1995. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról
(részlet)
[ Kihirdetve: 1995. VI. 30. ]

2. § (1) E törvény alkalmazása során

1. minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik;

2. minősített adat:

• a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat,
• b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ,
• c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz,
• d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag;

3. minősített adat továbbítása: a minősítő rendelkezése alapján a minősített adatnak állami vagy közfeladat ellátása érdekében más szerv vagy személy részére történő hozzáférhetővé tétele;

4. minősített adattal rendelkezés:

• a) a betekintés,
• b) a birtokban tartás,
• c) a minősített adat alapján további minősített adat készítése, azon az eredeti minősítés feltüntetése,
• d) a minősített adat másolása, sokszorosítása,
• e) a betekintés engedélyezése,
• f) a feldolgozás és felhasználás,
• g) a minősítés felülvizsgálata,
• h) a minősítés felülbírálata,
• i) a nyilvánosságra hozatal,
• j) a minősített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tétele,
• k) a minősített adat külföldre vitele vagy külföldről való behozatala,
• l) a titoktartási kötelezettség alóli felmentés,
• m) a megismerési engedély kiadása;

5. illetéktelen személy: aki minősített adat megismerésére nem jogosult;

6. nyilvánosságra hozatal: minősített adatnak a titokbirtokos hatásköréből kikerülő, meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele;

7. megismerési engedély: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján a minősítő által adat megismerésére, a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével írásban adott felhatalmazás;

8. betekintési engedély: az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő által a minősített adattal való korlátozott rendelkezésre, a jogosult nevének, a minősített adattal kapcsolatos egyes jogosítványainak a 4. pont szerinti meghatározásával írásban adott felhatalmazás;

9. érvényességi idő: az év, hó, nap szerint feltüntetett időpont, amelynek eléréséig a minősítési jelöléssel ellátott adat megismerését e törvény korlátozza;

10. titokvédelmi felügyelő: az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását;

11. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a büntetés-végrehajtási testület, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság;

12. titokbirtokos: a minősítő, valamint az a személy vagy szerv, akinek vagy amelynek a minősített adatot a 3. pont alapján továbbították;

13. külföldi személy: a nem magyar állampolgárságú személy.

(2) Az adatra vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Avtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha e törvény vagy az Avtv. másként nem rendelkezik, a minősített adatot tartalmazó irat kezelésére a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény köziratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

3. § (1) Államtitok az az adat, amely e törvény mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő kétséget kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.

(2) Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az e törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. A 2. § (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minősített adat esetében az érvényességi idő egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet.

4. § (1) Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását.

(2) Nem lehet szolgálati titokká minősíteni az Avtv. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott típusú adatfajták körébe tartozó adatot.

(3) A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet.

(4) A szolgálati titokkör megállapítása során ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét. A szolgálati titokkört a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A szolgálati titokköri jegyzéket az ügyészségek esetén a legfőbb ügyész, a külképviseletek esetén a külügyminiszter, a 6. § (1) bekezdésének r) pontjában felhatalmazottak esetén a honvédelmi miniszter készíti el, és teszi közzé.

5. § Más állam vagy nemzetközi szervezet által átadott minősített adatot, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az átadó fél által meghatározott érvényességi idő lejártáig a minősített iratok kezeléséről szóló rendelkezések szerint kell kezelni.

2. § E törvény alkalmazása során

1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;

2. különleges adat:

• a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,
• b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok;

3. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat; [Módosítva: 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 2. alapján]

4. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt), adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

5. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

6. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

7. adatkezelő: a 4. pontban meghatározott tevékenységet végző vagy mással végeztető szerv vagy személy;

8. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;

9. jogszabály: a törvény, az 1. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 12. § (1) bekezdése, a 24. §, a 25. § és a 28. § (2) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete is.

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. [Módosítva: 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 1. alapján]

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra vonatkozó - adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása - ha a törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. [Módosítva: 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 3. alapján]

(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény

• a) honvédelmi;
• b) nemzetbiztonsági;
• c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési;
• d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;
• e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra;
• f) bírósági eljárásra tekintettel

korlátozza.

(4) Az (1) bekezdésben említett személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza.
[Beiktatta: 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 4.]

(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a belső használatra készült, valamint a döntés előkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő harminc éven belül nem nyilvános. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője e határidőn belül is engedélyezheti.
[Beiktatta: 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 4.]

5. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

(3) E törvény alkalmazásában:

• a) üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik;
• b) bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony;
• c) üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.

46. § (1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat.

18/A. § (1) Üzleti titok minden olyan, a pénzintézetre vonatkozó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzintézetnek méltányolható érdeke fűződik.
[Beiktatta: 1993. évi CXII. törvény 9. §. Hatályos: 1993. XII. 31-től.]

46. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, valamint a pénzintézet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzintézettel kötött szerződéseire vonatkozik.
[Megállapította: 1993. évi CXII. törvény 19. § (1). Hatályos: 1993. XII. 31-től.]

77. § (1) Az orvos az általa vizsgált vagy gyógykezelt személy (a továbbiakban: beteg) egészségi állapotáról adatot csak a beteggel és annak hozzátartozójával, illetőleg - ha a beteg gyógykezeléséhez szükséges - a beteg gondozójával közölhet.

27. § (1) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés teljesítése során, vagy azzal összefüggésben tudomására jutott levéltitkot, magántitkot, üzleti és üzemi titkot köteles megtartani, valamint a személyes adatok titokban maradásáról gondoskodni.

24. § (1) A szolgáltatót - külön törvények alapján - adat- és titokvédelmi kötelezettség terheli.
[Lásd: 1995. évi LXVI törvény. ]

(2) A szolgáltató az általa, vagy hálózatnak igénybevételével továbbított közlést és adatot kizárólag a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(3) Ha a szolgáltatónak a szolgáltatás teljesítése során közlés vagy más személyes adat jutott tudomására, azok tartalmának megismerését más részére - ide nem értve a műsorszórást és szétosztást, illetőleg külön törvényben meghatározott eseteket - nem teheti lehetővé.
[Lásd: 1992. évi LXIII. törvény. ]

(4) Azoknak a közleményeknek a vétele, tartalmának közzététele és felhasználása tilos, amelyeket - rádió távközlő hálózaton - nem a nyilvánosság számára továbbítottak.

(5) A szolgáltatónak - a helyben szokásos módon - az igénybe vevők tudomására kell hoznia adataik kezelésének feltételeit (ideértve a kezelt adatok fajtáit, tárolásuk, esetleges továbbításuk célját és időtartamát, az adatok továbbadásának biztosítását), valamint az igénybe vevő ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

41. § (1) Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet.

(2) A közigazgatási szerv az ügyfélen és képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedheti az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges.

(3) Nem lehet betekinteni a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak. Szolgálati titok címén nem lehet kizárni az olyan iratba való betekintést vagy arról másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapul.

177. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

177/A. § Az az adatkezelő, aki

• a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel;
• b) személyes adatot jogellenesen továbbít, vagy nyilvánosságra hoz;
• c) személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem teljesíti;
• d) személyes adatot az arra jogosult elől eltitkol;
• e) kezelt személyes adatot meghamisít;
• f) közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

177/B. § (1) Aki a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatkezelése során tudomására jutott különleges adatot

• a) jogellenesen nyilvánosságra hozza;
• b) jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki különleges adatot maga vagy más részére jogosulatlanul megszerez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
[Megállapította: 1993. évi XVII. törvény 40. § (1). Hatályos: 1993. V. 15-től.]

(3) A büntetés
[Beiktatta: 1993. évi XVII. törvény 40. § (2). Hatályos: 1993. V. 15-től. Helyesbítette: Magyar Közlöny 1993/50.]

• a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény;
• b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

221. § (1) Aki

• a) az államtitkot jogosulatlanul megszerzi,
• b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi,

bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

• a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitoksértést különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva követik el
• b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.

(3) Aki az államtitoksértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig, a (2) bekezdés eseteiben, az ott írt megkülönböztetés szerint, két évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott államtitoksértésre irányuló előkészületet követ el, az ott írt megkülönböztetés szerint bűntett miatt három évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

222. § (1) Aki

• a) a szolgálati titkot jogosulatlanul megszerzi,
• b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
[Módosította: 1993. évi XVII. törvény 75. §.]

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos hátrányt okoz.

(3) A büntetés

• a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a szolgálati titok,
• b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a katonai szolgálati titok illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé válik.

223. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy

• a) államtitoksértés elkövetése készül,
• b) még le nem leplezett szándékos államtitoksértést követtek el, és erről a hatóságnak - mihelyt teheti - nem tesz jelentést,

vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
[Módosította: 1993. évi XVII. törvény 75. §.]

(2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető.
[Megállapította: 1989. évi XXV. törvény 12. §. Hatályos: 1989. X. 15-től.]

224. §
[Hatályon kívül helyezte: 1987. évi 5. törvényerejű rendelet 12. § (3). Hatálytalan: 1988. I. 1-től.]

300. § (1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[Beiktatta: 1994. évi IX. törvény 20. §. Hatályos: 1994. V. 15-től.]

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.

300/A. § (1) Az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
[Beiktatta: 1993. évi CXII. törvény 43. § (2). Hatályos: 1994. I. 12-től. A korábbi "Tiltott értékpapír-kereskedelem"-ről rendelkező 300/A. §-t az 1994. évi IX. törvény 39. §-a hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 1994. V. 15-től.]

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

• a) jogtalan előnyszerzés végett;
• b) a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva

követik el.

300/B. § Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki a 303. §-ban meghatározott pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.
[Beiktatta: 1994. évi IX. törvény 21. §. Hatályos: 1994. V. 15-től.]

300/C. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett, vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megváltoztatásával, törléssel, téves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb, meg nem engedett műveletek végzésével befolyásolja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[Beiktatta: 1994. évi IX. törvény 22. §. Hatályos: 1994. V. 15-től.]
[A számítógép-vírusok előállítása, terjesztése elméletileg ide sorolható, de még alkalmazásáról nem tudunk. (szerk.)]

(2) A büntetés

• a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás jelentős kárt okoz;
• b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás különösen nagy kárt okoz.

(3) Számítógépes csalást követ el az is, aki az (1)-(2) bekezdésben írt cselekményt közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya felhasználásával vagy közcélú mobil telefont vezérlő mikroszámítógép programjának megváltoztatásával követi el.
[Beiktatta: 1996. évi LII. törvény 19. §. Hatályos: 1996. VIII. 15-től.]

88/A. § (1) Aki
[Beiktatta: 1987. évi 5. törvényerejű rendelet 11. § (2) bekezdése.]

• a) államtitkot vagy - külföldön - szolgálati titkot tartalmazó iratot a feladatának ellátása során jogszabályellenes módon készít, sokszorosít, minősít, nyilvántart, kezel, tárol és őriz,
• b) az államtitkot tartalmazó iratba való betekintésre jogosultak kijelölésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat megszegi,
• c) az államtitkot tartalmazó irat hiányával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,
• d) az államtitoknak vagy a szolgálati titoknak minősített iratok őrzésének és kezelésének jogszabályban előírt ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
• e) jogszerűen jutott államtitok, illetve szolgálati titok birtokába, és megkísérli azt jogszabályellenes módon külföldre vinni, a jogszabályoknak megfelelően külföldre vitt vagy ott készített államtitkot, illetőleg szolgálati titkot tartalmazó iratot onnan visszahozni vagy behozni,
• f) szolgálati titkot tartalmazó iratot gondatlanságból jogosulatlanul felhasznál, elveszt, továbbít, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
[Az 1993. évi XVII. törvény 91. §. alapján beiktatott 17/A. § szerinti összeg.]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik

88/B. § Aki
[Beiktatta: 1993. évi XVII. törvény 95. §. Hatályos: 1993. V. 15-től.]

• a) a technikai adatvédelem követelményeinek nem tesz eleget;
• b) az érintettet a személyes adatok védelméhez vagy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogának gyakorlásában akadályozza;

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

81. § Személyhez fűződő jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél.

82. § A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot.

83. § (1) A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti.
[Megállapította: 1992. évi LXIII. törvény 33. §. Hatályos 1993. V. 1-től.]

(2) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni.
[Módosította: 1993. évi XCII. törvény 40. § (4) bekezdés a) pontja.]

(3) Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti.

84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

• a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
• b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
• c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
• d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
• e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

(2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.