A szolgáltatások megalapozása (Service Support) sorozat öt részbõl áll:
Ezeknek a szorosan összefonódó
témáknak az integrálása vezet el a
szolgáltatások megalapozásának a legfontosabb
eleméhez: egy teljes körû változtatás-,
probléma- és eseménykezelõ rendszerhez.
A cél az, hogy gyakorlati útmutatást adjon egy ilyen rendszer felépítéséhez az ötlet fogantatásától a rendszer üzemeltetéséig és karbantartásáig, aminek során az ITIL egyes moduljait használjuk fel.
A konfigurációkezelés abban segítheti az IT vezetést, hogy eredményesebben felügyelje hardver és szoftver vagyontárgyait, kezelje a változtatásokat, az eseményeket és a problémákat.
A gyorssegélyszolgálat a technikai zavarok (események) kezelését, a felhasználói tevékenységek támogatását, az eseményekkel kapcsolatos információk összegyûjtését szolgálja.
A problémakezelés segít a hibák következményeinek a minimalizálásában, a hibák mögöttes okainak feltárásában és ennélfogva csökkenti a hibák számát.
A változáskezelés az a funkció, ami változások hatékony és megbízható kezelését biztosítja, jobb erõforrás elosztás és kevesebb negatív következmény mellett.
A szoftver felügyelet és terítés segíthet a szoftverek és a kapcsolódó dokumentációk használatának, változtatásának és terítésének a felügyeletében.
Minden egyes fenti funkció esetében szükséges a felelõsségek, tevékenységi körök világos kijelölése.
A szolgáltatások nyújtása (Service Delivery) sorozat öt részbõl áll:
Ezek témák adják az információtechnológiai szolgáltatások menedzseléséhez szükséges pénzügyi, minõségi és mennységi folyamatok leírását. E funkciók nem nélkülözhetik az elõzõekben bemutatott, a szolgáltatások megalapozását szolgáló infrastruktúra menedzsment funkciókat.
A szolgáltatási szint menedzsment révén lehet informatikai szolgáltatások terén minõségi szinteket számszerûsíteni, és a felhasználók igényeit az erõforrás-korlátokkal összeegyeztetni.
A katasztrófa elhárítás tervezés hangsúlyozza, felméri az informatikai infrastruktúra sebezhetõ pontjait és a lehetséges fenyegetéseket, és ezekkel szemben ellenintézkedéseket javasol, illetve katasztrófa elhárítási tervet készít a szervezeti tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében.
A kapacitás menedzsment lehetõvé teszi a szolgáltatási szintek és a költségek közötti egyensúly fenntartását, a kapacitások hosszú távú tervezethetõségét és optimális szintjét.
A költségmenedzsment segít abban, hogy a költségeket minimális szinten tarthassuk a lehetõ legmagasabb szolgáltatási szinteket elérése mellett. Bemutatja az informatikai szolgáltatások járulékos költségeinek leírását, követését és felügyeletét.
A rendelkezésre-állás menedzsment szisztematikus megközelítést javasol arra, hogy hogyan állapítsuk meg a rendelkezésre-állás mértékét, úgy, hogy az összhangban legyen a felhasználói elvárásokkal, a tényleges igényekkel és a pénzügyi erõforrásokkal.