Az IT infrastruktúra menedzsment bevezetése és üzemeltetése során számos probléma léphet fel. Ezekre az egyes modulok tárgyalásánál kitérünk, azonban elõrebocsátunk közülük néhány visszatérõ gondolatot:
Az alább gondok igen gyakran felmerülnek a szolgáltatási kultúra bevezetése és megvalósítása során.
A változással szembeni viselkedésmód: A szolgáltatás menedzsment túl korai bevezetése ellenállást szülhet. A jelenlegi eljárásokhoz való ragaszkodást csak megerõsítheti a strukturáltabb és fegyelmezettebb megközelítésmód igénye a szolgáltatási menedzsment személyzetével szemben. Mindenkinek, aki a változással szembetalálja magát, tisztában kell lennie a változtatás indokaival, annak érdekében, hogy a bevezetõ projekt sikeres lehessen. Egy ilyen változás egyesek számára a jelenlegi teljes környezetük felülvizsgálatát jelentheti.
Erõforrások, kinevezések: Gyakori gond az, hogy az ilyen változtatás minden terhe olyan emberek vállára nehezedik, akik amúgy is túlterheltek, és kevés erõforrással rendelkeznek. Éppen ezért szükséges a felsõvezetõi elkötelezettség és elismertség a szolgáltatási menedzsment bevezetéséhez. Nem csak a fizikai és pénzügyi költségek fognak nõni, hanem a személyzetiek is!
A szervezet elismerése: Az informatika és a felhasználók közötti kapcsolat múltja gyakran rossz emlékekkel terhelt, hiszen a felhasználókat esetleg arra kényszerítették, hogy olyan rendszereket használjanak, melyeknek a tervezésébe vajmi kevés beleszólásuk volt. A szolgáltatási menedzsmentnek kell létrehoznia, irányítania és segítenie a két fél közötti megértést, megfelelõ kapcsolatot. Semmiképpen sem szabad úgy tekinteni, mint egy újabb informatikai funkció erõltette ötletet, aminek semmi köze sincs a felhasználók tényleges igényeihez.
Túlzott elvárások: Elõfordulhat, hogy a jelenlegi szolgáltatások nem segítik a felhasználók munkáját. Ugyanakkor, az eltúlzott célkitûzések és elvárások még rosszabb helyzethez vezethetnek, ami által a szolgáltatási menedzsment hitelességét részlegesen vagy teljesen elveszítheti.
Korlátos tudatosság: Számos felhasználó úgy véli, hogy ha az általa használt szolgáltatás nem elérhetõ, akkor az közvetlen negatív hatást gyakorol a szervezetre. Ez igaz lehet, a felhasználó azonban rendszerint csak korlátozottan képesek felmérni az informatikai szolgáltatások tényleges súlyát, szervezeti jelentõségét. A szolgáltatási menedzsmenthez kapcsolódó oktatás legalább olyan fontos, mint a szolgáltatás rendelkezésre állására, a válaszidõkre és az outputra vonatkozó igények. A személyzet tudatosságának javítására a szolgáltatási menedzsment funkció bevezetése során feltétlenül figyelmet kell fordítani.
Kritikus szolgáltatások: Ha katasztrófa következne be, vajon melyik a legkritikusabb szolgáltatás? Sok eset volt már, ahol a helyreállítási tevékenység a katasztrófa elhárítására irányult, pedig a lehetséges kimenetel az, hogy az alaptevékenység leáll!
Eszközök: Minél jobb minõségû a kapott információ, annál több esélye van a vezetésnek és a személyzetnek arra, hogy a szervezetet irányítsa és felügyelje. A rendelkezésre álló eszközök száma nõ, és ezek fontos szerepet játszanak a szolgáltatás menedzsment mûködtetése során.
Költségek és minõség: A szolgáltatásokat a jelenlegi módnál pontosabban kell mérni, azért hogy értékarányos szolgáltatásokat tudjunk nyújtani, hogy a szolgáltatásokat értékelni tudjuk. Ma a világban már sok informatikai részleg közvetlenül számláz a felhasználóknak a szolgáltatásaikért, azzal a végsõ céllal, hogy a megfelelõ rendszereket jutányos áron bocsássa rendelkezésre (habár a közszolgálati szférában ez talán nem tipikus).
Nincs javulás: A javulás hiánya lehet a legfontosabb indoka egy szervezet számára, hogy bevezesse a szolgáltatás menedzsment funkciót.