Kérdésgyûjtemény

A. Az informatika felhasználása

Az informatika mint a hatékonyság növelésének eszköze

• Elképzelhetõ-e, hogy az informatikát a hatékonyság növelésére használjuk?
• Milyen célokat kellene ennek érdekében kitûznünk?
• Milyen ezeknek a céloknak a szervezeti célkitûzésekhez és a kritikus sikertényezõkhöz való kapcsolata?
• Hogyan lehetne a célok elérésébõl származó hasznokat mérni?
• Lehet-e az informatikát a 'sikerességi egységek' adott idõtartamra vonatkoztatott mennyiségének növelésére használni?
• Lehet-e az informatikát a szolgáltatási/sikerességi egységre jutó költségeknek a csökkentésére használni?
• Az informatika lehetõvé tenné-e azt, hogy a felhasználói igények, a közizlés, a jogszabályozásban beálló változásoknak gyorsabban meg tudjunk felelni?
• Tudjuk-e az informatikát arra használni, hogy megakadályozzuk az egyének jogainak megsértését?
• Tudjuk-e az informatikát úgy alkalmazni, hogy csökkentsük kötelességmulasztó/vétkes esetek számát?
• Tudjuk-e az informatikát annak biztosítására használni, hogy a jogosultak az õket megilletõ összes szolgáltatásban részesüljenek (pl. nyugdíj, anyasági segély stb.)?
• Lehetséges-e az informatikát a szervezet és beszállítói közötti alkupozició javítására felhasználni?
• Tudunk-e az ügyfeleinknek olyan szolgáltatásokat nyújtani, melyek jobban megfelelnek az elõírásoknak, csökkentik a költségeket vagy gyorsabb ügyintézést tesznek lehetõvé?
• Lehetséges-e a meglevõ rendszereinket úgy módosítani, vagy újakat kifejleszteni, hogy más, olcsóbb, gyorsabb, jobb beszállítókat találjunk?
• Az informatika használatával megszüntethetõ vagy csökkenthetõ-e egyes beszállított anyagok iránt mutatkozó igény?
• Lehetséges-e a meglevõ rendszereinket úgy módosítani, vagy újakat kifejleszteni, hogy beszállítóink teljesítményét értékelni tudjuk, ezáltal nyomást gyakorolva rájuk?
• Lehetséges-e az informatikát a készletek minõségének javítására használni?
• Lehetséges-e az informatikát úgy költségcsökkentésre használni, hogy egyes költségek másokra hárulnak majd?
• Lehet-e nyilvánvalóan az informatikát a szervezet költségvetésének csökkentésére, vagy az általa nyújtott szolgáltatások komfortjának növelésére használni?
• Tudjuk-e szolgáltatásaink értékét növelni az informatika használata által?
• Tudjuk-e az informatikát potenciális ügyfeleink azonosítására használni?
• Tudjuk-e az informatikát az ügyfeleink igényének felmérésében és annak kielégítésében hasznosítani?
• Fel tudjuk-e használni az informatikát az ügyfelek jobb informálására?
• Az új rendszer vagy a meglevõ rendszer megnehezíti-e a vetélytársak belépését a mûködési területre? (versenyeztetett mûködési stratégia esetében)
• Az informatika alkalmazása annyira megnövelné-e a szolgáltatásaink vonzóerejét, hogy ez mások számára megnehezítené a versenyt? (versenyeztetett mûködési stratégia esetében)
• Tudjuk-e az informatika alkalmazásával olyan olcsóvá tenni a szolgáltásainkat, hogy új belépõk nem képesek a piacon megjelenni? (versenyeztetett mûködési stratégia esetében)
• Az informatika segítségével tudunk-e annyira más szolgáltatásokat ajánlani, hogy vetélytársak vonzóereje csökken az ügyfelek szemében? (versenyeztetett mûködési stratégia esetében)
• Lehetséges-e az informatika felhasználásával a piacon egyedi szolgáltatásokat ajánlani? (versenyeztetett mûködési stratégia esetében)
• Tudunk-e olyan rendszereket fejleszteni, vagy a meglevõket úgy módosítani, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk, melyek a társzervezeteknél már rendelkezésre állnak?
• Meg tudjuk-e elõzni a vetélytársak elõre kiszámítható lépéseit informatikával?
• Lehet-e az informatikát a vetélytársak költségeinek a növelésére használni?
• Lehet-e a szervezeten belül egységek informatikai együttmûködését arra használni, hogy a mi és az ügyfeleink költségeit csökkentsük?

Az informatika önálló bevételi forrásként történõ felhasználásának témakörében:

• Elfogadott cél-e az, hogy az informatikát önálló új mûködési területként kezeljük?
• Hogyan jelenik ez meg a szervezeti tervekben?
• Ha lenne ilyen cél, milyen kritikus sikertényezõkhöz kapcsolódna?
• Minek alapján lehetne a döntést abban meghozni, hogy érdemes-e önálló üzletágként mûködtetni az informatikát?
• Van-e jelenleg példa a szervezeten belül arra, hogy
  • az informatika versenyelõnyt biztosít,
  • egy meglevõ rendszer fejlettebb, mint a vetélytársaké,
  • potenciálisan értéket képviselõ adathalmaz?
• Lenne-e rá piac?
• Tudnánk-e az informatikai szolgáltatásokat forgalmazni?
• Rontaná az informatikai szolgáltatások forgalmazása egyéb pozicióinkat?
• Vannak-e példák hozzánk hasonló intézményekre, ahol az informatikát önálló bevételi forrásként hasznosítják?
• Szükséges-e egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a lehetõségek felmérése céljából?

Szolgáltatásaink javítása informatika felhasználásával:

• Cél-e a szolgáltatásaink megkülönböztetése mások szolgáltatásaitól?
• Van-e több ilyen cél, azaz többféle módon kellene a szolgáltatásainkat megkülönböztetni?
• Megjelenik ez a szervezeti tervekben és a kritikus sikertényezõkben?
• Lehetséges-e a különbözõségekbõl származó hasznok mérérése?
• Tudnánk-e direkt módon informatikai komponenseket szolgáltatásainkba vagy termékeinkbe beleépíteni, ami elõnyös lenne (pl. telefonkártya)?

Jobb információkkal történõ javítása a hatékonyságnak

• Tud-e olyan célról, mely jobb információszolgáltatásra vonatkozik?
• Ezek a célok hogyan viszonyulnak a szervezeti tervekhez és kritikus sikertényezõkhöz?
• Hogyan lehetne ezeket a célokat mérni, számszerûsíteni?
• A mûködési területen belül mely funkciók igényelnek több információt?
• Milyen típusú információ érhetõ el jelenleg?
• Vannak-e hiányosságok abban, ahogy az információ jelenleg elérhetõ? Vajon pontos-e, teljes-e, idõben elérhetõ-e és a használható formátumban áll-e rendelkezésre?
• Milyen változtatások lennének szükségesek?
• Milyen új információk szükségesek?
• Gyûjtik-e jelenleg ezeket az információkat?
• Hogyan lehet e jelenleg még nem gyûjtött információkat megszerzni?
• Van-e igény új vagy módosított döntéstámogatási rendszerre?
• Milyen rendszerekre lenne igény?
• Léteznek-e megfelelõ programcsomagok?
• Költségek szempontjából alá tudjuk-e támasztani a javaslatokat?

A költségek csökkentése

• Elfogadott cél-e a költségek csökkentése?
• A mûködési területen belül lehet-e az informatikát a költségek csökkentésére használni?
• Milyen funkcióból származna haszon?
• Mik a pontos költségcsökkentési célok?
• Milyen rendszereket kellene módosítani?
• Milyen új költségcsökkentési projekteket kellene megvizsgálni?
• Vannak-e olyan elérhetõ programcsomagok, melyek csökkentenék a költségeket?

Alaptámogatás

• Vannak-e olyan alaptevékenységeket ellátó területek (pl. számvitel), melyek jelenleg rosszul vannak informatikával támogatva?
• Igazolható-e az informatika használata ezeken a területeken?
• Mik a tényleges célok?
• Mely funkciók igényelnek számítógépes támogatást, és hogyan segítenék a tevékenységeket?
• Van-e igény a jelenlegi rendszerek módosítására?
• Vannak-e olyan elérhetõ programcsomagok, melyek csökkentnék a költségeket?

Az alkalmazott módszerek az informatika területén

Koncepciók

• A jelenlegi informatikai koncepciók biztosítják-e, hogy a felhasználók teljes mértékben hozzájutnak az informatika felhasználásából származó hasznokhoz és elõnyökhöz?
• Ha nem ez a helyzet, hol vannak a gyenge pontok és hogyan lehetne rejtuk segíteni?
• Milyen célokat és feladatokat kéne ezen a területen meghatározni?
• Rendelkezünk-e a megfelelõ mennyiségû és minõségû erõforrással?
• Milyen szervezeti módosításokra vagy felelõsségátruházásra lenne szükség (ha ennek igénye egyáltalában felmerül)?

Értékelés és tervezés

• Van-e megfelelõ projekttervezési és értékelési funkció?
• Ha nincs, milyen funkciókra kéne figyelmet fordítani és hogyan?
• Elfogadhatóan történik-e a tervezés és a becslés?
• Milyen célokat kellene ezen a területen kitûzni?
• Ha a tervezés nem megfelelõ, milyen változtatásokra lenne szükség?

Ellenõrzés

• Vannak-e megfelelõ ellenõrzõ rendszerek
  • a projektek lefutása terén,
  • a dokumentumok terén,
  • a verziókezelés terén,
  • a módosításkezelés terén?
• Ha nem, melyek a gyengeségek és milyen célokat és feladatkitûzésekre lenne szükség?

Módszerek

• Hatékonyan kerülnek-e a modern módszerek felhasználásra a
  • CASE eszközök,
  • 4. generáció programnyelvek,
  • kódgeneráló eszközök,
  • fejlesztési módszerek,
  • fejlesztéstámogató eszközök,
  • tesztelést elõsegítõ eszközök,
  • külsõ tanácsadás,
  • stratégiatervezés
  területén?
• A fejlesztésre költött kiadások elegendõek-e? Esetleg túl nagyok-e?
• Mik a hiányosságok területei, és milyen változtatásokra lenne szükség?
• Milyen célokat és feladatokat kellene meghatározni?

Adatirányítás (data management)

• Van-e elfogadható adatirányítási koncepció?
• Az adatok katalogizálásának és elemzésének módja megfelelõ szintû-e?
• Van-e jelentékeny redundancia és rendezetlenség az adatok tekintetében?
• Termelékeny és hatékony-e az adatbáziskezelõ eszközök jelenlegi használata?
• Megkisérelték-e az adatoknak az egyes rendszerhatárokon túllépõ, egységes kezelését?
• Az adatok együttes kezelését célzó koncepció nem akadályozza-e meg a gyors és hatékony fejlesztéseket?
• Azonosítsuk a a gyenge pontokat, és javasoljunk kitûzendõ célokat és feladatokat!

Hardver és szoftver

• Úgy tûnik-e, hogy elégséges a rendelkezésre álló hardver a feladatok megoldására?
• Van kapacitásfölösleg?
• Problémák származnak-e egy esetleges kevert hardver környezetbõl?
• A PC-kel kapcsolatos koncepciók megfelelõek-e ? Kielégítik-e a felhasználók igényeit?
• A szervezet a lehetõ legjobban használja-e ki a rendelkezésre álló szoftver erõforrásokat?
• Milyen területek szorulnak jobbításra, és milyen cél- és feladatkitûzésre lenne szükség?

Technika személyzet

• Rendelkezésre áll-e megfelelõ nagyságú személyzet?
• Megfelelõ-e a személyzeten belül a technikai tudás keveréke?
• Kielégítõ-e a személyzet képzettsége?
• A technikai személyzet segítõkész-e a felhasználók problémáinak megoldásában?
• Milyen területek szorulnak jobbításra, és milyen cél- és feladatkitûzésre lenne szükség?

Oktatás

• Kellõ fontosságot kap-e az oktatás?
• Helyesen van-e az oktatás megszervezve (jók-e az oktatási témák)?
• Kielégítõ-e az oktatás?
• Milyene területeken kéne javítani?
• Tûzzünk ki célokat és feladatokat ezen a területen!

Minõségirányítás (quality management)

• Van-e informatikai minõségirányítási program?
• A felhasználói követelmények hitelesítése eléggé elõ van-e készítve?
• Vannak-e mechanizmusok a fejlesztés elötti kiértékelésére a rendszerek
  • felhasználói felületére,
  • kiterjeszthetõségére,
  • performanciájára,
  • karbantarthatóságára,
  • dokumentáltságára,
  • összekapcsolására
• vonatkozóan?
• Vannak-e megfelelõ tesztelési és verifikálási módszerek?
• Megbízhatóak-e a leszállított rendszerek?
• Úgy mûködnek-e, ahogy azt a felhasználók elvárták?
• Milyen célokat és feladatok szükségesek ezen a területen?

Az eredmények egyeztetése

Kulcscélok és kulcsfeladatok készítése

Nehéz részletes elõírásokat adni arról, hogy hogyan kell ezt az optimalizálási folyamatot végrehajtani. A célunk tehát az egyedi céloknak és feladatkitûzéseknek egyetlen kezelhetõ halmazba történõ csoportosítása. Sokfajta optimalizálás történhet ennek során.

• Több egyedi cél egyetlen kulcscéllá olvad össze. Az eredeti célokhoz kapcsolódó feladatkitûzéseket szintén összevonjuk, vagy, néha, külön feladatokként kapcsoljuk a kulcscélhoz.
• Sok cél lényegében azonos lehet, ilyenkor a feleslegeseket töröljük. A kitörölt célokhoz kapcsolódó feladatkitûzéseket azonban körültekintõen felül kell vizsgálni. Ezeket vagy szintén törölni lehet, vagy be lehet olvasztani a visszamaradó feladathalmazba. Elképzelhetõ ugyanis, hogy habár a célok lényegében azonosak, a megfelelõ feladatkitûzések eltérnek egymástól.
• A szemlék felfedhetnek további ellentéteket, melyeket az interjúk során nem vettünk észre. Ezeket az interjúalanyokkal történõ további megbeszélésekkel lehet feloldani, ha ez szükségesnek tûnik.
• Néha elõfordul, hogy a '2. fordulós' célokat minden interjúalany elutasítja. A mûködési terület reprezentánsával történõ megbeszélés után ezeket a célokat vagy elejtjük, vagy a kialakult helyzetre utaló megjegyzéssel a Zsûri elé terjesztjük.
• Bizonyos esetekben a célok nem kapcsolódnak az informatikához, és nem lehet hozzájuk informatikai feladatkitûzést készíteni. Ilyen esetben a Munkacsoport újra áttekinti ezeket, és ha továbbra sem lelhetõ fel informatikai vonatkozás, akkor továbbadhatja õket a szervezetfejlesztési mechanizmusnak, de mindenesetre kihagyja õket a kulcscélok halmazából.

A kulcscélok és kulcsfeladatok szemléje

Ha nagy mennyiségû az áttekintendõ anyag, akkor a szemlét több ülés során, részenként kell lebonyolítani. Mint arra már korábban kitértünk, a szemlék során az értekezletek lebonyolításakor használt szokványos technikákat kell alkalmazni. Egy határozott fellépésû vitavezetõnek (elnöknek) kell irányítania a szemlét. A szemle hatékonyságának fokozása érdekében több szerepet kell betölteni az értekezlet során:

• vitavezetõ (már említésre került),
• két jegyzõkönyvvezetõ, akik a szemle eredményeképpen elvégzendõ tevékenységeket jegyzik le (csak a vitavezetõ utasíthatja bármire a jegyzõkönyvezetõket !),
• minden mûködési területre egy Munkacsoportbeli képviselõ,
• olyan valaki, aki mélyrehatóan ismeri a szervezeti terveket, és könnyen eligazodik bennük, és ha szükséges, vissza tud keresni belõlük adatokat,
• a kritikus sikertényezõket jól ismerõ személy, aki tudja azt is, hogy milyen módon származtatták ezeket.

Ha az elvégzendõ feladatok listája nagy, akkor elképzelhetõ, hogy még egy szemlére lesz szükség. Az elsõ szemle alkalmával eldöntendõ az, hogy szükséges-e még egy szemle lefolytatása. Figyelmet kell arra fordítani, hogy a Zsûri a lehetõségekhez képest minél kevesebbet ülésezzen, mert résztvevõi általában elfoglalt emberek. Ha nem sikerül a szemléket idõben lefolytatni, az a stratégiatervezési projekt idõbeli elcsúszásához vezethet.

Informatikai irányítási stratégia

Közös feladatkitûzõ megbeszélések

• A kulcscélok és kulcsfeladat-kitûzések figyelembevételével a Munkacsoport módosítja a jelenlegi rendszerekrõl gyûjtött adatokat.
• A Munkacsoport megfogalmazza a követendõ informatikai irányítási stratégiát, illetve annak bevezetését szolgáló célokat és feladatkitûzéseket.
• A vezetõség kiválasztott körével közös feladatkitûzõ megbeszéléseket folytatnak le, ahol a Munkacsoport által ajánlott stratégiák szemlézésre kerülnek. A szemle során véglegesen eldöntésre kerül az alkalmazandó stratégia, és kialakítják a célokat és feladatkitûzéseket.
• A Munkacsoport összeveti az eredményeket, majd a vezetõi célkitûzéseket és feladatkitûzéseket optimalizálja. Ennek eredménye egy kulcshalmaz lesz.
• A kulcshalmaz a Zsûri elé kerül szemlére. A szemle megállapításai szerinti módosításokat végre kell hajtani.

Informatikai irányítási stratégiák

• központilag tervezett,
• élenjáró,
• szabad piac,
• monopólium,
• erõforráshiány,
• szükséges rossz.

Parsons szerint az egyes stratégiák bizonyos rendszerkategóriáknak felelnek meg a legjobban. Egy szervezetnek azt stratégiát kell egy mûködési területen tudatosan alkalmaznia, mely megfelel az ott levõ rendszer típusának. Az elõzõ lépés során meghatároztuk azt a stratégiát, mely a legközelebb áll a szervezet jelenlegi gyakorlatához. Most pedig az Informatikai szóvivõ segítségével a Munkacsoport minden egyes mûködési területre ajánlani fog egy alkalmas informatikai irányítási stratégiát.

Az irányítási stratégia kiválasztása elött a Munkacsoportnak meg kell vizsgálnia az eddig elkészített kulcsfeladat-kitûzéseket és ha szükséges, módosítania kell a jelenlegi és tervezett rendszerekrõl gyûjtött adatokat. A feladatkitûzések maguk után vonhatják a már összegyûjtött adatoknak több szempontból is a módosítását, úgymint:

• Szükséges lehet további rendszerekrõl adatokkal kiegészíteni a meglevõ információkat. Ezek a rendszerek feladatkitûzésekben kerültek meghatározásra, de nem szerepeltek a jelenlegi rendszerek kiinduló értékelésében.
• Ezekre az új rendszerekre vonatkozó kategorizálásokat, illetve a mûködési területekre és tevékenységekre vonatkozó kereszthivatkozásokat el kell készíteni, azaz rendszerkategóriába kell õket sorolni, meg kell határozni a támogatott rendszerre ható erõket és a támogatási kategóriákat.
• Lehetséges, hogy ez maga után vonja némely jelenlegi rendszer kategóriájának megváltozását, például egy rendszer a Termelõ kategóriából átkerülhet a Stratégiai kategóriába, ha egy javasolt feladatkitûzést figyelemve veszünk. Megváltozhatnak a támogatott rendszerre ható erõk és a támogatási kategóriák, és módosulhatnak a rendszer által támogatott tevékenységek és mûködési területek köre is.

Ajánlott stratégiák

Az informatikai irányítási stratégiák közötti választás elvei és indoklása a harmadik fejezetben került ismertetésre. Az alábbiakban ennek összefoglalása található.

Az egyes informatikai irányítási stratégiák bevezetéséhez kapcsolódó szokásos feladatkitûzéseket fogunk a továbbiakban ismertetni.

Kapcsolódó feladatkitûzések

Központilag tervezett:

• Nevezzünk ki egy informatikai tervezéssel foglalkozó személyt a szervezeten belül, elég magas szinten a hierarchiában. Nagy szervezetek esetében ez csoport is lehet.
• Állítsunk fel egy informatikai tervezési és ellenõrzési mechanizmust, melynek során
  • a szervezeti célkitûzésekeket informatikai tervekké fordítják le,
  • felkészülnek a szervezeti tervekben beálló változásokra,
  • elõterjesztik az informatikai terveket szemlére és jóváhagyásra,
  • meggyõzõdnek arról, hogy az informatikai szervezet végrehajtja a tervben foglaltakat.
• Állítsunk fel egy projektértékelési mechanizmust.
• Bizonyosodjunk meg arról, hogy minden érintett érti a központi tervezés szerepét.

Élenjáró

• Bizonyosodjunk meg arról, hogy a vezetés hisz a technológia alkalmazásában. (Ez rendszerint csak ott lehetséges, ahol a szervezeten belül már sikerült elérni nagyobb sikert az informatika alkalmazásával.)
• Mérjük fel, hogy milyen tudást kell megszerezni.
• Értékeljük a szervezeten belül rendelkezésre álló tudást, és/vagy toborozzunk embereket.
• Állítsunk fel egy K+F csoportot, nem túl szoros ellenõrzéssel.
• Biztosítsunk megfelelõ K+F jellegû költségvetést, melynek egy része akár veszteségképpen is leírható (mint egy igazi K+F környezetben).

Szabad piac

• Biztosítsunk tanácsadó szolgáltatást a felhasználók számára, hogy szakértõk véleményét ki tudják kérni a lehetséges alkalmazások, korlátok és az elérhetõ informatikai eszközkészlet területén.
• Biztosítsuk, hogy az informatikai költségvetés jelentékeny része felett a mûködési terület maga rendelkezzen.
• Állítsunk össze oktatást a felhasználók számára.
• Állítsunk fel egy döntõbizottságot azzal a céllal, hogy a képzetlen felhasználók helytelen döntéseit kiszûrhessük.
• Vizsgáljuk meg annak lehetõségét, hogy a szervezet informatikai funkcióit ellátó egység a szervezeten kivülre is dolgozhasson.

Monopólium

• Tekintsük át a kulcsfeladatokat, valamint a jelenlegi karbantartási munkákat, és becsüljük meg a szükséges erõforrások nagyságát.
• Döntsük el, hogy a költségvetés nagysága kellõképpen indokolt-e.
• Állítsunk fel egy mechanizmust, mely fogadja és kielégíti a felhasználói igényeket.

Erõforráshiányos

• Tudatosítsuk a felhasználókban a választott stratégiát.
• Vizsgáljuk át az eddig elkészített feladatkitûzéseket, és készítsünk költségvetést.
• Hozzunk létre olyan döntési mechanizmust, amely rangsorolja a projekteket.

Szükséges rossz

• Tudatosítsuk a felhasználókban a választott stratégiát.
• Hozzunk létre olyan döntési mechanizmust, amely rangsorolja a projekteket.
• Ha a szükséges rossz stratégiát választottuk az összes mûködési területen, akkor vizsgáljuk meg, hogy miért volt szükség stratégiai tervezésre, és vegyük fontolóra a stratégiatervezési projekt leállítását.

Közös feladatkitûzõ megbeszélések

A megbeszélés célja

• az eddig elkészített feladatkitûzések áttekintése, különösen azoké, melyek az informatikában alkalmazott módszerekre vonatkoznak,
• az ajánlott informatikai irányítási stratégia, célok és feladatkitûzések véleményezése,
• az egyes mûködési területeken alkalmazandó informatikai irányítási stratégia meghatározása,
• a célok és feladatkitûzések egy halmazának a kialakítása annak érdekében, hogy a választott stratégia bevezetésre kerüljön. (Ezek megfogalmazásában segíthet az elõbbiekben ismertett szokásos feladatkitûzések listája.)

A folyamat végén a kulcsfeladat-kitûzéseknek egy második, a Zsûri által elfogadott halmaza áll elõ. Ezek kapcsolódni fognak a megfelelõ informatikai irányítási stratégia bevezetéséhez.

A vezetõi interjúk sorozata és a közös feladatkitûzõ megbeszélés után eljutottunk a kulcsfeladat-kitûzések egy halmazáshoz. Ez szolgál majd a kiinduló informatikai stratégiai terv elkészítésekor bemenõ adatként.

Elõírt termékek

"A mûködési környezet leírása" dokumentum bõvíthetõ a szervezeti-mûködési tervbõl származtatott esetleges változtatási tervekkel. Hozzájárulhat még e jelentéshez a SCOPE-elemzés némely megállapítása is.

"A jelenlegi rendszerek" c. jelentés a tervezett rendszerek leírásával most már kiegészíthetõ, de véglegesítésre csak az adattervezés befejezte után kerül, mert lehet, hogy újabb feladatkitûzéseket kell figyelembe venni.

A "Lehetséges alkalmazások" jelentésben alatt az összes megfogalmazott informatikai feladatkitûzés szerepeltetendõ. A feladatkitûzésekbõl származtatott rendszerek értékelését (kategória, támogatott erõk, támogatási kategóriák) is fel kell használni.

A kulcscélok és -feladatok leírását tartalmazza az "Alternatívák információs rendszerekre" c. jelentés. A módszer nem kéri ezek alternatívák formájában történõ megfogalmazását, de ez nyilván megtehetõ. Az alternatívák kialakításának elveit is rögzíteni kell. Ha túl sok alternatíva adódna, akkor ezeket forgatókönyvekbe (scenario) kell rendezni, melyek az egyik mindig a jelenlegi tervezési feltételezések szerint (a "status quo" szerint) épül fel.

Az interjúk során az informatika használatára vonatkozó kérdésekre adott válaszok, a feladatkitûzések és a választott informatikai irányítási stratégia alapján kezdhetõ meg az "Irányítási és mûszaki koncepciók" c. jelentés elkészítése. Ez a jelentés még véglegesítésre fog kerülni a késõbbiek során elkészítendõ projektspecifikációk alapján.