A kapacitás menedzsment eszközei

A kapacitás menedzsment számára alapvetõ fontosságú a mérés, azaz a megbízható adatok rendelkezésre állása. Ezt csak alkalmas szoftvereszközök segítségével lehet elérni.

Rendszermonitorozó eszközök

Az ilyen eszközök az egész rendszerrõl gyûjtenek információt, illetve valamilyen csoportosító szempont alapján. A monitorok általában úgy gyûjtik az adatokat, hogy elõre meghatározott idõpontokban mintát vesznek. A mintavételezés gyakoriságát általában meghatározhatjuk, mondjuk 10 percenként kérünk adatokat.

A rendszerrõl gyûjtött mérõszámok közé tartozhat:

• a központi egység (CPU) kihasználtságának mértéke,
• a B/K alrendszer kihasználtságának mértéke,
• a virtuális memória kihasználtságának mértéke.

További fontos szempont:

• az összes felhasznált CPU idõ,
• a fizikai B/K mûveleteknek összes száma,
• az összesített lapozási arány (paging rate),
• az összesített fizikai lapozási arány (swapping rate),
• az átlagos memória kihasználtság.

Operációs rendszer szintû naplózás

Az alábbi események bekövetkeztét fel kell/lehet feljegyezni

• Rendszerbe lépés/elhagyás,
• Futtatott program (job) befejezõdése,
• Program befejezõdése,
• Folyamat befejezõdése.

Különféle események bekövetkezése esetén gyûjthetõ adatok:

• Futtatott program/taszk/folyamat (processz) azonosítója (neve),
• Összes felhasznált CPU idõ,
• Lapozási (paging) arány,
• Lekötött/törölt merevlemezes terület nagysága.

Tranzakciós monitorok

Az ilyen szoftver eszközök olyan keretrendszert adnak, ami egyszerûsíti az on-line rendszerek fejlesztésének a folyamatát. Általában leegyszerûsítik az alábbi feladatok megvalósítását:

• a hozzáférés jogosultság kezelését,
• a képernyõkezelést,
• a többfázisú tranzakciók kezelését,
• a naplózást,
• a helyreállítást.

Példa néhány tranzakció-kezelõ rendszerre: IBM CICS, ICL TPM, DEC ACMS stb.

Adatbázis-kezelõ eszközök statisztikái

Az adatbázis-kezelõ eszközök rendszerint két szinten biztosítanak részletes statisztikákat:

• Rendszerszinten
  • az adatbázis-kezelõ rendszer neve/azonosítója,
  • a rendszer indításának és lezárásának idõpontja,
  • puffer felhasználás,
  • összesített lapozási arány.
• Program/taszk tranzakciós szinten
  • Taszk/program azonosító,
  • mért központi egység (CPU) idõ,
  • átlagos memória felhasználás.

Hálózati statisztikák

A hálózati szinten legfontosabb adat a szabad hálózati sávszélesség nagysága, melyet jellemezhetünk

• ütközések gyakoriságával (Ethernet esetében),
• egyéb terheltség mutatókkal.

A Kapacitás Menedzsment Adatbázis

A Kapacitás Menedzsment Adatbázis (KMA) az alapja a sikeres kapacitás menedzsment funkciónak. Lehet, hogy az egész adatbázis saját fejlesztéssel készül el; lehet, hogy készen kapható termék, vagy akár a két megközelítés keveréke is (ez utóbbi a legvalószínûbb). Logikailag egyetlen adatbázis álljon mindig rendelkezésre!

Adattárolás

Az adatok megõrzését, idõtartamát figyelemmel kell követni, minthogy valószínû, hogy adatok egy hónapnál hosszabb idõtartamra történõ megõrzése túl költségesnek bizonyulhat mind merevlemez felhasználás, mind mágnesszalag felhasználás tekintetében. A legfontosabb az, hogy a lényeges, mért (telítettségi) mutatók értékeit legalább kétéves idõsorban vizsgáljuk!

Szervezeti tevékenységgel kapcsolatos adatok

Kísérjük figyelemmel azokat az adatokat, melyek befolyásolják a terhelést, mint például:

• a rendszer használatára jogosult felhasználók számát,
• a felhasználók számát,
• a rendszert egyidejûleg használók átlagos számát.

Jelentések

A jelentések két fõ fajtája a vezetõi és a mûszaki jellegû jelentés. Részletes mûszaki jelentéseket kell készíteni a problémák és a teljesítmény átfogó vizsgálata során. Vezetõi jelentéseket hetente/havonta kell készíteni, melyek az eltelt idõszakra vonatkoznak. Az ilyen jelentések legyenek a lehetõségekhez képest minél egyszerûbbek, és lényegre törõk. A szakzsargon használatát korlátozzuk a minimálisra, és gondoskodjunk arról, hogy a jelentés a felhasználók számára érthetõ fogalmakat használjon. Mind a mûszaki jellegû, mind a szervezet alaptevékenységéhez kapcsolódó adatok esetében idõsorosan kell az adatokat gyûjteni, ami az elõrejelzés számára lesz majd fontos kiindulási adat.

Szolgáltatási szint megállapodás

Szoros kapcsolattartásra van szükség a kapacitás menedzser és a szolgáltatási szint menedzser között, hiszen a kapacitás menedzsmenttel foglalkozó részleg biztosítja azokat a mérõszámokat, melynek alapján a szolgáltatási szint menedzser el tudja érni azt, hogy a szolgáltatási szinteket el lehessen érni és tartani.

Költség menedzsment

A kapacitás menedzsmenttel foglalkozó részleg feladata annak biztosítása, hogy minden, általa gyûjtött, a költségelszámoló és számlázó rendszerhez szükséges adat rendelkezésre álljon (az érintett rendszerek számára).

Teljesítmény menedzsment

A teljesítmény menedzsment legfontosabb célkitûzése a problémák elõzetes felismerése a rendszer folyamatos figyelemmel kisérése (monitorozása) által, miközben az elõzetesen egyeztetett teljesítmény szint rendelkezésre állását biztosítják. Megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni a válaszidõket. A funkció mûködéséhez szükséges a Kapacitás Menedzsment Adatbázis. A gyakorlatban indulásképpen a teljesítmény menedzsment a már használatban levõ mérési módszerekre és jelentésekre támaszkodik.

Az alábbi jelentések különösen fontosak:

• rendellenesség (exception) jelentés,
• alsó-felsõ tûréshatár túllépésének jelentése,
• teljesítmény kihasználtsági trendek (két éves idõsorra),
• A végsõ célkitûzés egy teljesen kiegyensúlyozott rendszer elérése, amiben nincsenek szûk keresztmetszetek!

Teljesítményhangolás az operációs rendszer szinten

Ez a tevékenység a CPU, a memória és a B/K alrendszer eredményes és kiegyensúlyozott használatára irányul, amelynek úgy kell kihasználnia a virtuális memóriakezelõ architektúrát, hogy az ne menjen a teljesítmény kárára.

• Keressük meg a memória rezidens operációs rendszer, a rendszer programok és az alkalmazások optimális egyensúlyát.
• Megfelelõ memória-felhasználási korlátokat jelöljünk ki a programok számára.
• Alkalmas felhasználási korlátokat (kvótákat) állítsunk fel.

Teljesítményhangolás hálózat szinten

Ez a tevékenység a számítógépeket összekötõ hálózat optimális forgalmának kialakítására koncentrál. A hálózatokat megfelelõen kell szegmentálni a szükséges sávszélesség biztosítása érdekében. Ez a terület az elosztott feldolgozás elterjedésével egyre nagyobb jelentõséget nyer.

Teljesítményhangolás alkalmazás szinten

Ez a tevékenység az alkalmazások fejlesztõvel illetve karbantartóival folytatott kapcsolattartásra koncentrál. Feltétlenül közös munka legyen!

A vizsgálandó területek:

• a nem hatékony kódrészek megkeresése, javítása,
• adatbázis navigáció vizsgálata,
• kumulált erõforrás-kihasználtság vizsgálata,
• B/K tevékenységek vizsgálata,
• CPU használat vizsgálata,
• adatbázis igénybevétel módjának vizsgálata,
• egyebek, pl. zárolás (locking) és sorbaállás (queuing).

Terhelés menedzsment

Egy egyszeri, konkrét terhelés a teljes terhelésnek a része. A terhelés kialakulását, lefolyását, az azt befolyásoló tényezõket ismerni és érteni kell. Ez segíti majd a várható terhelés elõrejelzését.

A terhelések megismerése

Csoportosítsuk a teljes terhelésben szereplõ elemeket.

• Vizsgáljuk meg a szervezeti tevékenységeket, azokat az idõpontokat, amikor a munkaterhelés maximális, illetve minimális.
• Állítsunk össze terhelési katalógust a Szolgáltatási Szint Megállapodásbeli szolgáltatási katalógus segítségével.
• Válasszuk szét az interaktív és a kötegelt részeket!
• Valamennyi érintett fél értse a terhelés katalógust!
• Elemezzük és értsük meg a terhelésben jelentkezõ trendeket!
• Készítsünk erõforrásonként kihasználtsági táblázatokat!
• Tegyük közzé a katalógust, és negyedévente frissítsük a tartalmát!

A terhelések elõrejelzése

Kizárólag múltbeli trendekre támaszkodni a jövõbeli igények elõrejelzése során igen veszélyes. Ez az út csak akkor járható, ha a terhelés jellege pontosan ugyanolyan, mint amilyen a múltbeli volt. A várható terheléseket negyedévente javallott felmérni. Ennek során figyelembe kell venni:

• a szervezet növekedését/csökkenését, a személyzet létszámában beálló változásokat,
• a közelmúltbeli igényeket,
• a legkisebb és legnagyobb terheléseket,
• új szolgáltatások megjelenését.

Az elõrejelzések kialakítása során figyelembe veendõ:

• a felhasználóktól származó információk,
• az informatikai vezetéstõl származó információk,
• az átvitel és az erõforrás-kihasználás idõsoros trendjei,
• a jelenlegi alkalmazások erõforrás-felhasználási táblázatai,
• az új alkalmazások ismerete,
• a tervezõk tapasztalata.

Alkalmazások méretezése

Ennek az alfunkciónak a célkitûzése az, hogy elõsegítse az alkalmazások költségigényének indoklását, illetve elõkészítse annak eldöntését, hogy egy igényelt szolgáltatási szint egyáltalán kielégíthetõ-e.

A hardver követelmények elhibázott elõzetes felmérése az egyik fõ oka annak, hogy olyan sok esetben sikertelen a kielégítõ szolgáltatási szintek elérése. A méretezés ennélfogva a fejlesztési életciklus lényeges, el nem választható része, és nem tekinthetõ a fejlesztési projektre rótt külön teherként.

Az elsõ lépések egyike az legyen, hogy szemlézzük a jelenlegi fejlesztési (belsõ) szabványokat, és vizsgáljuk meg, hogy ezek miképpen illeszkednek bele az alkalmazás-fejlesztési életciklusba.

Vegyük figyelembe:

• a szervezeti funkciót,
• leírását,
• a feldolgozás típusát,
• milyen jellegû a funkció (módosít vagy lekérdez),
• gyakoriságát,
• a tranzakciók átlagos számát,
• a B/K üzenetek átlagos méretét,
• a logikai hozzáférések számát,
• a fizikai hozzáférések számát,
• a tároló igényeket.

Erõforrás menedzsment

A fizikai erõforrások esetében szükséges a megfelelõ menedzselés alkalmazása (pl. új hardver vagy az operációs rendszer új változatának üzembe helyezése). A hardver és szoftver leltárok részei lehetnek a Kapacitás Menedzsment Adatbázisnak. Ebbe akár egy konfigurációs diagram is beleérthetõ, ami a hardver és szoftver erõforrások kiesése következményeinek értékelésére szolgál.

Igény menedzsment

Az igény menedzsment a felhasználói elvárások kezelését fedi. A feladat elsõsorban jó kommunikációs készségeket igényel, hiszen a kapacitás menedzsernek az objektív lehetõségek ismeretében kell a felhasználókkal igényeiket és követelményeiket egyeztetnie. Az igény menedzsment munkája alapozza meg az informatikai részleg hosszú távú szavahihetõségét annak elérésével, hogy az igények és a nyújtott szolgáltatások a költséghatárokon belül találkoznak.

Modellezés

A kapacitás menedzsment egyik fontos segítõje a modellezés. A kapacitás tervezés során felhasználható technikáknak a légbõl kapott becslésektõl a pilot alkalmazásokon végzett mérésekig terjedõ skáláján vannak köztes megoldások is, melyek a vad becsléseknél kevésbé kockázatosak, a pilot alkalmazásokhoz képest viszont kevésbé költségesek. Ilyen módszer:

• a trendelemzés,
• az analitikus modellezés,
• a szimuláció.

A trendelemzés a múltbeli adatokból indul ki, és a status quo feltételezése (vagy a környezetre vonatkozó egyéb feltételezés) mellett lehet belõle a jövõbeli adatokra következtetni. Matematikai modellezési eszközök felhasználása esetében beszélünk analitikus modellezésrõl. Az itt használt eszközök elsõsorban az operációkutatás tárgykörébõl származó sorbaállás-elmélet eredményére támaszkodnak. A vizsgált rendszerrõl modellt kell készíteni, melynek részeire feltételezésekkel kell élni. Szimulációs módszerek használata esetében diszkrét eseményeket modelleznek, pl. tranzakciókat. A vizsgált rendszert le kell írni egy alkalmas modell segítségével, majd generálni kell a szimulált input adatokat.

A kapacitás terv elkészítése

A terhelés elõrejelzési folyamatnak a végterméke a kapacitás terv lesz, aminek tartalmaznia kell:

• a szolgáltatás értékelését a ráfordítások fényében az utolsó 12 hónapra,
• a fontosabb feltételezéseket,
• a terhelések elõrejelzését,
• a kiegészítõ (beszerzendõ) hardver és szoftver komponenseket,
• a frissítések (új verzióra történõ áttérések) költségeit,
• a szolgáltatás várt szintjeit (mérõszámokkal),
• az összesített költségeket,
• a kiesések következményeit.

Szemlézés és audit

Teljesítmény menedzsment

Néhány szemlézési szempont:

• A szolgáltatások monitorozásának gyakorisága.
• Használnak-e valós idejû figyelemmel kísérõ technikákat, melyek lehetõvé teszik a problémák közvetlen diagnosztizálását és a helyreállítást?
• Miképp alakul a kihasználtság (ha valós idejû adatok nem állnak rendelkezésre, idõsoros adatokat kell használni)?
• Ne legyenek értelmetlen adatok!

Vezetõi jelentéstétel

Néhány szemlézési szempont:

• Milyen gyakorisággal készülnek a jelentések?
• Használnak-e grafikus megjelenítési módokat?
• Tükrözõdik-e a szervezet terhelése?

Terhelés elõrejelzés

Néhány szemlézési szempont:

• Az elõrejelzések gyakorisága.
• Az információgyûjtés módja.
• A jelentések stílusa (szakzsargon mellõzése!)

Kapacitás terv

Néhány szemlézési szempont:

• Terv készítésének gyakorisága
• Megfelel-e a költségvetés tervezésnek
• Figyelembe veszik-e? Sikerül-e a megfelelõ hallgatóságot megcélozni?

Alkalmazások méretezése

Néhány szemlézési szempont:

• Végeznek-e méretezést az új alkalmazásoknál?
• Tudnak-e a nagyobb változásokról
• Minden szükséges információ rendelkezésre áll-e

A megfelelõség auditálása

Egy független, akár külsõ, akár belsõ nem-informatikus auditornak át kell tekinteni a kapacitás menedzsment funkció mûködését legalább évente egyszer. A vizsgálandó kérdések az alábbiak:

• Eredményes-e a kapacitás menedzsment funkció?
• Sikeresen tartják-e a kapcsolatot az érintett területekkel?
• Használnak-e megfelelõ monitorozó eszközöket?
• A teljesítményt vajon rendszeresen és eredményesen kísérik-e figyelemmel?
• A lényegesebb hangolási tevékenységek eredményeként létrejött hasznokat felmérték-e?
• Kielégítõ-e a kapacitás menedzsment adatbázis tartalma és integritása?
• A jelentések pontosak-e, rendszeresen készítik-e õket, és nyilvánosságra hozzák-e õket?
• A terhelés katalógus pontos és naprakész-e?
• Készítenek-e rendszeresen terhelés elõrejelzést?
• A kapacitás terv megfelel-e a vezetés elvárásainak?
• A szabványokat és eljárásokat betartják-e?