TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részITB címlap

2. KORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA HASZNOSÍTHATÓ INTERNET ALKALMAZÁSOK

Minden alkalmazásnál az információáramlásban két irányt kell megkülönböztetni. Az egyik irányban a kormányzati intézmények mint Felhasználók lépnek fel: az Internet információs kínálatából kapják meg a számukra szükséges adatokat, információkat. A másik irányban a kormányzati intézményok az Adatszolgáltatók szerepét játsszák, ekkor õk bocsátják rendelkezésre információikat az Interneten.

A felhasználó és adatszolgáltató szerepkört tovább lehet differenciálni annak megfelelõen, hogy az információ a külvilágnak szól vagy csak egyes munkatársak számára ajánlják. Az utóbbi, tehát a belsõ publikáció esetében mások a biztonsági követelmények, mint a külsõ publikáció esetében.

A továbbiakban részletesebb magyarázatok következnek az Internet alkalmazásokhoz. Midenekelõtt röviden ismertetjük, hogy az egyes szolgáltatások kiépítéséhez milyen alkotóelemek szükségesek.

2.1. WWW publikáció

A szolgáltató szerephez (3. ábra) egy központi WWW-szerver nyilvános elhelyezésére van szükség, amelyik bármikor elérhetõ. Ezen a központi helyen kerülnek elhelyezésre az információk HTML dokumentumok [HTML a Hypertext Markup Language rövidítése és az információ kódolását jelöli] formájában.


3. ábra: WWW Szolgáltatók

2.2. WWW böngészés

A WWW böngészés azt jelenti, hogy a felhasználók speciális kliens szoftver - "WWW browser" segítségével meglévõ HTML oldalakat olvashatnak el. A HTML oldalak ún. linkeket, azaz hivatkozásokat tartalmazhatnak más oldalakra. A kormányzati intézményeknél a könnyû használhatóságánál fogva, s a meglévõ rengeteg WWW szervernek köszönhetõen ez ma a legelterjedtebb módja az Internet használatának. (4. ábra)


4. ábra: WWW felhasználók

2.3. Belsõ használat

A WWW kiváló eszköz a munkatársak belsõ informáációval történõ ellátására is. Ehhez a Firewallon belül (belsõ terület) egy központi szervert állítanak fel, amely az Internetrõl nem érhetõ el. (5. ábra). Ez biztosítja azt, hogy az ezen a szerveren elhelyezett adatok kizárólag csak a szervezet tagjainak álljanak rendelkezésére. Ezt a szervert valamennyi, jogosultsággal rendelkezõ kormányzati intézmény egyaránt használhatja.


5. ábra: Belsõ WWW (Intranet)

A kormányzati intézményeknek lehetõségük van arra, hogy azokat az adatokat, amelyek más kormányzati intézmények számára is érdekesek, illetve hasznosak lehetnek, de nem nyilvánosak, itt ajánlják fel ("Információ börze" belsõ információk számára). Ezt a technológiát, illetve az erre épülõ alkalmazási rendszerek integrált együttesét nevezik "Intranet"-nek.

2.4. Szoftverek

2.4.1. Kliensek

Rengeteg ingyenes és kereskedelemben kapható kliens és szerver szoftver létezik. A kliens szoftverekrõl áttekintést kapunk az alábbi URL címû WWW-lapon:

http://www.w3.org/hypertext/WWW/Clients.html

A legismertebb "Böngészõprogramok" - ahogy összességében a kliens szoftvereket nevezik - közé számít a Netscape, Internet Explorer és a Mosaic. Néhány böngészõben van FTP, Gopher, News és mail kliens is.

2.4.2. Szerver

A rendelkezésre álló szerver-szoftverek listáját a WWW-n az alábbi URL-en találhatjuk:

http://www.w3.org/hypertext/WWW/Daemon/Overview.html

A leggyakrabban használt szerverek a CERN, az NCSA és a Netscape. Cache szervert is célszerû installálni a felesleges forgalom csökkentésére.

2.5. Hálózati hírek (News)

A Hálózati Hírek tulajdonképpen dinamikus adatbankok világméretû kapcsolata, amelynek segítségével a felhasználók különbözõ témákban cserélhetik ki véleményüket.


6. ábra: Hálózati Hírek

Ez egyike a legérdekesebb lehetõségeknek ahhoz, hogy az intézmények aktuális információkhoz juthassanak hozzá és célirányosan tetszõleges (nem feltétlenül mûszaki vagy számítástechnikával fogalkozó) kérdéseket tegyenek fel és válaszoljanak meg.

Ez a rendszer belsõ vitákra és információcserére is használható, ha a csoportfelosztás egy meghatározott területre korlátozható. Ehhez megfelelõ szerver szoftver szükséges SSL támogatással (pl. Netscape News server).

2.6. FTP

Az Interneten az egyik legfontosabb átviteli funkció a File Transfer Protokoll (FTP). A nagyméretû adatok (fájlok), mint például a nyilvánosan hozzáférhetõ Postscript file-ok, grafikák, videók és hasonlók nagyon népszerûek. Az Anonymus FTP szerverek (nem teljes) jegyzéke napjainkban több ezer bejegyzést tartalmaz. [Az Anonymus FTP szerver olyan FTP szerver, amelyikrõl az Internet minden résztvevõje adatokat hozhat el anélkül, hogy bármiféle különleges jogosultsága lenne. Ehhez "anonymus"-ként jelentkezik be a szerverre és jelszóként megadja az E-mail címét.]

Az FTP szolgáltatás mûszaki megvalósítása nagyon hasonlít a WWW kiépítéséhez (3. és 4. ábrák).

Kliensként általában a WWW kliensek használhatók.

2.7. WAIS

A WAIS egy olyan szolgáltatás, amely lehetõvé teszi, hogy a megfelelõen elõkészített (indexált) dokumentumokban keresõ programok segítségével keressenek egyes szavakat. Ez további lehetõségeket jelent az információkereséshez (pl. az FTP-nél az adatfájlok neveire lehet rákeresni). Mostanában a professzionális keresõ és katalogizáló rendszerek megjelenése miatt a WAIS jelentõsége csökkent.

2.8. Email (Elektronikus levelezés)

A többi alkalmazás keretében általában felajánlanak egy SMTP-Mail klienst is. Ezért nincs szükség arra, hogy külön Email klienst szerezzünk be.

Nincs értelme az Internet levelek fogadására külön RFC-822 Mail Kliens használatának, mivel az elektronikus levelek szétosztása a kormányzatban döntõen az X.400 levelezési rendszeren keresztül történik.

2.9. További alkalmazások

2.9.1. Gopher

A Gopher mögött egy az egész világot beszövõ információs háló húzódik. Ez a háló olyan szerverekbõl áll, amelyek menüpontokban ajánlják fel választékukat és további Gopher szerverekhez kapcsolódnak linkekkel. Manapság nem éri meg egy Gopher szerver felállítása, mert a WWW kliensek általában tartalmaznak Gopher klienst is, így azokon keresztül a Gopher információk hasznosíthatók.

2.9.2. Archie

Az Archie szerver a világ FTP Anonymus szerverein levõ adatokról nyújt áttekintést. Rendszeresen lekérdezi a legjelentõsebb archívumok tartalom-jegyzékét, és segítségével olyan anyagokat is lehet keresni, amelyek nevét nem ismerjük pontosan.

TartalomjegyzékElôzô részKövetkezô részITB címlap