3. A módszer környezete és felépítése

3.1. Az SSADM helye az információs rendszerek életciklusában

Feltehetõen egy SSADM projekt kezdeményezése elõtt az üzleti terv, az információs rendszerre vonatkozó informatikai stratégiai terv és a taktikai terv elkészült. Akár formálisan, akár nem formálisan, de a fenti dokumentumoknak megfelelõ elemzést el kellene végezni egy SSADM projekt kezdeményezése elõtt.

Általában az alkalmazásokat elõállító projektek alapvetõen lineáris menetûek, bár lehetnek bennük ismétlõdõ tevékenységek. A stratégiai tervezés ezzel szemben egy két évtõl öt évig terjedõ ciklusban ismétli a behatárolást, a meghatározást, a kivitelezést és a felülvizsgálatot, ami sok projektet eredményezhet, köztük olyanokat is, amelyek során az SSADM használható. A következõ ábra a stratégiai tervezés, a projektirányítás és az SSADM kapcsolatát szemlélteti.

Az SSADM technikái teljesen lefedik sokfajta alkalmazás fejlesztõinek az igényeit a funkcionális és információs követelmények meghatározására. Ennek ellenére nem árt emlékeztetni arra, hogy az SSADM nem csodaszer, amely egy informatikai rendszer kivitelezésének minden vonatkozását "kezeli".

Egy információs rendszer fejlesztésének tipikus menete a következõ:

• információs rendszerek stratégiai tanulmánya, melyben szerepelnie kell az adott információs rendszer projektjének is (többek között),
• megvalósíthatósági tanulmány,
• teljeskörû vizsgálat (a specifikáció létrehozására),
• fejlesztési projekt (a fizikai rendszerterv létrehozására és a rendszer felépítésére).

A megvalósíthatóság elemzésében viszont az SSADM-et jól lehet használni. Segíthet az elemzõ csoportnak a javasolható alkalmazások és az informatikai felhasználásában rejlõ lehetõségek felderítésében. Ennek ellenére, az SSADM nem ad teljeskörû választ, mivel olyan kérdéseket is meg kell vizsgálni, mint például a szervezeti és pénzügyi megvalósíthatóság, amelyeket támogat ugyan az SSADM technikája, de a módszeren kívüli egyéb technikákat és szaktudást is igényelnek.

A megvalósíthatósági elemzés adja egy alkalmazást fejlesztõ projekt számára a hivatkozási alapokat. Akár volt ilyen elemzés, akár nem, az elemzõ csoportnak szüksége lesz az ún. "projektalapító okirat"-ra, amely tartalmazza a projekt célkitûzéseit, kiterjedését és korlátait.

A teljeskörû vizsgálat adja a rendszer üzleti/mûködési követelményeinek összes részletét, ami három területet érint:

• részletesen meghatározott funkcionális és adatokra vonatkozó követelmények, a minõség mérését lehetõvé tevõ objektív mértékekkel,
• logikai rendszerterv, a mûködés eseményeit és a lekérdezési követelményeket kezelõ mûveletekkel, illetve a felhasználó kölcsönhatásokkal,
• a technikai környezet leírása, a rendszert megvalósító hardver, szoftver és szervezeti elemek leírásával.

3.2. Az SSADM-projektindítás alapfeltételei

Információ

• A rendszer által kezelendõ információnak elegendõ szerkezete van a modellezéshez?
• Lehet egy stabil, áttekintõ logikai adatszerkezetet ábrázolni?
  Ki kell emelni, hogy majdnem minden adminisztratív adatkezeléssel foglalkozó alkalmazás igényel valamilyen adatbázist. Strukturálatlan szövegeket, illetve túlzottan strukturált statisztikákat nehéz egyed- vagy adatmodellezési technikákkal modellezni. Az SSADM-et esetleg programcsomagok használatával lehet ötvözni ilyenkor.

• A javasolt rendszer által végzendõ eljárásoknak elegendõ szerkezete és pontossága van ahhoz, hogy modellezni lehessen õket?
• Lehet egy magas szintû adatfolyam-ábrát rajzolni?
  Ahogy az információ-tartalom esetében, úgy itt is fel kell ismerni, hogy a rendszer egyes részei esetleg általános célú informatikai támogatást igényelnek, mint például elektronikus posta vagy szövegszerkesztés, míg más részei sokkal pontosabb eszközöket igényelnek, mint például pénzügyi függvények használata. Ilyenkor az SSADM-et más technikákkal együtt lehet használni a kevésbé pontos funkciók meghatározására.

• Lehet világos kiterjedést meghatározni az alkalmazásra (vagy egyes részeire, ha al-projektek is léteznek)?
• Lehet egy kontextusábrát rajzolni?

3.3. A módszer felépítése

3.3.1. A három nézet modellje

Az SSADM egy átfogó módszer, ami nem jelenti azt, hogy az alapfilozófiája bonyolult vagy áttekinthetetlen lenne. A módszer segít az elemzõnek olyan keretek felépítésében, amellyel a mûködési terület igényének világos megértését lehet dokumentálni. Ez azután folyamatosan finomodik, ahogy az igények részleteire vonatkozó tudás egyre pontosabb lesz. Ami ebben segít, az a következõ három nézõpontbeli elemzés (a következõ ábrán ábrázolva):

• funkciók
• események
• adatok

Egy projekt-munkacsoportnak kell elvégeznie azokat a szerteágazó tevékenységeket, amelyek a rendszerelemzéstõl és rendszertervezéstõl a projektirányításig, pénzügyi tervezésig és szervezeti irányításig terjednek.

Különbözõ technikai szakértõket igényelnek a különbözõ területek, mint például kapacitástervezés, adatbázisok és elosztott-rendszererek tervezése, becslések és termelékenység mérése. Az SSADM részérõl haszontalan lenne mindezeket az eljárásokat ugyanolyan részletesen tartalmazni, mint a konkrét fejlesztõi tevékenységeket.

Az SSADM emiatt bizonyos tevékenységeket kívülhagy a módszer részletes leírásán. Ezeknek a szükséges, de kiegészítõ, tevékenységeknek a termékeirõl általános leírást lehet találni az SSADM termékfelépítési szerkezetében.

3.3.2. Az SSADM törzsrésze

Az SSADM technikák és eljárások alapvetõ halmazát hívják SSADM törzsrésznek, ami termékeket és eljárásokat jelent a következõkhöz:

• Megvalósíthatóság
• Követelmény-elemzés
• Követelmény-specifikáció
• Logikai rendszerspecifikáció
• Fizikai rendszertervezés