csoport tagjai, adatmodellezõk és -elemzõk, más szakértõk (pl. adatbiztonság).
Kiindulási alapok: Adatjegyzék Hivatkozási alapok:
Funkcióleírások
Bemenet/ Kimeneti adatszerkezetek
Igényelt rendszer logikai adatmodellje
Feladat Leírás
10 Ki kell választani azokat a funkciókat, amelyeknek a
bemeneteire és kimeneteire a relációs adatelemzést el kell
végezni.
20 El kell végezni a relációs adatelemzést a bemeneteken és
kimeneteken és létre kell hozni minden kiválasztott funkcióhoz
egy normalizált relációkat tartalmazó halmazt.
30 Az összes kiválasztott funkció normalizált relációit át kell
alakítani egy logikai adatmodell jellegû rész-modellé.
40 A rész-modellt össze kell hasonlítani az igényelt rendszer
logikai adatmodelljének megfelelõ részével. Ha a
rész-modellnek vannak olyan tulajdonságai, amelyekkel a
logikai adatszerkezet nem rendelkezik, akkor ezeket a
különbségeket a feldolgozási követelmények és a felhasználók
igényei szerint fel kell oldani, esetenként módosítva az
igényelt rendszer logikai adatmodelljét új egyedek és
kapcsolatok bevezetésével.
Elõállított vagy módosított termékek:
Adatjegyzék
Igényelt rendszer logikai adatmodellje
A követelmény-specifikáció kiválasztott részeirõl a specifikációs prototípus egy "életre keltett" leírást ad, amit a felhasználóknak be lehet mutatni. A prototípus célja nem az, hogy egyre mûködõbb változata jöjjön létre a rendszernek, hanem az, hogy a rendszer követelményeinek megfelelõ megértését bizonyítsa, illetve a bemenet/ kimeneti felület jellegét leíró újabb követelményeket azonosítson.
A prototípus-készítés terjedelmét, részletes céljait és ellenõrzésének módját a projekt-irányítás határozza meg a "Prototípus kiterjedése" címû dokumentumban. A kiválasztott szerepkörökhöz menüket és parancsszerkezeteket határoznak meg, a fennmaradókat az 510. lépésben meghatározva ("Felhasználói dialógusok meghatározása"). Az egyedi dialógusok prototípusait (prototípus-bejárási utak) kidobhatónak kell tekinteni, rögzítve az eredményeket a követelményjegyzékben és a követelmény-specifikáció egy javított változatában
Részt vesznek a követelmény-specifikációs csoport tagjai, funkciómodellezõk, más szakemberek (pl. prototípus-készítés).
Kiindulási alapok: Adatjegyzék Hivatkozási alapok:
Bement/ Kimeneti adatszerkezetek Funkcióleírások Igényelt rendszer
Szervezetszintû környezeti adatfolyam-modellje
útmutató Prototípus kiterjedése
Igényelt rendszer logikai
adatmodellje Követelményjegyzék
Felhasználói szerepkör-funkció mátrix
Feladat Leírás
10 Ki kell választani a prototípus készítésbe bevont dialógusokat
és jelentéseket, a prototípus kiterjedésébõl kiindulva.
20 A dialógusok menüit illetve parancsszerkezeteit el kell
készíteni prototípusként, a prototípus kiterjedésében
meghatározott felhasználói szerepkörökhöz. A felhasználói
szerepkörhöz kijelölt felhasználóknak be kell mutatni a
megfelelõ menü prototípusokat. Módosítani kell a
prototípusokat és újból bemutatni, ha szükséges.
30 Azonosítani kell a képernyõ és jelentés elemeket, amelyekhez
prototípust kell készíteni, és létre kell hozni a
prototípus-bejárási utakat, összeillesztve a dialógusok
menüivel.
A 40-70 feladatokat minden prototípus-bejárási úthoz legalább egyszer
végre kell hajtani, de a bemutatók eredményétõl függõen ismételni lehet
õket.
40 Meg kell valósítani a prototípus-bejárási utakat a
kiválasztott prototípus készítõ eszköz segítségével.
50 Fel kell készülni a prototípus bemutatókra.
60 Be kell mutatni a prototípusokat az adott szerepkörhöz
kijelölt felhasználóknak.
70 Ellenõrizni és rögzíteni kell a bemutatók eredményeit.
80 Ki kell értékelni a prototípus-készítés eredményeit kiemelve a
követelmény-specifikáció azonosított hibáit. Meg kell
határozni a felhasználói felület prototípus-készítés során
feltárt követelményeit a követelményjegyzékben. Össze kell
állítani a prototípus-bemutatók eredményérõl szóló vezetõi
jelentést.
Elõállított vagy módosított termékek:
Parancsszerkezetek
Menüszerkezetek
Prototípus kiértékelése
Követelményjegyzék
Ez a lépés elsõsorban az igényelt rendszer módosító, illetve lekérdezõ folyamatainak részletes meghatározására szolgál, amit ezelõtt csak átfogó módon írtak le az adatfolyam-ábrák. A logikai adatmodellezés és az egyed-esemény modellezés az SSADM fõ elemzési és tervezési eszközei, amelyek az elemzõt a rendszer mélyebb és részletesebb megértéséhez vezetik. Az egyed-esemény modellezés, mint elemzõ eszköz, részletes kérdéseket tesz fel a rendszer mûködésének a mikéntjérõl, és így kiegészíti a logikai adatmodellt. Mint tervezõ eszköz, az eseményhatás elemzési technika révén, az adatbázis módosító feldolgozási folyamatainak meghatározását adja, amit a logikai rendszertervezési szakasz fog teljessé tenni.
A 330. lépés ("Rendszer funkcióinak elõállítása") során egy kezdeti eseményhalmaz jött létre. Ebben a lépésben további események kerülnek meghatározásra, ami új funkciók létrehozását, illetve a létezõ funkciók módosítását eredményezheti.
A lekérdezõ funkciók adatbázis-elérési követelményeit, illetve az adatmennyiségeket is ebben a lépésben kell meghatározni.
Részt vesznek a követelmény-specifikációs csoport tagjai, adat modellezõk és elemzõk, egyedtörténeti elemzõk.
Kiindulási alapok: Adatjegyzék Hivatkozási alapok: Igényelt Funkcióleírások Bement/ Kimeneti rendszer adatfolyam-modellje adatszerkezetek Igényelt rendszer logikai adatmodellje KövetelményjegyzékAdatjegyzék Eseményhatás-ábrák Egyed-élettörténetek Igényelt rendszer logikai adatmodellje Követelményjegyzék
Az 1. és 3. szakaszban a követelmények feljegyzésre kerültek, az azonosításukkal egyidõben, a követelményjegyzékben. Ez a lépés a követelmények végsõ felülvizsgálata a követelmény-specifikáció lezárása elõtt, ami a rendszertechnikai alternatívák kialakításának lesz a kiindulópontja.
A követelményjegyzéket, a funkcióleírásokat és az igényelt rendszer logikai adatmodelljét ellenõrzik abból a szempontból, hogy teljesen dokumentált kifejezését adják-e a követelményeknek és a funkcionális követelmények benne foglaltatnak-e a megfelelõ követelmény-specifikációs termékekben.
A nem-funkcionális követelményeket a 320. és 330. lépésben határozzák meg. Ez a lépés ellenõrzi, hogy az összes nem-funkcionális követelményt meghatározták-e, illetve megfelelõ hivatkozásokkal ellátták-e.
Részt vesznek a követelmény-specifikációs csoport tagjai, adatmodellezõk és -elemzõk, funkciómodellezõk, egyedtörténeti elemzõk és más szakemberek (pl. kapacitástervezés, biztonság, prototípus-készítés). Kiindulási alapok:
FunkcióleírásokIgényelt rendszer logikai adatmodellje Követelményjegyzék
Funkcióleírások Igényelt rendszer logikai adatmodellje Követelményjegyzék
Ez a lépés a Követelmény specifikációs modul befejezése, a Modul termékeinek összeillõségét ellenõrzi le, és Követelmény specifikációvá állítja össze õket.
Minden SSADM lépés egy olyan átalakítást jelent, amely egy termékhalmazból kiindulva, bizonyos feladatok elvégzése után minõségi vizsgálatot végezve, létrehozza a lépés termékeit. A minõségbiztosítási tevékenységek nem részei az SSADM-nek, de minden SSADM terméknek, amely információkat hordoz a lépések között, vannak a termékleírásban rögzített minõségi elõírásai. Ezek az elõírások csak az egyes termékekre vonatkoznak. A termékek közötti kereszt-ellenõrzés ennek a lépésnek a feladata. A felülvizsgálat (minõségi szemle) módja a minõségbiztosítási eljárásrend része, bár a termékleírások is tartalmaznak utalást az ajánlott szemle résztvevõire.
Ez a lépés ezen felül formálisan kibocsátja a követelmény-specifikáció dokumentumát, a szervezeti szabványoknak megfelelõen, a modulvégi vezetõi jelentésekkel együtt.
Részt vesznek a követelmény-specifikációs csoport tagjai.
Kiindulási alapok: Adatjegyzék Hivatkozási alapok: Eseményhatás-ábrák Választott rendszerszervezési Egyed-élettörténetek Lekérdezési alternatíva utak Funkcióleírások Bemenet/ kimeneti adatszerkezetek Igényelt rendszer logikai adatmodellje Követelményjegyzék Felhasználói szerepkör-funkció mátrixKövetelmény-specifikáció