TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal

1. Bevezetõ

Ez a rész a könyv fejezeteinek a tartalmát foglalja össze, illetve az SSADM rövid történetével ismertet meg.

1.1. A fejezetek áttekintése

A könyv négy fejezetre oszlik: A vezetõk számára elsõsorban az elsõ fejezet lehet hasznos olvasmány, a projektirányítók (projektmenedzserek) az elsõ fejezet 3., 4. és 5. pontjait, a második, illetve a negyedik fejezetet találhatják érdekesnek. A módszert használni kívánó fejlesztõknek (elemzõk és tervezõk) az elsõ fejezet 4. és 5. pontjait, illetve a második és harmadik fejezetet ajánlott elolvasni.

1. Áttekintés

A címéhez hûen, egy általános áttekintést ad az SSADM módszertanhoz kapcsolódó kérdésekrõl, hat részben:

1. Bevezetõ

A "Bevezetõ" a könyv fejezeteit írja le, illetve az SSADM rövid történetét mondja el.

2. A módszer használatának indokai

A második rész az SSADM használatának néhány jó indokát írja le.

3. A módszer környezete és felépítése

A harmadik rész meghatározza az SSADM helyét a rendszerfejlesztési életciklusban, leírja a felhasználás kritériumait, az SSADM törzsrészt és megemlít olyan szorosan kapcsolódó tevékenységeket, mint például a kockázatelemzés, minõségbiztosítás, projektirányítás. Leírja a módszer felépítésének módját is, ami a strukturális modell, a technikák és a termékek segítségével jön létre.

4. A módszer alapelvei

A negyedik rész a módszer alapelveivel ismertet meg, ennek kapcsán meghatározza a fõbb szerepköröket, a rendszer szemlélésének három nézõpontját, a követelmény-központúság ismérveit és további elveket.

5. A módszer rövid átekintése

Az ötödik rész a módszer rövid áttekintését nyújtja, az egyes nagyobb fázisok és a felhasznált technikák vázlatos ismertetésével.

2. A strukturális modell

Ez a fejezet a módszer szerkezeti felépítésével ismertet meg, leírva az egyes szerkezeti szinteket, azaz a modulokat, szakaszokat, lépéseket és feladatokat. Mindegyikhez meghatározza az indításhoz szükséges információkat, a felhasznált termékeket, a létrehozott termékeket és felsorolja a megfelelõ szintû tevékenységeket. Minden modulhoz illetve szakaszhoz tartozik egy pontos ábra, ami tömören összefoglalja az adott szint tevékenységeit, megkülönböztetve az irányító és a termelõ tevékenységekhez tartozó információkat. A fejezet bevezetõje megismertet a strukturális ábrák jelölésrendszerével.

A leírás az SSADM-alapú teljeskörû vizsgálat tevékenységeit írja le, ami a megvalósíthatósági elemzést, a követelmény-elemzést, követelmény-specifikációt és a logikai rendszerspecifikációt jelenti. Az angol nyelvû kézikönyv még leírja a fizikai rendszertervezést is, de azt ez a kiadvány nem tartalmazza.

3. Technikák

Ez a fejezet meghatározza a technikák jelölésrendszerét, leírja a technikák használatát, illetve megadja a kapcsolódási pontokat. A fejezet az SSADM által használt következõ technikákat tartalmazza:

4. Termékek

Ez a fejezet két részbõl áll. Az elsõ rész a termékek egymásba épülését, azaz a termékfelépítési szerkezetet határozza meg, az SSADM alapú fejlesztés tágabb környezetében. A második rész szabványos termékleírásokat ad a fõbb SSADM termékekrõl.

1.2. Az SSADM rövid története

Az SSADM egy olyan módszertan, amely információs rendszereken alapuló alkalmazások elemzésére és tervezésére szolgál. A módszer elsõ változatát a brit kormányzatbeli 1980-ban a Központi Számítástechnikai és Távközlési Ügynökség (angol rövidítéssel CCTA) megbízására dolgozta ki az LBMS nevû cég,. miután az erre vonatkozó tendert megnyerte. A CCTA a kifejlesztendõ módszerrel szemben a következõ követelményeket támasztotta: 1981-ben elfogadták az LBMS javaslatát és nemsokára valós projektekben alkalmazták. 1983 januárjától kötelezõvé tették a használatát az Egyesült Királyság kormányzati projektjeiben. A 80-as évek végén a CCTA nyílttá nyilvánította az SSADM-et, hogy de-facto szabvánnyá tegye a rendszerfejlesztésben. Mint az egyik legnagyobb informatikai felhasználó, úgy gondolták, hogy csak nyerhetnek azzal, ha az általános rendszerfejlesztési minõség javul egy ilyen módszer széleskörû alkalmazásával. Azt várták, hogy így megjelennek a piacon olyan magas szintû szolgáltatások (pl. tanácsadás, CASE eszközök illetve kész programcsomagok), amelyek illeszkednek a kormányzati követelményekhez.

1987 õszén az SSADM-et a CCTA által alapított Fejlesztés Felügyeleti Testület (Design Authority Board) felügyelete alá helyezték. Ez a szervezet a CCTA-tól függetlenül mûködik és a módszer fejlesztési ügyeivel foglakozik. A módszer legújabb verzióját, sorrendben a negyediket, 1990 júniusában jelentették meg [CCTA, 90b]. A CCTA jelenleg a brit szabványügyi hivatallal együtt készíti elõ az SSADM hivatalos brit szabvánnyá minõsítését, amit a bejegyzés után a külsõ vállalkozói szerzõdésekben lehet majd felhasználni.

1982 óta létezik egy kormányzati felhasználói csoport, 1988-ban a CCTA sugallatára megalakult egy nyilvános felhasználói csoport is (SSADM User's group), amelynek képviselõje van a Fejlesztés Felügyeleti Testületben. Szintén 1988-ban a Brit Számítástechnikai Társaság égisze alatt mûködõ Információs Rendszerek Vizsgabizottsága (IS Examination Board, ISEB) egy ellenõrzési rendszert hozott létre SSADM-et oktató tanfolyamok minõsítésére. A hivatalosan minõsített tanfolyamok résztevõi vizsgát tehetnek és megkaphatják az SSADM szakértõi igazolást. 1991-óta a kormányzat részére fejlesztendõ információs rendszerek SSADM-et használó projektjeiben tevékenykedõk részére elõírás a szakértõi igazolás.

Ennek a nyílt politikának a sikerét a CCTA által kiadott SSADM Szolgáltatások Jegyzékébõl [CCTA, 90a] lehet lemérni, amely felsorol 139 tanácsadó céget, 28 engedélyezett tanfolyamot nyújtó céget, 30 CASE eszköz gyártót és 35 olyan negyedik generációs eszközöket gyáró céget, amely SSADM-hez kapcsolódó útmutatóval rendelkezik.

TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részMEH IKI kezdô oldal