A kormányzati intézmények számára három különösen érdekes területe van az Internet fejlõdésének. Az egyik örökös probléma, nevezetesen egy új-generációs Internet protokoll (IP) bevezetése. A másik nagyon érdekes terület a szolgáltatások és alkalmazások fejlõdésének iránya, amik az Internet technológiák használatát jelentõsen befolyásolni fogják. A harmadik, s talán legfontosabb terület az Intranet, amelyet az ajánlás alapvetõ célkitûzésként kezel, ami a jól bevált Internet technológiák intézményen belüli használatát jelenti. Röviden szólunk mindhárom dologról.
Az Internet fergeteges növekedése és ennek következtében a címtartalékok csökkenése (az eddigi IP 4 változat 32 bit-es IP címeket ismert) okozta annak szükségét, hogy az IP protokollok új generációja - mindegyik Internet protokoll (következõ generációs IP, IPng, IP 6. változat, Ipv6) - röviddel a szabványosítás elõtt áll (az új verzióban 128 bit-es IP címek lesznek).
Ehhez jönnek még a hosszabban megfogalmazott követelmények, amelyek elsõsorban a biztonságra irányulnak. Az IP 6 verzió ebben a tekintetben is kínál megoldásokat, ami a kormányzati intézményok számára érdekes lehet, mivel itt különleges biztonsági követelményeknek kell megfelelni. Az IP 6. verzió két lényeges újdonságot kínál a biztonság területén.
Elõször egy autentikációs fejléc (Authentication Header) bevezetésével az információs forrást helyezi biztonságba, azaz ellenõrizhetõ, hogy az adatok ténylegesen a valódi forrásból származnak-e. Ezt eddig nem lehetett ellenõrizni.
Másrészt egy Privacy Header (magán fejléc) bevezetésével IP-alapon lehetõvé válik az információ kódolása, amit eddig csak különféle alkalmazások segítségével, épp ezért csak kétoldalúan egyeztetett módszerrel tudtak megoldani.
Mindkét biztonsági aspektus az Internet továbbélését és szélesebb körû elfogadását segíti elõ a politikai és üzleti világban.
Az egyre inkább tért hódító multimédia alkalmazások Interneten való elterjedését a rendelkezésre álló sávszélesség elégtelensége akadályozza. Itt mindenképpen nagymértékû növekedésre kell számítani. Az egyre növekvõ sávszélesség mellett a hálózaton fontos szerepet játszik az alapokat jelentõ technológia. Így várható, hogy olyan új alaptechnológiák terjednek el, mint az ATM, Frame Relay stb., amelyek a hagyományos, viszonylag lassú és szûksávú technológiákat felváltják (az IPng-t nem utolsó sorban ezeknek a technikáknak a figyelembevételével fejlesztették ki).
Azonban a rendelkezésre álló sávszélesség folyamatos növekedése egymagában nem elegendõ az eljövendõ fejlõdéshez (hasonlóan a közúti forgalomhoz: csupán új és szélesebb utcák építésével nem oldódnak meg a jövõ közlekedési problémái). További fontos pontok ebben a tekintetben a fix, azaz garantált sávszélességek és az IP forgalom sebességének növelése. Így a multimédia adatok (video-audio) integrációjához állandó sávszélesség szükséges, amivel egyenletesen folyamatos adatátvitel válik lehetségessé. Más alkalmazásokhoz - mindenek elõtt a realtime alkalmazásoknál - garantált átfutási, azaz válaszidõkre van szükség, valamint meghatározott csomag-átfutási idõkre, amelyek nem léphetnek át egy felsõ határt.
A felvázolt fejlõdési irányok hamarosan feltûnnek a horizonton, amibõl az következik, hogy az olyan alkalmazások, amelyek ilyen követelményeket támasztanak, a jövõben az Interneten is elterjedhetnek.
A következõkben áttekintünk néhány alkalmazást.
8.2.1. Osztott multimédia információs rendszer
Ez a Hypertext alapon mûködõ rendszer a beszéd és a mozgókép kombinációja. Példák erre:
Elérési módként a WWW alapú rendszerek szolgálhatnak.
8.2.2. Tele-Shopping, Tele-Banking
Az áruk valamilyen multimédia formában jelennek meg és közvetlenül megrendelhetõk. Ezek a rendszerek eddig nem IP alapú rendszerek voltak, de a jövõben az Internetre kerülhetnek.
8.2.3. Tele-Teaching
A továbbképzés és tanítás lehetõsége az Interneten a szinkron interaktív hypermedia tanegységek révén jelentõsen bõvülnek. Itt nagyon fontos az interaktív szinkron rész, ami lehetõséget teremt a tanulóknak, hogy a tanulás alatt kapcsolatot teremtsenek a tanult anyaggal.
8.2.4. Multimédia-Távszolgáltatás, Telekooperáció
Ezalatt adathálózaton megvalósuló audio-vizuális kommunikáció és megosztott tevékenységek, például közösen elõállított, ill. módosított okmányok értendõk.
Az említettekhez már léteznek prototípus alkalmazások. Jelenleg az elszámolás, az adatbiztonság, az autentikálás és a garantált átviteli ütem okoz problémát, amit várhatóan hamarosan megoldunk.
Az elmúlt egy évben még az Internet "terjedési sebességénél" is nagyobb ütemben jöttek létre nagyméretû Intranet rendszerek. Az ajánlásunk leírta milyen topológiával lehet megvalósítani és elérni a kormányzati rendszer Intranet stuktúráját. Az Intranet a belsõ TCP/IP hálózaton nyílt Internet szabványok segítségével megvalósuló kommunikációs rendszert jelent, amely az integrált böngészõt helyezi modellje középpontjába. A hagyományos - platformfüggõ, egymástól elszigetelt, inkompatibilis alkalmazásokból és kommunikációs rendszerekbõl álló - informatikai rendszer üzemeltetése a bonyolult alkalmazások elterjedésével exponenciálisan megdrágul. Nagy problémát jelent egyes szoftvergyártók monopolhelyzete, ami ugyan jellemzõen az egységesség irányába hat a kormányzati szervezeteknél is, azonban ha a folyamatos, kényszerû upgrade-ek és a semmi mással nem kompatibilis szoftverek által okozott többletköltségeket is figyelembe vesszük kiderül, hogy a kényszerû, monopolcégek által diktált szabványokért nagy árat kell fizetni.
Ezzel szemben a hálózatcentrikus, szabványokra épülõ modell négy nagy elõnyt hordoz: