A kormányzatban, az egyes ágazatokban és kiterjedten a közigazgatásban a rendszerek továbbfejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a modern információ-technológia (IT) alkalmazása. A kormányzati szerepvállaláshoz, a sokszereplõssé vált társadalomban az állam igazgatásához, az ágazatok szakszerû mûködtetéséhez és a gazdaság tervezéséhez szükséges adatok és információk biztosításához az információgyûjtés, illetve információszolgáltatás korszerû eszközöinek alkalmazása növelheti a döntés elõkészítési és végrehajtási feladatok hatékonyságát. Ehhez természetesen jól elõkészített és kezelt a jogrendünkhöz igazodó információpolitikára van szükség. Az állam alapfeladata a piacgazdaság, a szociális intézményrendszer (egészségügy, mûvelõdésügy, munkaügy, stb.), az általános-, a jog- és a közbiztonság megfelelõ egyensúlyban történõ fenntartása. Ezen komplex feladatok ellátásához a közvélemény által ellenõrizhetõ szabályozási mechanizmusokat alkalmaz, amelyeket a különbözõ területeken megjelenõ és a szabályok módosításával összefüggõ döntésekhez szükséges információk elemzésébõl, értékelésébõl hagy, illetve hagyat jóvá.

Ebben a folyamatban kulcskérdés az információ megléte és hitelessége, az értékelések helyessége, valamint a közvélemény hiteles tájékoztatása és az érdekegyeztetés. Az informatika fejlettsége ugyan nem helyettesíti, de elõsegíti ez utóbbiak hatékonyabb keretek közötti megvalósulását. Ez megnyilvánul az ismeret-reprezentáció, a feldolgozás, valamint a kommunikáció fejlettebb formában történõ megjelenésében. Ugyanezek a megállapítások értelemszerûen igazak nemcsak a kormányzat, hanem annak egyes ágazatainak, illetve a teljes közigazgatásnak feladatainál is.

1.1. Megváltozott mûszaki lehetõség, új médiaág

Az Internet hálózat használatának terjedése napjainkban éri el azt a robbanásszerû fejlõdést, amikor ennek az új eszköznek kialakulnak a használati szokásai és kialakul a szolgáltatói piac. A kormányzat az információpolitikája érvényesítésében, kommunikációs stratégiája megvalósításában kiemelt fontosságú, hogy ennek kommunikációs eszköznek felhasználását idõben elkezdhesse. Amennyiben sem a kormányzat, sem az egyes ágazatok nem kezdik el idejében az Internet által kínált szolgáltatások egységes koncepcióra épülõ és a stratégiai célokat érvényesítõ kialakítását, úgy az üzleti szféra kedvezõtlen hatása révén a szakmai elvek a késõbbiekben már nem vehetõk figyelembe megfelelõen. Ennek az lesz az ára, hogy a kormányzat és az ágazatok elektronikus információközvetítését elhódítja a piac és ebben az esetben a következõ hátrányokkal kell számolni:

• az osztott piaci környezet mind a kormányzat, mind az ágazatok egésze számára többlet költséget jelent, illetve a szakmai információk piaci értékét az ágazaton kívüli cégek fölözik le ahelyett, hogy ez a forrás alapozná meg a kormányzat és az ágazatok elektronikus információközvetítését;
• az ágazatok különbözõ szereplõi eltérõ szolgálatatókhoz csatlakoznak, ezért az ágazati információk az osztott piaci környezet miatt széttagoltak lesznek, a piac megosztottsága miatt viszont nem áll össze egy egységes kormányzati, illetve ágazati információs-bázis;
• a kormányzat, illetve a minisztériumok elvesztik kommunikációs lehetõségeiket, és az elektronikus kommunikációban ugyanolyan hátrányos helyzetbe kerülnek, mint amilyen a hagyományos médiákban már jelenleg is vannak;
• központi fejlesztési stratégia nélkül az információs rendszerek, -eszköztárak kiépítése és az ezekbõl fakadó információhoz jutás lehetõsége egyenlõtlen lesz, növelve ezzel az érintettek érdekérvényesítési lehetõségeinek egyenlõtlenségét;
• az elkülönült és elszigetelt forrásokból származó, a közvélemény számára nyújtott információk hitelessége továbbra is megkérdõjelezhetõ, eredeti forrásuk ellenõrizhetetlenek maradnak, amely továbbra is csökkenti a népszerûségi mutatókat.

1.2. Kormányzati információpolitikai célok érvényesítése

Az Internet az információpolitikai célok közül legnagyobb mértékben a tájékoztatás, a kormányzati és ágazati információk közvélemény felé történõ szolgáltatását segíti. A kormányzaton belül alkalmazott Internet technológia (az INTRANET) pedig segít az információs és döntéshozó központok összeköttetésének, csatlakozásainak megoldásában. Elõsegíti az információs csatornák minõségi és mennyiségi kapcsolatait a központi kormány és az országos információs központok, valamint az államigazgatási szervek között. Ezáltal hatékonyabbá válik az adminisztráció, a szaktárcafelügyelet, a szervezet-, tulajdon- és pénzforgalom regisztráció, valamint a belsõ tájékoztatás. A technológia hatékonyság növelési lehetõséget kínál az információkibocsátás, az iformációfeldolgozás, és az információszervezés területén is. Természetesen ehhez idõvel korszerûsíteni szükséges szervezeti hierarchiát, amely szerint a nemzeti és kormányzati információpolitika olyan koordinált hiteles információkibocsátók fennmaradását eredményezi, akik az alapvetõ adatokat szolgáltatják az államigazgatás és a gazdaság tervezéséhez. Az INTRANET elõsegíti az un. "információs közmûvek" megjelenését, amely az információs infrastuktúrát, a közhasznú adatszolgáltatást, az államigazgatás éves frissítésû igazgatásstatisztikai adatszolgáltatást, valamint a közigazgatás adattárait jelenti.

Ez az ajánlás az államigazgatási szervek Internet hasznosíthatóságával foglalkozik, amelynek keretében az Internet és azon belül az INTRANET technológiát felhasználó gerinchálózat, elsõsorban mûszaki megvalósíthatóságát ismerteti. Az ajánlás nem részletezi azokat az egyéb, de lényeges feladatokat, amelyeket az információpolitika érvényesítéséhez és fenntartásához el kell még elvégezni. Így nem foglalkozik az információk elõállításával kapcsolatos struktúraképzéssel (kormányzati, ágazati, intézményi, szakmai, stb.), a tartalomkezeléssel (megjelenítési tervek, eléréstervek, aktualizálási idõk, stb.), valamint a sajtó-, illetve reklám szakmai tevékenységekkel. Mindezek fontosak viszont ahhoz, hogy az Internet által kínált lehetõség elõnyös, hatékony és közmegelégedésre számot tartó kormányzati, ágazati, illetve közigazatási információpolitikát támogasson.

1.3. Információtechnológiai helyzetkép

Az Internet jelenleg a világ legnagyobb számítógépes hálózata, valamennyi korábbi számítógépes hálózatot felülmúl. Felmérhetetlen számú felhasználója van, akik világszerte részt vesznek a nyilvános kommunikációban és egyszerûen elérik egymást.

Az Interneten valamennyi résztvevõ egy egyedi, egyértelmû azonosítóval, un. IP-címmel rendelkezik, amelynek segítségével a hálózaton keresztül kommunikálhat. A címeket ú.n. B vagy C osztályú címtartományonként központilag adják ki.

Egy B osztályú tartomány 65.534, egy C osztályú pedig 254 egyedi címre bontható. Az intézmények szükségleteik szerint igényelhetnek egy vagy több B, illetve egymással összefüggõ C osztályú címtartományt, majd ezeket a globális címtartományokat osztják tovább ú.n. alhálózatokra.

Ez a széleskörû elterjedtség ideális alapot jelent az információ elõteremtéséhez és rendelkezésre bocsátásához. Az Internet-et kezdetben a kutatóintézetek alkalmazták a tudomány terén és ma már a kereskedelmi területek is egyre növekvõ népszerûséggel veszik használatba. A közigazgatási, kormányzati szférában az Internet széleskörû használata egyelõre még csak kezdeti stádiumban van.

Amennyiben a kormányzaton belül megvalósul az Internet hozzáférés, a TCP/IP alapú protokollal kapcsolatot tartó hálózaton keresztül mindegyik kormányzati intézmény úgy, mint felhasználó hozzáférhet nemcsak a világméretû információs és kommunikációs hálóhoz - az Internethez - hanem, mint információ tulajdonos rendelkezésre bocsáthatja közérdekû adatait, információit a nyilvánosság, a világ számára. Olyan alkalmazások használata válik lehetõvé, mint a fájl átvitel (FTP), az Internet levelezés (Email) és a világméretû információ szolgáltató (WWW). Megfelelõ védettségû leválasztással pedig lehetõvé válik csak meghatározott körök között információs kapcsolattartására.

Az FTP (File Transfer Protocoll) távoli számítógépek közötti adatok átvitelére szolgál TCP/IP Protokoll Stack segítségével. A levelezési rendszer összetevõi között a meglevõ X.400-as levelezõrendszer és az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) integrációját irányozza elõ. Az információk közzétételére elsõsorban a World-Wide Web rendszer (WWW) jön szóba.

A kormányzaton belül alkalmazott Internet technológia különösen magas biztonsági követelményei miatt nagyon határozott választóvonalat kell húzni a rendszer összetevõi között aszerint, hogy melyek azok a területek és információk, amelyek kívülrõl hozzáférhetõek és melyek azok, amelyek csak belsõ célra használhatók fel. A fogalmak tisztázásához röviden ismertetjük a gerinchálózat logikai szerkezetét a biztonsági területekkel és azokat az elnevezéseket, amelyeket ebben az ajánlásban a területek összetevõinek meghatározásához használni fogunk (1. ábra). Ez a határozott elkülönítés teremti meg az INTRANET-et, amelyet a kormányzati hálózat egységes egészébe ágyazott, kormányzati intézmények alhálózatok alkotnak. A hálózatok, alhálózatok találkozási pontjainál szigorú ellenõrzési és védelmi eszközök kerülnek beépítésre, amelyeknek legfontosabb elemét Firewall-nak (tûzfal) nevezünk.

Lényegében három területet kell megkülönböztetni:

• egy kormányzati intézményen belüli területet, amelyet egy Firewall (tûzfal) véd a többi kormányzati intézménytõl és kívülrõl,
• egy belsõ kormányzati területet, amely elérhetõ valamennyi kormányzati intézménynek, de nem nyilvános a külvilágnak,
• egy nyilvános területet, amely minden Internet felhasználó részére elérhetõ.

1. ábra: A gerinchálózat (IP-Backbone) elvi logikai struktúrája

A Magyar Köztársaság kormányzati informatikai rendszereinek fejlesztése során, az informatikai infrastruktúra kialakításánál, a lehetõséghez mérten már figyelembe lett véve az új technológia alkalmazhatósága, az INTRANET bevezethetõségének gondolata. Beépítésre kerültek a legfontosabb védelmi elemek, illetve helyet kaptak azok az eszközök, amelyek az információterjesztés terén elengedhetetlenül szükségesek. Hangsúlyozzuk azonban az ajánlás során több helyen is, hogy az eszközök önmagukban nem elegendõek a hatékony és tartalmas kormányzati, illetve ágazati munkavégzéshez. Szükség van az információk naprakészen való tartására, az információ rendszeres aktualizálására. Így a feladat egyfajta sajtó, illetve újságírói tevékenységet is megkövetel, amelyet az adott szervezetnek, mint hiteles információforrásnak saját magának kell megoldania.

2. ábra: A magyar kormányzati hálózat területei

A Magyar Köztársaság kormányzati hálózatához kapcsolódó intézményekben a helyi LAN-hálózatok Ethernet technológiára épülnek. Ezeken többféle protokollú, általában IP és IPX forgalom bonyolódik. A hálózat routerei között a kommunikáció az Internet-protokoll szerint folyik.

Minden intézmény egy-egy routerrel kapcsolódik a központi csillagponti routerhez. Az összeköttetések általában 2 Mbps sebességûek, a backup-útvonalak az X.25 kapcsolt hálózathoz csatlakoznak.

Az Internet csatlakozás egy Firewall berendezésen keresztül, az egész hálózat felügyelete pedig egy SUN munkaállomáson futó HP-OpenView alapú központi menedzsment rendszeren keresztül valósul meg.

Az intézményi routerek látják el a helyi X.25 hálózatok csatlakoztatását az országos X.25 hálózathoz.

Az ajánlás születésének idején a helyi X.400 intézményi Gateway-ek az intézményi belsõ lokális hálózaton keresztül a routerehez kapcsolódnak.