A kormányzati intézmények jellemzõen egyrészt szeretnének bemutatkozni, megismertetni tevékenységüket a nyilvánossággal, másrészt biztos, hogy az Interneten jelenlévõ hatalmas információtömegbõl is hasznosítani szeretnének.
Ennek beindításához az alábbi alkalmazások bevezetésére van szükség:
A WWW használatánál a kormányzati intézmények mint Felhasználók és Adatszolgáltatók is fellépnek, s ez utóbbi tevékenységet célszerû különválasztani belsõ és külsõ publikációs tevékenységekre, amelyek részben különbözõ feladatokat jelentenek.
A továbbiakban röviden javaslatot teszünk az egyes szolgáltatások kiépítéséhez szükséges alkotóelemekre.
A szolgáltató szerephez kialakítandó konstrukciót a 2.1. pontban már bemutattuk (3. ábra). Maga a szolgáltatás nem teljesen új a kormányzat egyes szervei számára, amint azt a WWW.MEH.HU szerver is bizonyítja.
Gondot kell fordítani azonban arra, hogy az információk lehetõség szerint a legfrissebbek legyenek. A frissítési módokra és az információnak az egyes kormányzati intézményektõl történõ eljuttatási módjára meg kell teremteni az eljárás módszereit. Erre a célra különféle integrált Internet szerver csomagok találhatók a piacon (pl. a Netscape SuiteSpot, vagy OpenMarket rendszerek), amelyek a WWW szolgáltatás elvégzése mellett számos segédfunkcióval és szolgáltatással segítik az információ szolgáltatók munkáját. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszútávon a WWW publikáció elfoglalja azt a helyet a tájékoztatási folyamatban, mint a hagyományos, papír alapú technológiák. Ezért javasoljuk a dokumentumok elõállításának folyamatát ellenõrzõ, ú.n. Workflow rendszer kialakítását. (Ezt valamilyen integrált keretrendszerrel és annak testreszabásával lehet elérni.)
A piacon kapható szerver termékek grafikus WWW szerver menedzselést, automatikus könyvtár-szolgáltatásokat, integrált konverziós eszközöket és RDBMS kapcsolatot is tartalmaznak.
A belsõ WWW szerver karbantartására és az adatok kézbentartására ugyanolyan eszközök használhatók, mint a publikus WWW szerver esetén.
A 2.2. pontban ejtettünk szót a WWW felhasználói szerepkörével kapcsolatban és ott felvázoltuk az ahhoz szükséges kiépítést is (4. ábra).
A WWW kliensek a kormányzatban jelenleg is meglévõ
személyi számítógépek lehetnek,
de
a biztonságpolitika (security policy, 5. fejezet)
elveinek megfelelõen ki kell alakítani az egyes
kliens gépek hozzáférési jogosultságait.
Az egységes megjelenés - és természetesen a minél olcsóbb üzemeltetés - érdekében javasoljuk a böngészõk egységesítését. A választék itt gyakorlatilag leszûkül a Microsoft Internet Explorer, illetve a Netscape Navigator termékekre. Az elõbbi mellett szól viszonylagos olcsósága, de hátránya az alacsony biztonsági mutatói. A második mellett pedig az a tény szól, hogy a nemzetközi WWW szerverek zöme kihasználja a Netscape ezidáig egyedi tulajdonságait, s az Internet felhasználók 85%-a ma a Navigator-t használja.
A potenciális felhasználók nagy számára való tekintettel ajánljuk a kormányzati szervezeteknél egy úgynevezett Cache szerver beállítását, amely helyileg tárol egy bizonyos választékot az Internetrõl elérhetõ anyagokból (a leggyakrabban letöltött dokumentumokat), így ezek gyorsabban behívhatók. Ez költséget takarít meg azzal, hogy a többek által használt anyagot nem az Internetrõl tölti le újra és újra.
A belsõ használatot megkönnyítik és élvezetessé teszik a különféle keresõ, katalogizáló és könyvtárazó szerver szoftverek.
Az "Intranet"-nek nevezett technológia a WWW eszközök kormányzati intézményen belüli felhasználását jelenti. Hazai és nemzetközi felmérések egyaránt azt jelzik, hogy ez a technológia a szervezet számára gyakran sokkal több elõnyt jelent önmagában, mint a külsõ WWW publikáció. Ezért javasoljuk, hogy ezt a funkciót akár meglevõ gépek átkonfigurálásával, akár új szerverek üzembe állításával a kormányzati intézmények kiemelt fontossággal kezeljék.
A munkatársak így elérhetõ jobb informáltsága és a manuális papír alapú információtovábbítás magas költségei mindenképpen indokolttá teszik az egységes, belsõ WWW alapú Intranet technológia használatát.
Javasoljuk egy kezdetben 2-3 fõs munkacsoport létrehozását, amely egyrészt az Intranet kultúra terjesztésével, az állományok archiválásával, indexelésével, konverziójával, másrészt a WWW dokumentumok karbantartásával, valamint az egyes felhasználói csoportok egyedi igényeinek felmérésével, illetve kielégítésével foglalkozna. Kezdetben célszerû ennek a munkafolyamatnak a "know-how"-ját egy megbízható konzulens cégtõl átvenni.
A belsõ WWW használat esetén különösen fontos, hogy a választott szerver szoftverrendszer támogassa a teljes szöveges keresést (pl. Verity), az RDBMS-WWW interaktív kapcsolatot (pl. ORACLE WebServer) és az X.500 könyvtárakat, valamint az, hogy barátságos fejlesztõi felületet adjon a további munkához (pl. Microsoft és Netscape keretrendszerek).
Ha belsõ felhasználók HTML szerkesztõvel ellátott böngészõt használnak, lehetõvé válik, hogy az egyszer létrehozott dokumentumot (hivatkozásokkal, bináris kiegészítésekkel, multimédiával vagy akár interaktív JAVA programokkal együtt) bárki, bárhonnan elérhesse.
A HTML publikációra képes eszközökkel meglepõen hatékonnyá tehetõ a belsõ információ-elosztás. A HTML viszonylagos egyszerûsége itt elõnyként jelentkezik, ugyanis a hivatalok munkatársainak nagy része már ma is idegenkedik a divatos, de túl komplex szövegszerkesztõktõl és annak funkcióit csak kis részben használja.
Az indexelhetõség, a hiperlinkek, az egyszerûen beépíthetõ kitölthetõ és visszaküldhetõ formanyomtatványok és email hivatkozások élvezetessé teszik az Intranet használatát.
A belsõ WWW használathoz igényelt konstrukciót az 5. ábrán mutattuk be.
Ez a rendszer, amint már a 2.5. pontban ismertettük, megfelelõ szerver szoftver birtokában a belsõ vitákra és információcserére is használható, ha a csoportfelosztás egy meghatározott területre korlátozható.
Javasoljuk, hogy a News funkció eleinte a belsõ WWW szerveren fusson, s a késõbbiekben kapjon önálló szerver(eke)t.
Emlékeztetésül hivatkozunk a 2.6. pontban mondottakra. Javaslatként csak annyit teszünk hozzá, hogy meg kell különböztetni a belsõ és külsõ FTP szolgáltatásokat, s ezeket nem érdemes közös géprõl üzemeltetni. Az FTP szolgáltatás eleinte része lehet a külsõ, illetve belsõ WWW szervereknek.
A kormányzati intézményekben az elektronikus levelek szétosztása kizárólag az X.400 levelezési rendszeren keresztül történik. Feladatot csak az Internet levelezési szabványhoz való illesztés jelent, errõl az elõzõ fejezetben írtunk.
A hardvert eleinte nem kell a szolgáltatások szerint szétválasztani, mert a legtöbb szerver egy számítógépen központilag is kialakítható. Az egyes alkalmazások azonban élesen különböznek egymástól, s egy részük magas követelményeket támaszt a hardverrel szemben.
A Hálózati Hírek a leginkább kapacitásigényes alkalmazás mind a memória, mind a diszk tekintetében. Mindkettõt befolyásolja viszont, hogy hány csoport kíván elõfizetni rá és hány felhasználó kívánja olvasni a Híreket. Ehhez adódik a hozzászólások növekedési üteme, ami évente mintegy 50%-ra tehetõ.
A következõ stratégiát célszerû követni. Egy központi, bõvíthetõ News szervert kell felállítani, amelyik meglehetõsen nagy kapacitással indul (legalább 64 MB memóriával és 4 GB diszkkel). Ebben a kezdeti idõszakban kb. száz kliens olvashat News-t errõl a szerverrõl. Idõvel, az elõfizetõk számának növekedését követve, alszervereket kell elhelyezni az egyes kormányzati szerveknél, amelyek a Newst letöltik a központi szerverrõl.
A kisebb kormányzati intéményeknél a felhasználók külön szerver nélkül közvetlenül a központi News szerverre kapcsolódhatnak.
A News-hoz képest a többi alkalmazás kevésbé forrásigényes. Az FTP és WAIS lényegében csak nagy diszk-kapacitást igényelnek, a WWW a diszk-kapacitás mellett jelentõs memóriaigénnyel is bír mindenekelõtt azért, mert a WWW alkalmazás várhatóan hatalmas mértékben fog növekedni, így igénye elérheti a News szerver méreteit.
A szerverek különválasztása mellett szól, hogy az egyes rendszerekben történõ esetleges meghibásodások így kevésbé hatnak a többi szolgáltatás üzemére.
Ezért hosszútávon tanácsos mind a négy szervert (a News, WWW, FTP és WAIS szervert) külön géprõl üzemeltetni. A tényleges használat függvényében eleinte az egyes szolgáltatások egy géprõl mehetnek, s idõvel további szervereket lehet bevonni a szolgáltatásba.
Józan mérlegelés után végsõ soron a hardverigények az alábbiak szerint alakulnak (8. ábra):
Három RISC/UNIX szerver gépet célszerû beszerezni: egyet a kormányzati szerv belsõ használatára, egyet a külsõ Internet publikációra, egyet pedig a cache és egyéb Intranet funkciókra. A belsõ szerverek kiépítésének a Hálózati Hírek (Network News) miatt a modulárisan bõvíthetõnek kell lennie. Ezért itt kiindulásként bõvíthetõ szerverre van szükség egy processzorral, 128 MB memóriával és 16 GB diszkkel. Ajánlatos erre a célra legalább 6 processzorig bõvíthetõ RISC/UNIX gépet használni. A kívülrõl elérhetõ szervernél elég ennek a kapacitásnak kb. a fele: egy (max. 2-ig bõvíthetõ) processzor, 64 MB memória és 8 GB diszk). Ezeknek a számítógépeknek az ára jelenleg 5-15 MFt között van.
Azért, hogy a hardver és szoftver üzemeltetés költségei a lehetõ legkisebbek legyenek, azt javasoljuk, hogy valamennyi számítógép azonos típusú legyen és ugyanattól a gyártótól származó szoftverrel legyen ellátva. Célszerû az Interneten népszerû és sikeres gyártók termékeibõl választani hardvert, szoftvert egyaránt (pl. Sun, HP, Netscape stb.).
4.8.1. Kliensek
Rengeteg ingyenes és kereskedelemben kapható kliens és szerver szoftver létezik. A kliens szoftverekrõl áttekintést kapunk az alábbi URL címû WWW-lapon:
http://www.w3.org/hypertext/WWW/Clients.html
A legismertebb "Böngészõprogramok" - ahogy összességében a kliens szoftvereket nevezik - közé számít a Netscape, Internet Explorer és a Mosaic. Majdnem mindegyik böngészõben van FTP, Gopher, News és WAIS kliens.
4.8.2. Szerver oldali szoftverek
A rendelkezésre álló szerverszoftverek listáját a WWW-n az alábbi URL-en találhatjuk:
http://www.w3.org/hypertext/WWW/Daemon/Overview.html
A leggyakrabban használt szerverek a CERN, az NCSA és a Netscape szerverek. A felesleges forgalom csökkentésére Cache szervert is célszerû installálni.
Általánosságban elmondható, hogy célszerû a koncentrált, közös beszerzésekre törekedni. Ilyen módon egyrészt árkedvezmények alkudhatók ki, másrészt a külön történõ beszerzések esetén mindig fenyeget a heterogén környezet és inkompatibilitások okozta többletköltség.
Tekintve, hogy a professzionális Internet megoldások komoly szakmai felkészültséget igényelnek, s szinte naponta változó technológiáról van szó, valószínûleg a néhány százalékos többletköltség ellenére is megéri a teljes Internet rendszert (Security, hardver eszközök, kliens és szerver szoftverek, Intranet környezet kialakítás, Workflow rendszer) egy kézbõl, professzionális rendszerintegrátortól megvásárolni. A szerzõdésre célszerû olyan partnert találni, aki képes elvégezni:
Ebben az esetben a felelõsségi viszonyok is egyértelmûek lesznek, ami más komplex rendszerek beszerzése esetén sokszor problémát jelent.