A szoftver felügyelet és terítés ill. a változtatás-kezelési funkció mûködésében kulcsszerepet játszik a kiadási politika. Ez határozza meg az alkalmazandó kiadási-egység szintet, a delta-kiadások alkalmazhatóságát, a kiadási csomagok lehetõségének kihasználhatóságát, a kiadások gyakoriságát és méretét (változástartalmát), a sürgõs kiadások során alkalmazandó eljárásokat, valamint a kiadások sorszámozását.
Az 20. ábrán található folyamatábra felhasználásával áttekinthetjük a SzFT funkció mûködéséhez szükséges valamennyi eljárást.
Fontos megjegyezni, hogy e folyamat minden fázisának eredményét meg kell jeleníteni a KKAB-ban. Ha ez nem lehetséges, akkor írásos feljegyzéseket kell tartani a SzFT-nél e követelmény teljesítéséhez.
A következõ szakaszok részletesebben mutatják be ezeket a fázisokat, és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket.
A helyes tesztelés és üzembe helyezés ellenére elkerülhetetlenül szükség van sürgõs javításokra a komoly vagy magas prioritású problémák megoldása érdekében. Az ilyen változtatások gyors lefolyása miatt az elõzõleg bemutatott helyes, teljes eljárásokat nem lehet követni. A sürgõs változások kezelésére szolgáló eljárásoknak azonban biztosítani kell a fokozott óvatosságot.
Az elsõ megkeresendõ
illetékes ilyen esetben a Változtatási menedzser
legyen. A Változtatásügyi Tanácsadó
Testülettel / Döntõbizottsággal (VTT,
ill. VTTDB) egyetértésben döntést kell
hozni a változtatás fontosságának
értékelésére alapozva, hogy vajon
megengedhetõ-e a kiadás sürgõs megvalósítása.
Feltéve, hogy a döntés pozitív, a kiadást
végrehajtják, amint lehetséges, a készülõ
ill. tervbe vett kiadások elé helyezve azt. Megjegyzendõ,
hogy az esetek többségében a sürgõsség
miatt az ilyen kiadások delta típusúak lesznek.
Útmutatásként a következõket kell figyelembe venni:
Habár természetüknél fogva a sürgõs kiadások nem láthatók elõre, és gyakoriságuk sem csökkenthetõ, a szoftverek gondos ellenõrzésével, tesztelésével és üzembe helyezésével minimumon tarthatjuk elõfordulásukat.
Sürgõs kiadások megvalósítása delta-kibocsátásként
A legtöbb helyen támogatják a delta kiadást, és ez a SzFT menedzserének gondos ellenõrzése és adminisztrációja mellett rendkívül hatékony eszköz lehet. A fentiek fényében megfontolandó:
Szoftver hozzáadása a HSzK-hoz
Szoftver hozzáadása a HSzK-hoz pontosan meghatározott és végrehajtott eljárások szerint történik, a HSZK tartalmának védelme érdekében. A következõkkel biztosítható, hogy csak engedélyezett KE-ek kerülhessenek a HSzK-ba:
Szoftver kiadása tesztelésre és éles használatra
Üzemeltetési átvételi tesztet kell végrehajtani a kibocsátandó szoftvereken, amelyek végül az éles környezetbe kerülnek. Valamennyi ilyen tesztkiadást a HSZK-ból kell felépíteni. A SzFT nem engedhet kiadást az éles környezetben való összeállításra, amíg azt sikeresen nem tesztelik és a tesztelési menedzser azt el nem fogadja. A tesztelés valamennyi eredményét naplózni kell, beleértve a hibák számát és súlyosságát.
Ha a teszt kielégítõen befejezõdött, a szoftver kibocsátható az éles környezetbe. Azonban a kibocsátandó szoftvereket nem a teszt-környezetbõl, hanem a HSZK-ból kell újra összeállítani. Erre azért van szükség, mert semmi sem garantálja, hogy az a szoftver, amely mûködött a tesztkörnyezetben, mûködni fog az éles környezetben is. Ezen túl azt is biztosítjuk így, hogy bármely lehetséges elváltozás, ami a tesztkörnyezetben elõfordulhat, nem kerülhet át az éles környezetbe az üzembeállítás során. Amikor a kibocsátott szoftver kielégítõen mûködik, törölni kell a teszt-környezetbõl.
Az új kiadások ütemezése, tartalma és idõzítése a VTT felelõsségébe tartozik. Mind a változtatási menedzser, mind a SzFT menedzsere tagja lesz a VTT-nek. A javasolt kiadások elõzetes idõzítését a VTT-nek kell meghatároznia és elõre közölnie valamennyi érintett féllel.
Új kiadás idõzítésekor egy kiadási feljegyzés készül, ami a KKAB-ban bejegyzésre kerül. Ez a feljegyzés elemenként felsorolja a kiadás részét képezõ valamennyi KE-et, és a késõbbiekben az összeállítás során annak ellenõrzésére szolgál, hogy az összetétel nem változott. Ne feledkezzünk meg róla, hogy ha a kiadás tartalmát meg kellene változtatni valamilyen okból, akkor ennek a feljegyzésnek ezt tükröznie kell, és ilyenkor a verziószámot is növelni kell.
A kiadások összeállításának folyamata normális esetben a következõ tevékenységekbõl áll:
A tényleges összeállításba beletartozik a házon belül készített modulok forráskódjának lefordítása és összeszerkesztése bármely vásárolt szoftverrel, ami forráskód formában található a HSzK-ban. E folyamat része lehet olyan szoftverek beillesztése is, amelyek már tárgykód formában vannak. Szükség lehet adatbázisok építésére is, feltöltve õket tesztadatokkal. Az operációs rendszer, az adatbázis elemeinek átírása is szükségessé válhat.
Mindezeket az elemeket, melyek már átestek a minõségi ellenõrzésen, ki kell másolni a HSzK-ból az összeállítási környezetbe. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden másolási tevékenységet dokumentáljunk a KKAB-ban, ha a folyamatot meg kell ismételni valamilyen okból.
A HSzK struktúrájától és elhelyezkedésétõl függõen az új kiadás összeállítható közvetlenül a teszt-környezetben vagy átvihetõ egyik géprõl/rendszerrõl a másikra. Ez utóbbi esetben egy vagy több összeállítási környezet lehet szükséges.
Ezek a környezetek a HSZK-ból származó éles kiadások összeállítására és tesztelésére használatosak, tökéletesen meg kell egyezniük a teszt és az éles környezettel, bár az olyan elemek, mint pl. egy fordítóprogram (compiler), hiányozhatnak a tényleges éles környezetbõl.
Az összeállított szoftvert az összeállítási környezetben tárolják, terítésre készen (lásd a 3. ábrát). Akár egy vagy több összeállítási környezet szükséges, azok tervezése és méretezése a HSZK-nál leírt módhoz hasonlóan történjék. Egynél több összeállítási környezet szükséges például, ha a szoftver két különbözõ célrendszerre kerül majd. Az egyik lehet egy PC alapú, a másik egy mini-alapú rendszer, ezért az összeállítási környezetnek különböznie kell, még akkor is, ha a szoftver KE-ek ugyanazok.
A sorszámot a kiadáshoz annak összeállítása során kell hozzárendelni, a tesztelést megelõzõen. Ha a tesztelés elfogadhatatlan hibákat mutatna ki a kiadásban, és ennek eredményeként további változtatásokat kell elvégezni rajta, akkor fontos, hogy ne feledkezzünk meg új kiadási számot adni az új csomaghoz.
Ahol az összeállítási és a teszt/éles környezet ugyanazon a gépen van, a terítés és az üzembe helyezés felügyelete viszonylag egyszerû. Más esetben azonban szükséges lehet vagy kommunikációs csatorna vagy valamiféle hordozható média alkalmazása a szoftver kiadás célba juttatására. Mindent meg kell tenni, hogy a terítési fázisban sem fizikai, sem technikai elváltozás ne történhessen a szoftverrel (pl. ellenõrzõ összegek, stb.). A szoftver összeállítása mellett szükséges lehet még további eljárások végrehajtása is, amelyek lehetõvé teszik az új szoftver mûködését, beleértve a régi verzió archiválását, az új adatok bevitelét, stb.
Ha ugyanazon szoftver kiadást továbbítjuk nagyszámú részlegbe/helyszínre egyszerre, lényeges lesz mindezen részlegek számára, hogy ugyanazon idõben kezdjék el a csomag használatát. Ebben az esetben lépéseket kell tenni ennek a tevékenységnek a felügyeletére. Egy szoftver nagyszámú részlegbe terítéséhez szükséges munkateher nagysága miatt a folyamat elhúzódhat.
Ezután a szoftvert a részlegnél "altatják", amíg az átállás napja el nem érkezik. Akkor egy alkalmas "kapcsoló" aktiválhatja a szoftver használatbavételét, ideális esetben a központból irányítva ezt, vagy lehetséges a szoftvert magát úgy kialakítani, hogy a nap és idõ paraméterekhez kapcsolódva lépjen mûködésbe.
A fõ cél ebben a helyzetben az üzembe helyezési folyamatot olyan egyszerûvé és ezzel együtt üzembiztossá tenni, amennyire csak lehetséges. Némi helyi beavatkozás elkerülhetetlen lesz, de a SzFT személyzetének képesnek kell lennie arra, hogy figyelemmel kísérje a folyamatot, és ellenõrizze a sikeres befejezés tényét.
Bármilyen eljárást alkalmazzunk is a terítés felügyeletére, emberi beavatkozás szükséges annak ellenõrzéséhez, hogy a szoftver megérkezett-e az adott távoli részlegbe, és minõségét valamint eredetiségét ellenõrizték. A következõ tevékenységek tartoznak ide:
A KKAB-ban levõ kiadási feljegyzést módosítani kell a fenti lépéseknek megfelelõen.
A normális változás-felügyeleti eljárások visszaállítási terveket is megkívánnak valamennyi változtatáshoz, és ez alól a szoftver változások sem kivételek. Ha egy új kiadás hibásnak bizonyulna, az elõzõ, bevált verzió normálisan visszaállítják. Azonban olyan esetekben, mint például a kötelezõ jogszabály-változások, ez esetleg nem lehetséges. Ilyenkor más terveket kell kialakítani, amelyek használhatóbbak, kipróbáltak és praktikusak.
Különféle okokból idõrõl idõre szükséges lehet a meglévõ szoftverek átdolgozása.
Fontos, hogy ezt a SzFT formálisan felügyelje, és az átdolgozás a HSzK-ban található hiteles kiadási szoftver kódon történjék. A befejezés után az új verzió minõségét ellenõrizni kell, majd a régi verzió mellé kell helyezni a HSzK-ba, ezután ez válik a jelenlegi éles KE-mé. Fontos, hogy ezt a sorrendet kövessük, és hogy a programozóknak és fejlesztõknek ne engedjük a saját forráskód másolataik használatát az új kiadás bázisaként. Lehetséges, hogy másolataik különböznek, elavultak a HSzK verziójához képest, és az eljárások követése teszi lehetetlenné, hogy a KE-ek "átsminkelt", helytelen másolatait vigyék be a rendszerbe.
Az alkalmazásfejlesztõk együttmûködése szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk mindezek betartását és lehetséges, hogy munkavégzési szokásaikat meg kell változtatni ahhoz, hogy megfeleljenek ezen elõírásnak.
Eljárások nagy és minigépekhez
Általánosságban véve a nagygépen vagy minigépen való használatra beszerzett szoftverek esetében az eljárások elég hasonlóak a házon belül fejlesztett szoftvereknél megismertekhez, a következõ kivétellel. Vásárolt szoftvereket gyakorlatilag kizárólag tárgykód formában kapunk, azaz nem módosítható formában. Ezt azonban ugyanazokkal az eljárásokkal kell kezelni, mint az összes többi KE esetében.
Eljárások PC-khez
A PC-s szoftvereket általában mágneslemezen adják át, és licenc megállapodás szabályozza a másolást. Ezért fontos, hogy az eredeti diszket megfelelõen tárolják, védjék és ellenõrizzék. Az elhelyezésre tervet kell készíteni. Jegyezzük meg, hogy ez a terület is a (logikai) HSzK része kell legyen.
A HSzK-nak való átadást megelõzõen a PC-s szoftvert ellenõrizni kell, azt biztosítandó, hogy a szoftver teljes legyen és csak az, amit eredetileg megrendeltünk. A lehetséges vírusfertõzés miatt ebben a fázisban nagyon gondos felügyeletre és minõségi ellenõrzésre van szükség.
A SzFT által készített engedélyezett másolatokat egyedileg számozni, és regisztrálni kell a KKAB-ban, az elhelyezési és felelõsségi információkkal együtt. Fel kell jegyezni e szoftver státuszának minden változását is. Formális ellenõrzésekkel és korlátozásokkal kell biztosítani, hogy a PC-s szoftvert semmilyen módon ne lehessen illegálisan másolni vagy megváltoztatni.
A vírusok elsõsorban a PC-s szoftverek kalózmásolatain, fõleg a játékokon keresztül juthatnak a szervezetekbe. A szervezet gépein a játékok futtatását tiltani, a PC-k használatát pedig szigorúan felügyelni kell, akár olyan módon is, hogy a hardver nem tartalmaz floppy diszk meghajtót.
A PC-s szoftverek tényleges üzembe helyezése viszonylag egyszerû/egyértelmû, minthogy pusztán csak egy diszk és egy parancs kiadása szükséges a szoftver betöltéséhez. Azonban, ha a szervezet nagyszámú PC-t használ, az több száz másolat létrehozását jelentené mágneslemezen. Erre a problémára a hálózat alkalmazása lehet a legjobb válasz, vagyis kapcsolat alakítható ki a szoftvernek a megfelelõ PC-re való közvetlen letöltéséhez. Ha a szervezet floppy-meghajtó nélküli PC-ket használ, akkor kizárólag ez a módszer alkalmazható. Ennek megvan az az elõnye is, hogy sok szoftvert tartalmazó diszk eltûnése" elõzhetõ meg a környezetben. Elkerülhetõ az a lehetõség is, hogy egyes felhasználók helytelenül installálják a szoftvert, néhányuk sikertelenül próbálkozik stb. Mindez olyan szituációhoz vezethetne, hogy a PC-k inkompatibilissé válnának, jelentõs problémákat okozva mind a szervezet, mind a SzFT funkció számára.
Fontos, hogy a belsõ készítésû szoftvereket ugyanazon módon kezeljék és felügyeljék, mint más szoftvereket, és az ellenõrzés feltételei és körülményei ne lazuljanak.
Lehetséges, hogy számos ilyen típusú szoftvert csak egy felhasználó használ, és az csak õrá van hatással, emiatt nincs kapcsolódási felülete (interfésze) más felhasználókhoz vagy szoftverekhez a szervezeten belül. Bár ezt is megfelelõen felügyelni kell, nyilvánvaló, hogy itt nem szükséges a teljes változás-felügyelet és a naplózási eljárások. Ha azonban a csomagok valamilyen módon kapcsolatba kerülnek más felhasználókkal vagy szoftverrel a szervezetben, a teljes változás-felügyeleti eljárásrendszert alkalmazni kell, és teljes feljegyzést kell tárolni a KKAB-ban.
A legtöbb eljárás már tárgyalásra került. Ez a szakasz összegzi a szükséges folyamatos eljárásokat és a SzFT funkció felügyeletéhez szükséges audit eljárásokat.
A HSzK felügyelete
Ez a SzFT csoport kizárólagos felelõsségi körébe tartozik. Nekik kell biztosítani azt is, hogy csak engedélyezett KE-ek kerüljenek be a HSzK-ba; hogy az megfelelõen védett legyen és más személyzet ne érhesse el.
Nekik kell biztosítani, hogy a HSZK összes változtatását felügyeljék a konfigurációs technikák felhasználásával, és azok megjelenjenek a KKAB-ban. Ideális esetben a HSzK-ba jutó szoftver a KKAB-t is módosítja.
Különösen fontos, hogy minden minõségellenõrzési vizsgálatot elvégezzenek valamennyi a HSZK-ba kerülõ szoftveren, különösen a házon belül fejlesztett KE-ek esetében.
El kell végezni a HSZK rendszeres archiválását, vagy rögzített idõpontban, vagy minden alkalommal, amikor a HSZK változik, a mozgások mennyiségétõl függõen.
Rendszeres karbantartást kell végezni a HSzK-ban. A HSzK méretét figyelemmel kell kísérni, hogy soha ne telhessen meg. A régi verziókat archiválni kell a HSzK-ból, a régebbi archivált verziókat pedig szükség szerint törölni kell.
A kiadás kialakítása, terítése és üzembe helyezése
Ajánlott egy megvalósítás utáni szemle lefolytatása, ha lehetséges, minden szoftver kiadás esetén. Ha hibák fordulnának elõ, azokat nyilvánvalóan ki kell javítani. Éppilyen fontos végrehajtani a SzFT eljárásainak megfelelõ változtatását, hogy elkerülhetõ legyen a hibák újbóli elõfordulása.
A következõ funkciókat kell értesíteni valamennyi szoftver kiadásról, valamint a kiadásoknak a környezetre gyakorolt hatásairól:
Konfigurációs audit
A konfigurációkezelési személyzet hajtja végre a konfigurációk rendszeres auditját. A SzFT személyzete segédkezik nekik ebben a feladatban, lehetõvé téve a KKAB és a HSZK összehasonlítását. Ellenõrizni fogják, hogy:
Ezek az ellenõrzések bonyolultnak és munkaigényesnek bizonyulhatnak nagy, elosztott részlegeknél. Meg kell fontolni a szoftverek felügyeletének, ellenõrzésének és auditjának automatikus, a központi csomópontból történõ megvalósítását, megkönnyítve e feladat ellátását.
Mint minden auditnál, az elvégzett feladatot dokumentálni kell, és valamennyi jelzett problémával kapcsolatban intézkedni kell.
Az eredményesség és hatékonyság szemléje
Fontos, hogy sor kerüljön magának a SzFT funkciónak a rendszeres auditjára, így biztosítva az eredményes és hatékony szolgáltatást.
Egy ilyen szemlét ideális esetben kevéssel a funkció üzembe állítása után kell elvégezni, biztosítandó, hogy a (készített) terveket helyesen megvalósították, és a funkció az elképzeléseknek megfelelõen teljesít.
A szemléket ezután rendszeresen kell végrehajtani (legalább félévente egyszer), és minden változást a változás-felügyeleten keresztül kell megvalósítani, a minõségi mûködés érdekében.
Szemlézni kell azokat a tényezõket is, amelyek hatnak a SzFT funkció eredményességére és hatékonyságra, például a kiadási politikát változtatni kell a tapasztalatok fényében és a változó külsõ hatások miatt is.
A funkció sikerességét a következõkel lehet mérni: